Az MNB csökkenti a bankok által kötelezően nála parkoltatott tartalék rátáját 10 százalékról 8-ra. Ez egyrészt semleges, technikai intézkedés, az MNB-nek azért pozitív, hiszen a tartalék után a 6,5 százalékos alapkamatot fizeti, minél több a tartalék, annál nagyobbat bukik a jegybank.
A jegybank 13 százalékra csökkenti az irányadó kamatot, az eszközt pedig megszünteti, októbertől újra az alapkamat lesz a meghatározó. A bankok annyi pénzt tarthatnak októbertől a tartalékszámlájukon, amennyit csak akarnak, a túltartalékolt összegre a jegybank az alapkamatot fizeti.
Az MNB fenntartja a 18 százalékos irányadó kamatot, amíg az ország kockázati megítélése nem javul trendszerűen. Ennek egyik feltétele, hogy érkezzenek az uniós támogatások. Mármint tényleg érkezzenek, ne csak félmegállapodások legyenek róluk. A pénzintézeteknél a jegybanknál kötelezően tartandó tartalék rátája 5 százalékról 10 százalékra emelkedik. A jegybank célja, hogy még feljebb tornázza a befektetési- és hiteleszközök kamatait. A forint erősödött a hírre.
A bankok jelenleg szinte fürdenek a fölös pénzben, ennek az MNB igyekszik véget vetni. A pénzintézetek kénytelenek lesznek értelmezhető kamatokat kínálni a náluk elhelyezett betétekre, ami a lakosságnak egyértelműen jó. A másik oldalon drágább és nehezebb lesz hitelhez jutni, különösen, hogy a bankszektort a kormány különadóval és kamatstoppal sanyargatja.
