szerző:
Windisch Judit - Tóth Richárd
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A 22 éves helyettes államtitkár-jelölt kedvéért törvényt módosít a Fidesz-kétharmad, azonban ennél sokkal fajsúlyosabb kérdésekben is estek már láncfűrésszel a jogrendszernek.

Csütörtök délutánig még nem fedte fel a kormány, milyen indoklással módosítja a helyettes államtitkárokra vonatkozó törvényt annak érdekében, hogy ki tudja nevezni a 22 éves joghallgató Rácz Zsófiát Novák Katalin ifjúságügyi helyettes államtitkárává. A mostani szabályok szerint – Rácz példáját nézve – a jogi végzettség elvárás, a jövőben viszont ez az Emmi ígérete szerint nem lesz probléma, kétharmados többséggel pedig akadálya sem lesz annak, hogy egy ilyen apró módosítás átmenjen. Nem ez az első – és gyaníthatóan nem is az utolsó – eset, hogy a törvényeket szabják a kormányzáshoz, és nem fordítva. A paletta széles, kinevezéstől kezdve a gazdagabb távozáson át a láthatatlanná tévő törvényekig van itt minden, ami a Fideszhez köthető emberek javát szolgálja.

  • Lex helló

Nézzük először a Rácz Zsófiáéhoz hasonló példát, vagyis mikor a végzettség hiánya gátolt volna meg egy kinevezést. Az akkor még megkerülhetetlen Simicska Lajos embere, Vida Ildikó például úgy lett APEH elnök 2010-ben, hogy előtte átírták a törvényt, többé már nem volt szükség ötéves közigazgatási gyakorlatra, vezetői tapasztalatra vagy kiemelkedő szakmai tekintélyre, elég volt a szakirányú felsőfokú végzettség és a magyar állampolgárság. Szerencsére az angoltudás sem volt kritérium.

Vida Ildikó
©

Töröcskei István is törvényt "kapott" azért, hogy 2011 őszétől az Államadósság Kezelő Központot (ÁKK) vezethesse a Széchenyi Kereskedelmi Bank elnökeként, az ÁKK-nál ugyanis a továbbiakban nem kellett az összeférhetetlenségi szabályokat alkalmazni. Töröcskei amúgy 2014-ben lemondott, miután az akkor már csak többségi tulajdonában lévő Széchenyi Banknál komoly gondok adódtak és az MNB elrendelte végelszámolását. Összeférhetetlenség (négy éven belüli pártpolitikai múlt) miatt Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke sem lehetett volna a Költségvetési Tanács tagja, de szerencséjére ott is lazultak a szabályok.

Ne feledkezzünk meg a lex Mocsai I-II.-ről sem: először létrehozták az önálló Testnevelési Egyetemet, majd egy törvénymódosítással kimondták, az olimpiai érem doktori címmel ér fel, így Mocsai Lajost Áder János kinevezhette rektorrá. Mocsait a Debreceni Egyetem díszdoktorrá is avatta, melynek következtében Áder professzori címmel is elláthatta Mocsait. Erős volt a gyanúnk, hogy Mocsai miatt adták be azt a módosítást is, mellyel plusz három évet adtak az idősödő rektoroknak. Mocsai ugyanis tavaly elérte az eredeti, 65 éves korhatárt.

Mocsai Lajos
©

Természetesen nem Mocsai Lajos volt az egyetlen, akinél nem volt akadály az életkor: az Alkotmánybíróknál már korábban eltörölték a 70 éves korhatárt, így csaknem 6 évvel tovább maradhat a testületben a Fidesz által delegált Szívós Mária, Salamon László, Pokol Béla, Dienes-Oehm Egon és Balsai István. Nem kell aggódni Polt Péter legfőbb ügyész miatt sem, ugyanis rá nem vonatkozik az ügyészek és bírák 62 éves kori nyugdíjkorhatára. Polt 1955-ben született, 2017-ben nyugdíjba kellett volna vonulnia, de nemrég újabb 9 évet kapott a Fidesz-kétharmadtól, 2028 végéig maradhat hivatalában. Illetve addig, míg kétharmaddal le nem váltják.

Ott volt még a lex Szapáry is, amellyel lehetővé tették, hogy Szapáry György közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank egykori alelnöke, Orbán Viktor egykori tanácsadója washingtoni nagykövet lehessen az életkorától függetlenül. Szapáry ugyanis a kinevezése előtt már 72 éves volt, a felső korhatár pedig 70 év. Ebben az esetben minisztelnöki engedélyhez kötötték az eltérést.

