A Monetáris Tanács nemcsak a kamatfolyosó szűkítéséről és az alapkamat szinten tartásáról döntött szeptember 26-ai ülésén, hanem az irányadó kamat (az októberben bevezetett egynapos betéti gyorstender) 14 százalékos rátájának 1 százalékpontos csökkentéséről is – derült ki Virág Barnabás alelnök tájékoztatójából.

Ez a korábbi kommunikáció alapján várható volt, és azt jelenti, hogy az egynapos betéti eszköz kamata hozzázár az alapkamathoz. A jegybank ezért az eszközt kivezeti, újra az alapkamat lesz az irányadó, effektív kamat.

A bankok kedvükre túltartalékolhatnak

A folytonosság jegyében valami más veszi át az egynapos betét szerepét: a bankok annyi pénzt tarthatnak a jegybanknál vezetett tartalékszámlájukon, amennyit akarnak (szabadon túltartalékolhatnak), a túltartalékolt összegre a jegybank az alapkamatot fizeti. Vagyis

a tartalékszámlák látra szóló betéti számlákként fognak működni a bankok számára.

Az új keretrendszer októberben élesedik, tehát szeptember 29-ig még lesznek egynapos betéti tenderek, ezeket az alapkamaton hirdetik meg. Október 1-től él, hogy a jegybank a túltartalékolás összegére az alapkamatot fizeti.

A jegybank a kötelező tartalék rendszerét is átalakítja, de ezt majd csak január 1-től. Jelenleg a tartalék sávos, van egy 0 kamatozású része, egy kötelező, alapkamaton kamatozó, és egy választható része. Mostantól utóbbi is az alapkamaton kamatozik. A sávos rendszer januártól megszűnik, a kötelező tartalék szintje egységesen 10 százalék lesz.

A jegybank a továbbiakban is alkalmazni fogja a diszkontkötvény és a hosszú lejáratú betéti eszközöket – ezek kamata is az alapkamat lesz. A deviza-swaptenderek is maradnak, ahogy eddig, az iránymutató kamat az irányadó kamat mínusz egy százalékpont lesz. Mivel immár az alapkamat az irányadó ráta, ez a kamatfolyosó annál egy százalékponttal alacsonyabb szintjét jelenti.

Egyszóval a swapeszközt leszámítva minden eszköz esetében az alapkamat lesz a meghatározó.

Lesz alapkamat-csökkentés – de csak óvatosan

Innentől az a kérdés, mikor és milyen ütemben fogja csökkenteni a Monetáris Tanács az alapkamatot.

Erről érdemben új iránymutatás nem érkezett. A Monetáris Tanács óvatos, adatvezérelt megközelítést fog alkalmazni, vagyis hónapról hónapra döntenek, csökken-e egyáltalán az alapkamat, és ha igen, mennyivel. A jegybank fenntartja, hogy

az infláció letörése érdekében pozitív reálkamatra van szükség

(tehát az infláció mértékénél magasabb kamatra), illetve a kamatdöntésekkor különösen figyelnek majd a pénzpiaci stabilitásra vagyis a forint árfolyamára.

És fontosak lesznek a kamatvárakozások, vagyis hogy a piacok, elemzők milyen kamatszintre számítanak. Jelenleg a konszenzus év végére 11 százalék környékére várja az alapkamat szintjét.

Nulla növekedés, magas infláció

A jegybank közzétette csütörtökön megjelenő Inflációs jelentésének inflációra és gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzéseit. Ami utóbbit illeti, nos, az nem nagyon lesz,

a jegybank -0,5 százalék és +0,5 százalék közé várja az idei egész évre a GDP változását.

A legutóbbi előrejelzésben a sáv 0-1,5 százalék volt. 2024-ben és 2025-ben 3-4 százalékkal nőhet a GDP. A növekedésben beruházási oldalon meghatározóak lesznek az új belföldi beruházások – utalt Virág az épülő, illetve bejelentett akkugyárakra.

Az idei kilátásokat Virág azzal kommentálta, hogy most, a harmadik negyedévben az adatok alapján már van némi növekedés év/év alapon, a gazdaság a „vonal fölé került”. (A kormány hivatalosan még mindig 1,5 százalékos növekedési előrejelzés alapján működik.)

Az éves átlagos infláció idén 17,6-18,1 százalék között lehet majd, úgy, hogy év végére 7-8 százalékra lassul.

2024-ben az infláció a 4-6 százalékos sávban alakul, 2025-ben éri el a jegybanki célt, vagyis a 3 százalékot. Az inflációval kapcsolatban Virág azt jegyezte meg – ezzel az Inflációs jelentés minden bizonnyal részletesen foglalkozik – hogy sok gazdasági szereplő visszatekintő árazást alkalmazott, vagyis a tavalyi infláció mértékével emelte az árait, holott a költségeinek emelkedése nem indokolt ekkora emelést. A visszatekintő árazás olyasmi, ami ellen fel kell lépnie a gazdaságpolitikának.

Az előző előrejelzéshez képest az olajárak megugrása jelent érdemi különbséget – a forint árfolyamának stabilitása az olajárakon keresztül importált infláció miatt is fontos.

Orbán beszólt, Virág nem szólt vissza

Az alelnök érdemben nem reagált arra, hogy Orbán Viktor megelőző nap az Országgyűlésben azt mondta: a jegybank „már nem tud megbirkózni” az inflációval, illetve hogy a jegybankot tőkehelyzete miatt „ki kell menteni szorult helyzetéből”.

Valójában egyik sem igaz, ellenben az ilyen megjegyzések aligha tesznek jót a jegybank hitelességének, illetve az egész magyar gazdaságpolitika megítélésének.