Tetszett a cikk?

Az örmények súlyos vereséget szenvedtek a másfél hónapig tartó karabahi háborúban: elvesztették az ellenőrzést az 1994-ben kikiáltott, Azerbajdzsán területén lévő örmények lakta térség fölött. Azerbajdzsán mellett Oroszország és Törökország is nyertesek között van.

„Örményországot vasmarok kényszerítette rá a tűzszüneti egyezmény aláírására. Ez tulajdonképpen kapituláció” – mondta Ilham Aliyev azerbajdzsáni államfő, miután Moszkvában aláírta a szeptember 27-e óta tartó karabahi harcok beszüntetéséről szóló dokumentumot. A bakui vezetőnek igaza van: Örményország gyakorlatilag mindent elvesztett, amit az 1991–1994-es első háború idején megszerzett, és fel kell készülnie arra, hogy a Karabahban élő mintegy 150 ezer örmény jó része Örményországba költözik át.

Ilham Aliyev
©

A tűzszüneti egyezményt azt követően írták alá Moszkvában Vlagyimir Putyin orosz államfő jelenlétében, hogy az azeri hadsereg elfoglalta az örmény többségű Karabah második legnagyobb települését, Susát. A város ugyanis stratégiai fontosságú, az eddig „bevehetetlen erődként” számontartott település ugyanis egy olyan magaslaton fekszik, ahonnan tűz alá vehető Karabah fővárosa, Sztepanakert, és egyben ellenőrzés alatt tartható a Karabahot és Örményországot összekötő közlekedési folyosó is.

Elvékonyodó köldökzsinór

Az útszakasz pedig kulcsfontosságú Karabah számára: bár az 1991-ben kezdődött és 1994-ben tűzszünettel véget ért első karabahi háború után létrejött „Karabahi Köztársaság” államiságát még Örményország sem ismerte el, az Azerbajdzsán területére beékelődött Karabah számára köldökzsinórként szolgált az útvonal, mert ezen keresztül érkeztek a katonák, a fegyverek és az egyéb hadfelszerelések az ostrom alatt lévő területre.

A most aláírt, öt évre szóló fegyvernyugvási megállapodás értelmében az azeriek megtarthatják a harcok során elfoglalt területeket, Örményország pedig visszaadja Azerbajdzsánnak a közlekedési folyosó nagy részét, és csupán egy öt kilométer széles korridort tarthat meg. A fegyvernyugvás betartását elsősorban orosz békefenntartók ellenőrzik majd, de szerepet kap majd Törökország is, amely a harcok kezdete óta egyértelműen az azeri felet támogatta.

A háború kimenetele nem számít igazi meglepetésnek: az azeri hadsereg jóval nagyobb és erősebb, mint az Örményország segítségével harcoló karabahi haderő. Azerbajdzsán erejét pedig az is növelte, hogy Törökország katonai eszközökkel is segítette szövetségesét, és török vezetés alatt álló szíriai milíciáktól is érkeztek százszámra harcosok Karabahba.

Robbanásoktól vörös az ég a Hegyi-Karabah székvárosa, Sztyepanakert közelében fekvő Shusha felett, ahol a többször megkötött tűzszüneti megállapodások ellenére folytatódnak a harcok 2020. november 5-én
©

A mindkét félnek fegyvereket eladó Oroszország eleinte szokatlanul visszafogottan viselkedett. Bár Moszkva két fegyverszüneti egyezményt is tető alá hozott, az orosz vezetők nem kommentálták, hogy a fegyvernyugvási megállapodásokat egy percig sem tartották be a szemben álló felek. A legújabb tűzszüneti egyezménnyel és a békefenntartók kiküldésével ismét megnövekedett Moszkva szerepe, elemzők szerint Putyin hatására álltak meg az előre nyomuló azeri erők.

A háború után

Az örmények most – minden bizonnyal joggal – attól tartanak, hogy a Karabah nagy részének visszafoglalását leszámolás és az ott élők elűzése kísérheti. Azerbajdzsánban ugyanis az elmúlt három évtizedben teljes mértékben dehumanizálták az örményeket, az Aliyev-rezsimet – amelyet Ilham apja, Heydar Aliyev alapított meg – ugyanis részben az örmények iránti revansvágy tartja hatalmon.

Már csak emiatt is érdekes lehet, miként alakul a diktatórikus eszközökkel uralkodó, az örökös államfői tisztséget már megszerző Aliyev népszerűsége. Az biztos, hogy a közeli hónapokban a csillagokban lesz az államfő támogatottsága, hiszen ő volt az, aki helyreállította a volt szovjet tagköztársaság területi egységét.

Ám közben az is igaz, hogy a korrupt és nem túl hatékonyan működő gazdaság bajban van: csökkennek a gáz- és olajbevételek, és hosszabb távon – ha már elmúlt a Karabah-eufória – az azeriek megkérdezhetik, Karabah visszafoglalása után is szükség van-e az önkényuralmi rendszer fenntartására.

Azeriek ünnepelnek Bakuban 2020. november 8-án, miután Ilham Aliyev elnök közlése szerint az azeri erők elfoglalták a stratégiai fontosságú Susa városát az örmény erőkkel folytatott harcok során Hegyi-Karabahban
©

Karabah részleges vagy teljes elvesztése Örményországban is komoly változásokat indíthat be. Az ellenzék egységesen követeli a 2018-ban hatalomra került miniszterelnök, Nikol Pasinján lemondását, hétfőn a tüntetők betörtek a kormány- és a parlament épületébe is. Kedden is folytatódtak a zavargások, Pasinján azonban egyelőre nem hajlandó teljesíteni az ellenzéki követeléseket. Az orosz-örmény kapcsolatok is megváltozhatnak: Jerevánban eddig azt gondolták, Moszkva szavatolja az Oroszország szövetségesének számító Örményország és Karabah biztonságát. Bár az oroszok továbbra is fontos szerepet játszanak, és tőlük is függ, hogy Azerbajdzsán folytatja-e az offenzívát, biztosra vehető, hogy megrendült az örmények Oroszországba vetett bizalma.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Szijjártó gratulált Biden minisztereinek

Szijjártó gratulált Biden minisztereinek

Gy. Németh: Egy hete nem oltanak koronavírusra a fővárosi idősotthonokban

Gy. Németh: Egy hete nem oltanak koronavírusra a fővárosi idősotthonokban

Nagy eséllyel 4 százalékkal emelkedik idén a minimálbér

Nagy eséllyel 4 százalékkal emelkedik idén a minimálbér