Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések az üzleti stratégiába építéséhez.
A jegybanki helyzetértékelése és iránymutatása változatlan, „óvatos és türelmes” megközelítés szükséges, „a szigorú monetáris kondíciók fenntartása indokolt” az infláció letörése érdekében. Vagyis kamatcsökkentésre a következő hónapokban sem érdemes számítani – magyarázta a 6,5 százalékos alapkamat fenntartásáról hozott döntést Varga Mihály jegybankelnök a kamatdöntés utáni tájékoztatón.
A monetáris tanács egyetlen új, érdemi intézkedésről döntött: augusztus 1-től a bankok által a jegybankban kötelezően parkoltatott tartalék rátáját 10 százalékról 8-ra mérsékli. Varga Mihály elnök hangsúlyozta, hogy ez a monetáris szigort nem érintő technikai lépés, amelyet a banki likviditás (a rendszerben lévő szabad pénzmennyiség) alakulása indokolt. Ami összefügg az MNB által korábban működtetett kamattámogatott hitelkonstrukciók (például a Növekedési Hitelprogram) alatt nyújtott kölcsönök kifutásával.
A kötelező tartalék jelenlegi rendszere és mértékei 2024 eleje óta élnek. A tartalékrendszert a jegybank arra használja, hogy lekösse vele a bankrendszerben lévő fölös likviditást. A rendszerben lévő túl sok pénz ugyanis gyengítené a monetáris transzmissziót, nem tudna érvényesülni a magas alapkamat.
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) volt elnöke.
MTI / Szigetváry Zsolt
A jegybank szerint a tartalékráta csökkentése a monetáris transzmisszóra semleges, a rátacsökkentéssel a bankrendszer likviditása visszaáll a korábbi szintre. Ez alighanem így van, de azért tegyük hozzá: a tartalékráta mérséklése a jegybanki eredményre kedvező – az MNB ugyanis az alapkamatot fizeti a tartalék után.
Ha alacsonyabb a tartalékráta, akkor a bankok kevesebb pénzt kénytelenek az MNB-nél parkoltatni, így az MNB kamatfizetési kötelezettsége kisebb.
Mondhatni az elmúlt években a jegybank a brutális éves veszteségekkel, s végül a vaskosan negatívba fordult tőkéjével fizetett azért, hogy semlegesítse a bankrendszerben lévő fölös likviditást.
Amelyért egyébként részben ő maga volt felelős a rendszerbe pumpált több ezer milliárd forint kamattámogatott hitelen (elsősorban a növekedési hitelprogrammal) keresztül.
