Tetszett a cikk?

Bár a világ valamennyi hatalma az ellenségeskedések azonnali beszüntetését szorgalmazza, az Azerbajdzsán területébe ékelt, többségében örmények lakta Karabahban folytatódnak a vasárnap kezdődött súlyos örmény–azeri harcok. A jelek szerint a válságnak aligha lesz békés megoldása, már csak azért sem, mert közben egy új szereplő, Törökország is aktivizálja magát.

A szemben álló felek szinte teljes arzenáljukat bevetik. Míg a korábbi hónapokban is többször megsértették az 1994 óta érvényben lévő tűzszünetet, most nemcsak kézifegyverekből lövik egymást az örmények és az azeriak, hanem harckocsikat, nehéztüzérségi fegyvereket és helikoptereket is harcba vetnek. Az áldozatok száma mindkét oldalon meghaladja a húszat, és helyi források szerint több polgári személy is életét vesztette. Az is aggasztó, hogy azeri rakétatalálat érte Karabah fővárosát, a fronttól viszonylag távol lévő Sztepanakertet.

Karabahban az 1990-es évek elején, a Szovjetunió végnapjaiban éleződött ki a feszültség, s miután etnikai összecsapások törtek ki Azerbajdzsán több, részben örmények lakta városában, az örmény többségű, Azerbajdzsán területén lévő Karabahban kihirdették a 11 ezer négyzetkilométeres terület függetlenségét.

Ezt követően azonnal súlyos harcok törtek ki a karabahi hadsereget támogató Örményország és Azerbajdzsán között, a legalább harmincezer halálos áldozatot követelő háborúból az Oroszország támogatását élvező Örményország került ki győztesen. Baku kénytelen volt átmenetileg beletörődni Karabah elszakadásába és abba, hogy örmény megszállás alatt maradjon a Karabahot és Örményországot összekötő széles közlekedési folyosó.

Azerbajdzsán azonban egy pillanatra sem mondott le Karabah és az örmény megszállás alatt lévő, azeriektől megtisztított terület visszafoglalásáról. Az olajban és földgázban gazdag, Örményországnál háromszor több, tízmillió ember lakta volt szovjet tagköztársaság erőteljes fegyverkezésbe kezdett – volt olyan időszak, amikor az azeri védelmi költségvetés közel akkora volt, mint Örményország GDP-je – és Azerbajdzsán jelenleg is legalább háromszor annyit költ hadseregére, mint szomszédja.

©

Orosz stabilitás

A karabahi válságban mindig is meghatározó szerepet játszott az Örményországban és Azerbajdzsánban is jelentős gazdasági és politikai befolyással rendelkező Oroszország. Moszkva jelentős mennyiségű fegyvert ad el a szemben álló feleknek – a hivatalos magyarázat szerint azért, mert Oroszország így tudja fenntartani az egyensúlyt –, s Moszkva azt is elérte, hogy az évekig az EU felé kacsingató Örményország végül csatlakozott az orosz vezetésű Eurázsiai Gazdasági Unióhoz. Jerevánban ugyanis felmérték:

ha az ország nemet mond az orosz ajánlatra, alighanem eltűnik a Karabah megtartásához elengedhetetlenül szükséges orosz védőernyő.

Részben az orosz politikának is köszönhetően az utóbbi húsz évben csak néhány alkalommal lángoltak fel a harcok Karabahban és környékén. Legutóbb 2016-ban robbantak ki igazán komoly összecsapások, júliusban is a szokásosnál hevesebb harcok dúltak a térségben. A nyári harcok különlegességét az adta, hogy a szembenálló felek ezúttal nem Karabahnál, hanem az örmény–azeri határon keveredtek tűzharcba egymással.

2017-ben lángoltak fel utoljára a harcok
©

Új szereplő, komoly szándékok

A viszonylagos egyensúlyt megzavarja az egyértelműen Azerbajdzsánt támogató Törökország egyre aktívabb szerepvállalása. Örményország moszkvai nagykövete szerint Ankara a napokban mintegy négyezer, Észak-Szíriában harcoló fegyverest vezényelt át Azerbajdzsánba, ezek az egységek állítólag részt vesznek a karabahi harcokban is. A törökök cáfolják a vádakat, és azt állítják, az örmények oldalán kurdok harcolnak az azeriek ellen.

Törökország közben a diplomáciai fronton is kiáll Azerbajdzsán mellett – az azeriak a törökhöz nagyon hasonló nyelvet beszélnek –, s egyértelműen Jerevánt teszi felelőssé a harcok eldurvulásáért. „Örményország lángba borítja a térséget, a kaukázusi stabilitás legnagyobb kerékkötője Örményország” – közölte Hulusi Akar török védelmi miniszter, hozzátéve, Ankara minden segítséget megad Azerbajdzsánnak.

Hulusi Akar
©

A török segítségnyújtásnak ugyanakkor minden bizonnyal határt szab Oroszország politikája, hiszen Moszkva aligha engedi meg, hogy a szövetségesnek számító Örményország súlyos vereséget szenvedjen. Recep Tayyip Erdogan török államfő pedig nem akar igazán ismét ujjat húzni Moszkvával, mert egyszer már ő volt az, aki bocsánatot kért Vlagyimir Putyin orosz államfőtől. Akkor, amikor egy török harci gép lelőtt egy orosz vadászt Szíria és Törökország határán, s mivel Erdogan nem hunyászkodott meg azonnal, Oroszország hatékony büntetőintézkedések egész sorával sújtotta a törököket. A viszony azóta megjavult, de azért nem felhőtlen: miközben Ankara SZ-400-as típusú orosz légvédelmi rakétarendszereket vásárolt Moszkvától, a polgárháborúba süllyedt Líbiában a két ország más-más, egymással harcban álló csoportokat támogat Örményországban és Azerbajdzsánban.

Figyelemelterelés

Elemzők szerint a mostani válságot tovább súlyosbíthatja, hogy mindkét országban rosszul áll a gazdaság. Azerbajdzsánt az olaj- és földgázárak visszaesése sújtja már több mint egy éve, míg Örményországban hosszú ideje stagnál az ipar, és az emberek tömegesen hagyják el az országot. Ilyen körülmények között mindkét kormány érdekelt lehet abban, hogy felkorbácsolja a nacionalista érzelmeket.

Jereván és Baku is rendkívüli állapotot vezetett be, Örményországban teljes, Azerbajdzsánban pedig részleges mozgósítást is elrendeltek. Valószínű, hogy hetekig egyik helyen sem a gazdasági helyzet és a koronavírus-járvány kezelése uralja majd a közbeszédet. Az is rossz jel, hogy Azerbajdzsán és Örményország között már több hónapja megszakadt a párbeszéd, így nem kizárt, hogy a vasárnap óta tartó harcok még súlyosabbá válnak, és újabb frontszakaszokra is átterjednek.

Vezető kép: az azeri védelmi minisztérium által készített videó a vasárnapi katonai akcióról

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Szlovéniában ismét kihirdették a járványhelyzetet

Szlovéniában ismét kihirdették a járványhelyzetet

Galacsinná gyűrte a vonat a kocsit, amelyből épp csak ki tudott ugrani a sofőrje – fotók

Galacsinná gyűrte a vonat a kocsit, amelyből épp csak ki tudott ugrani a sofőrje – fotók

Az MTK ultrák Mészárosnak üzentek Felcsúton, a hangosbemondó szólt rájuk

Az MTK ultrák Mészárosnak üzentek Felcsúton, a hangosbemondó szólt rájuk