Borkai Zsolt sem maradhatott volna győri polgármester 2010-ben, ha az akkori alkotmánymódosítás a Fidesz eredeti tervei szerint megy át. Abban ugyanis a leszereléstől számított 5 évig fegyveres testület tagja nem indulhatott volna önkormányzati választáson. Borkai 2006-ban szerelt le, így gyorsan módosították a moratóriumot 3 évre. Borkai nem volt biztos benne, hogy miatta változtattak az elképzelésen, mindenesetre ebben az esetben még büszke is lett volna rá. A második lex Borkaira nyilvánvalóan nem az: a szexbotrányba, illetve drog- és korrupciós vádakba belebukó olimpikon életjáradékát elvette volna Steinmetz Ádám jobbikos politikus. Ezt a kormánytöbbség nem veszi el tőle, a név ettől függetlenül ráégett.

Borkai Zsolt
©
  • Lex viszlát

Jogszabálymódosítással nemcsak a belépést teszik könnyebbé, hanem a búcsút is megédesítik. Nagy tételben fogadtunk volna annak idején arra, hogy dr. Schmitt Pál jövőjét alapozta meg a kormánytöbbség azzal a módosítással, amely szerint lemondás esetén is élete végéig juttatást kaphat az egykori köztársasági elnök. A módosítást dr. Schmitt Pál természetesen aláírta, majd miután belebukott a plágiumbotrányba, egy éven belül élesben is kipróbálhatta, csak már nem doktorként. Búcsúajándékként Matolcsy György akkori miniszter javaslatára kétharmados törvénybe betonozták a jövedelmét.

Míg a Medgyessy-kormány idején Szász Károly akkori PSZÁF vezető ellen hoztak jogszabályt (szervezetátalakítással rúgták volna ki), addig az Orbán-kormány idején kedvező szabályokat hoztak számára. Mentesítették például a 2010-ben bevezetett 98 százalékos különadó megfizetése alól, ráadásul a későbbi elhelyezkedését is megkönnyítették a fél éves moratórium lecsökkentésével. A "pofátlan végkielégítésekre" kivetett 98 százalékos különadót amúgy a kormány szép csendben vissza is vonta, így a 2018-as kormányátalakításkor távozó miniszterek több mint 6 millió forint lelépési pénzt kaptak.

Szász Károly
©
  • Lex maga felé hajló kéz

A Simonka György ellen is folyó vádiratból derült ki, a fideszes politikus még törvényt is módosíttatott annak érdekében, hogy a NAV-eljárások hátrányos megállapításait elkerülhesse. Az ügyben hiába kerestük az ügyészséget és a Fővárosi Törvényszéket, nem árulták el a vádirat részleteit, így csak tippelni tudunk. Ellenzéki politikusok szerint a bűnszervezetre vonatkozó szabályok módosítása lehet a megfejtés (bár a Transparency International szerint ez már nagyon régóta napirenden volt), más viszont arra tippelt, a vagyonosodási vizsgálat kvázi eltörlése lehet a megfejtés. Ez lehet, hogy talált: a 2016-os törvénymódosítás után a NAV magánszemélynél csak önfeljelentés vagy vagyon elleni bűncselekmény miatt indított rendőrségi nyomozás miatt kezdeményezhet vagyonosodási vizsgálatot. Simonka viszont értelmezésünk szerint ezt megúszta, a Büntető törvénykönyv külön fejezetben tárgyalja a költségvetést megkárosító bűncselekményeket. Simonka ellen bűnszervezetben elkövetett költségvetés csalás és más bűncselekmények miatt emeltek vádat. De még ha ez nem is kifejezetten Lex Simonka, azért általánosságban is elmegy lex bármilyen politikusnak: így ugyanis nem tudják már feljelenteni egymást a NAV-nál.

Simonka György
©

Orbán Viktor sem lehet a jövőben törvénysértéssel vádolni, ha nem számol be az Európai Tanács üléséről (a klímavétóról elmulasztott számot adni a parlament előtt): az Országgyűlési törvény módosításával a kötelesség lehetőséggé enyhül, a módosítás alapján Orbán napirend előtti felszólalásban tájékoztathatja az Országgyűlést.

