Néhány óra alatt száznál is több katona halt meg az Örményország és Azerbajdzsán határán kedden kitört heves harcokban. Bár most valamelyest enyhült a feszültség, továbbra is gyakoriak a tűzszünetsértések. Az incidens újra megmutatta, mennyire törékeny a térség békéje, különösen akkor, amikor az egymással rossz viszonyban lévő Nyugat és Oroszország a másikat sejti az ellenségeskedések kiprovokálása mögött.
Eddig három győztese és egy vesztese van a karabahi harcoknak. A posztszovjet térségben több állam is akad, amely attól tart, hogy az azeri–örmény összecsapások tanulságai számukra is kedvezőtlen következményekkel járhatnak.
Az örmények súlyos vereséget szenvedtek a másfél hónapig tartó karabahi háborúban: elvesztették az ellenőrzést az 1994-ben kikiáltott, Azerbajdzsán területén lévő örmények lakta térség fölött. Azerbajdzsán mellett Oroszország és Törökország is nyertesek között van.
Az azeri erők rakétákkal lövik Hegyi-Karabah fővárosát, Sztepanakertet, az örmény erők pedig több azeri várost támadnak – jelentette hétfő reggel az örmény, illetve az azeri védelmi minisztérium.
Most valahogy nem olyan fontos a keresztényüldözéssel szembeni kiállás?
Bár a világ valamennyi hatalma az ellenségeskedések azonnali beszüntetését szorgalmazza, az Azerbajdzsán területébe ékelt, többségében örmények lakta Karabahban folytatódnak a vasárnap kezdődött súlyos örmény–azeri harcok. A jelek szerint a válságnak aligha lesz békés megoldása, már csak azért sem, mert közben egy új szereplő, Törökország is aktivizálja magát.
Azerbajdzsán vasárnap Törökországgal és Grúziával közös hadgyakorlatokat jelentett be, amelyek fokozhatják a feszültséget a szomszédos Örményországgal a hegyi-karabahi konfliktus rendezését szolgáló bécsi tárgyalások küszöbén.
A szakértők többsége kitérő választ adott a Safarov-ügy hatásait firtató kérdésekre az Európai Politikai Központ által szervezett panelbeszélgetésen Brüsszelben. Az Örményország Európai Barátai nevű civil szervezet szerint ugyanakkor Magyarország megítélése romlik a térségben.
