Mihez képest mennyi a pedofil Kaleta Gábor büntetése? – Jogtudományi háttér
4 perc
2020.07.09. 10:00
Összehasonlítható-e egy pedofil képeket gyűjtögető cselekménye egy közlekedési szabálysértőével? Pénzbüntetésnél lehet-e azt mondani, hogy X összeget ér egy elkövetés? És miért annyit? Hogy lehet a málna ilyen drága, ha a répa csak ennyi? Sokan piaci szemlélettel ítélkeznek az ítéletekről, de a büntetőjog összetettebb dolog. Ezt világítja meg ebben az írásban Fleck Zoltán jogszociológus, az ELTE tanára.
“A büntetések súlyossága nem lehet aránytalan a bűncselekményhez mérten” – mondja az Európai Unió Alapjogi Chartája. Vagyis: hogy egy büntetési rendszer jogállami legyen, ahhoz az is kell, hogy ugyanolyan bűncselekményért ugyanolyan súlyú büntetés járjon. A jogalkotó igyekszik a bűncselekmény súlya alapján fenyegetni, és ez gyakran egybe is esik az általános közvélekedéssel: kevesen kérdőjelezik meg, hogy az élet- és testi épség elleni bűncselekmények számítanak a legsúlyosabbnak.
Kevésbé egyértelmű, hogy mi számít kisebb súlyúnak. Nagyfokú relativitással van dolgunk itt: a világ egy részében a tudatmódosító szerek forgalmazását sokkal szigorúbban ítélik meg, mint a világ másik felében, és ez ráadásul időről időre változik is. Néhány éve még a civilizáltabb államok egy részében is (hasonlóan hazánkhoz) büntetlenül maradt a házasságon belül elkövetett nemi erőszak. Akkor úgy gondolták, hogy van indok a feleség elleni erőszakot nagyon máshogy megítélni, mint a nem feleség ellenit. Ma ezt többnyire brutális és elfogadhatatlan megkülönböztetésnek gondoljuk.
A családon belüli erőszak, a gyermekbántalmazás megítélésében a jogi szabályozás előrébb jár, mint az átlagos társadalmi közérzület.
Ha ellenben kívülálló akarja bántani a gyermeket, a felháborodás érthetően óriásivá duzzad.
A gyermeki élet védelmét nagyon fontosnak tartja a modern büntetőjog, és ezzel többnyire összhangban van a köz várakozása is.