  • Lex juszt is

Valahol Orbán békéjét szolgálja az is, hogy a már említett Országgyűlési törvénymódosítással és a Házszabályi rendelkezések szigorításával elhallgattatják, vagy legalábbis jóval keményebben büntetik az ellenzéket fizetésmegvonással és kitiltással. Ezt is tekinthetjük személyre szabott jogalkotásnak, egyfajta lex Hadházynak, ugyanis annak közvetlen előzménye a független képviselő táblás akciója volt – Orbán Viktor beszéde közben táblát tartott a pulpitusról szónokló miniszterelnök elé, „Muszáj hazudnia, mert túl sokat lopott”, majd a helyéről egy másik táblát tartott fel. Hadházy a módosításra úgy reagált, ez egy világos üzenet az ellenzéknek, "a Fidesz elvárja tőlük, hogy szép csendben üljenek, játsszák el a díszlet szerepét a kiüresített parlamentben. A Fidesz mindig változtatni fog a játékszabályokon, amikor azt látja, hogy baj van. Egyszerűen nem veszíthet, mert a börtönt kockáztatná. Mindig, egyre jobban fogja korlátozni a jogainkat, amíg hagyjuk. Főleg, mert eddig hagytuk.”

©

Amikor pedig Czeglédy Csaba szúrta a hatalom szemét, a Lex Czeglédy született meg. Ennek a lényege az, hogy olyan büntetőügyben ne illesse meg mentesség a képviselőjelöltet, amely még a nyilvántartásba vétele előtt indult. (Czeglédy az EP-választáson a DK listájának utolsó helyén szerepelt.)

A csak azért is hozzáállás amúgy leginkább abban érhető tetten, ahogy a kétharmados többség az Alkotmánybírósággal bánt: 2010-ben a testület megsemmisítette a 98 százalékos különadóról szóló törvényt, mire válaszul a kormány több lépésben érdemben megsemmisítette az Alkotmánybíróságot, a testület által kifogásolt döntések többségét egyszerűen belefoglalta az Alaptörvénybe.

  • Lex hagyd már békén

Sokan Lex Mészárosként emlegették azt a törvénymódosítást, amivel újragondolták az állam által biztosított, bárki számára elérhető ingyenes céginformációt, egyszerűbben mondva korlátozták a hozzáférést a cégadatokhoz. A magyarországi üzleti élet átláthatóságának biztosítása volt korábban az, hogy a nyilvános cégadatokban nyomon lehetett követni, hogy mi cserélt gazdát (értsd: mivel gyarapodott például Mészáros Lőrinc). „A cégjegyzék adatai nyilvánosak, azonban elsődlegesen nem ingyenesen elérhető adatok, azok megismerésére – törvényben foglalt kivételekkel – ellenszolgáltatás mellett van lehetőség. Az ingyenes céginformáció az állam által biztosított olyan kedvezmény, amelyet korlátlanul nem lehet igénybe venni” – állt a módosítóban.

Mészáros Lőrinc
©
  • Lex ellenség

A Soros György elleni uszítással több választást is megnyert a Fidesz, több törvényt is hoztak személyével kapcsolatban. A Lex CEU-val részben elüldözték az egyetemet Budapestről, a Stop Soros törvénycsomaggal pedig korlátozni kívánta a Fidesz-kétharmad a migrációval foglalkozó és a külföldi támogatással működő civil szervezetek tevékenységét (ezek a pontok később enyhültek, a megmaradókkal pedig nem büntettek senkit), valamint a menedékjog kérelmezésének jogát és az egyéni szabadságjogokat is korlátozták (a törvénycsomag menekültellenessége azonban megmaradt, önálló tényállássá tették a Btk-ban az illegális bevándorlás segítését például). A törvénycsomag miatt az Európai Bizottság beperelte Magyarországot.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Ez a feladat váltotta ki a legnagyobb visszhangot a gimnáziumi felvételin - ön tudja a megfejtést?

Ez a feladat váltotta ki a legnagyobb visszhangot a gimnáziumi felvételin - ön tudja a megfejtést?

Ilyen wifit akar majd otthonra: mutatjuk, mennyivel jobb a wifi 6

Ilyen wifit akar majd otthonra: mutatjuk, mennyivel jobb a wifi 6

Montenegró kihúzta a gyufát Szerbiánál, Koszovónál, Moszkvánál, és sokaknál odahaza is

Montenegró kihúzta a gyufát Szerbiánál, Koszovónál, Moszkvánál, és sokaknál odahaza is

Rendkívüli készültség Berlinben: a világ legfontosabb vezetői érkeznek a fővárosba

Rendkívüli készültség Berlinben: a világ legfontosabb vezetői érkeznek a fővárosba

Húszgólos magyar siker kell este a csoportelsőséghez férfi vízilabdában

Húszgólos magyar siker kell este a csoportelsőséghez férfi vízilabdában

Az apáknál is vizsgálnák a szülés utáni depressziót

Az apáknál is vizsgálnák a szülés utáni depressziót