Természetesen nem. Bombát elhelyezni semmiképp sem lehet helyes. De a dráma lényege, hogy valódi konfliktusról szóljon. Szóval egy színdarabban a terroristának is meglehet a maga igaza – anélkül, hogy a való életben helyeselném a tettét. Így indul munkatársunk és Daniel Kehlmann német író beszélgetése. Aztán demokráciákon és háborúkon át eljutottak egészen az álhírekig.
Áder Jánosnak címzett nyílt levele után az író ismét kiállt az egyetem mellett.
Bár a Millenáris átépítése miatt "viszontagságosak" voltak a körülmények, ez nem zavarta az embereket, tódultak a könyvünnepre.
2006 irodalmi Nobel-díjasa, a török Orhan Pamuk a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál idei díszvendége rendkívül népszerű a magyar olvasók körében a felvételek alapján.
Többször is felolvassák a könyvfesztivál rendezvényein a Szépírók Társaságának alábbi közleményét, amelyben egyebek mellett azt írják, a kormány egyre hevesebben támadja a CEU mellett kiállókat, miközben a kormányhű média a demokratikus világban példátlanul hamisítja meg a tiltakozásokról szóló híreket.
A miniszter a magyarországi szlovákság oktatási mutatóiról beszélt, de úgy tűnik, régi adatokat kapott a beszédéhez.
Több országban botrányt okozott, volt ahol be is tiltották, másutt kötelező olvasmány lett Janne Teller kiskamaszoknak szóló regénye. Magyarországon is felháborodott levelet írt egy pedagógus az államtitkárnak, amiért ezt a könyvet gyerekek kezébe adják. A Semmi írónőjével beszélgettünk.
A Saul fia egyik legfontosabb forrása Gideon Greif Könnyek nélkül sírtunk című interjúkötete, amelyben a hírhedt auschwitz-birkenaui Sonderkommandó nyolc túlélője meséli el drámai történetét. Az íróval a könyvfesztiválon beszélgettünk.
Szex és szerelem kifulladásig a perzselő riói homokban, Barbie-ként lombikban életre keltett tökéletes nők, műhibáért felelősségre vont orvosok, baljós jövőképek, gazdasági válság sújtotta családok, az 1984 Facebook-generációs „folytatása”, embertestű rókák és beszélő állatok. Tavaszi könyvajánlónkban szinte minden műfajból válogattunk.
A magyar felmenővel is bíró lengyel író, Krzysztof Varga újból egy számunkra fura ismerősnek tetsző képet festett le a magyar mindennapokról. Egy olyan látogató szórakoztató krónikája a Mangalicacsárdás című regény, aki jobb magyarból, mint a legtöbb melldöngető magyarkodó, de legalábbis minden ízét már megkóstolta az országnak.
Rost Andreát hangoskönyvért díjazták, a Kossuth Kiadót pedig az év kiadójává választották a könyvszakma szereplői a nemzetközi könyvfesztiválon.
Ha nem mutatunk rá kellőképpen a fiataloknak, hogy az opportunizmus bűn, akkor örökké ugyanazt a rossz történetet fogjuk ismételgetni – véli a Budapesti Könyvfesztivál díszvendége Sofi Oksanen. A múlt feldolgozatlanságáról, a Nyugat-Kelet közt feszülő értetlenségről és a persze új regényéről kérdeztük a finn írónőt.
A papír és digitális könyvek hazai viszonyát pontosan tükrözi a csütörtökön megkezdődött 21. Nemzetközi Budapesti Könyvfesztivál. Majdnem minden a klasszikus könyvkiadásról szól, az e-book paradigmáról viszont egy külső helyszínre hangszerelt kísérőeseményen próbáltak meg látleletet venni. Az analizálók közt ült Hammer Ferenc, az ELTE BTK Média és Kommunikáció Tanszék adjunktusa, aki szerint ami nálunk zajlik, "az nem egy színvonal". Őt kérdeztük.
Látogatószámát tekintve és a könyvkiadók visszajelzései alapján az elmúlt évek legsikeresebb rendezvénye volt a hétfőn záruló 84. Ünnepi Könyvhét - mondta Zentai Péter László, a Magyar Könyvkiadó és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) igazgatója az MTI-nek.
