#jóléti állam

Hazudj, ha nyerni akarsz!

Amikor a két pólusképző politikai erő támogatottsága között nagyságrendi különbség van, amikor a választók fele a bizonytalanok táborát erősíti, amikor a szélsőségek felerősödnek és a társadalmi szolidaritás a minimum szintet sem éri el, és amikor a közéletben egyszerre van jelen a mély apátia és a hisztéria, olyankor – ha meg akarjuk érteni a kialakult helyzetet – érdemes a szokásos felszínkarcolgatás helyett egy kicsit mélyebbre menni az okok és következmények erdejében.


A Stiglitz-jelentés megkérdőjelezi a GDP mindenhatóságát

Nicolas Sarkozy francia államfő hétfőn felszólította a nemzetközi szervezeteket, hogy módosítsák a társadalmi haladást és a gazdasági teljesítményt mérő rendszereiket, amelyeket jelenleg szinte kizárólag a GDP határoz meg, s nem veszi eléggé figyelembe a társadalmi jólétet.


Nem vagyunk következmények nélküli ország

Miközben az EP-választások következtében a hatalmi struktúra nem változott, a Jobbik előretörése véget vetett a pártrendszer duális jellegének. Új, veszélyes helyzet alakult ki, amiben fontos szerepet játszott a nagy pártok hallgatólagos egyetértése: törekednek az időközben elavult jóléti állam megteremtésére, illetve látszatintézkedéseken kívül nem foglalkoznak olyan "kínos" kérdésekkel, mint a cigányság integrációja, vagy a földkérdés megoldása – írja Novák Zoltán, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatásvezetője.