A Sándor-palota honlapja összeomlott, akadozik, de a HVG lementette a mintegy tucatnyi dokumentumot. Itt végig lehet olvasni mindet – már amit nem takartak ki belőle.
Arra kíváncsi a miniszterelnök, hogy az Orbán család gyakorolt-e nyomást Kónya Endre kegyelmi ügyében. Eddig csak Balog Zoltán exminiszter püspök szerepe derült ki.
Sulyok Tamás azt ígéri, hogy a látogatók a palota történetének különös fejezeteiből is kaphatnak ízelítőt – egy nappal a Magyar Péter által szabott határidő lejárta előtt.
Nincs előrelépés Kónya Endre kegyelmi botrányának feltárásában, mert a Sándor-palota egyelőre nem adta át, nem tette közzé a témában nála lévő iratokat. Sulyok Tamás a kormány hivatalos megkeresésére vár, a kormányzat viszont ilyet nem küldött, és nem is fog küldeni, mert annak tekintik Magyar Péter hétfői felszólítását.
A hegedülő volt igazságügyi minisztert orgonán kísérte párja, az Állami Számvevőszék elnöke.
Tegnap reggel nyilvánosságra hozták a kegyelmi ügy dokumentumait. Első hivatalos miniszterelnöki útjára indult Magyar, azt is bejelentette, hogy Orbán Anita mellett Ruff Bálintot, a Miniszterelnökséget vezető minisztert is felkéri miniszterelnök-helyettesnek. Ruszin-Szendi Romolusz megnevezte az új vezérkari főnököt. Meghalt Scherer Péter. Kezdje a napot a HVG hírpodcastjával!
A hétfőn nyilvánosságra hozott dokumentumok miatt többen megkeresték, de úgy érzi, ő már két évvel ezelőtt mindent elmondott.
Répássy Róbert szerint nem döntött arról senki sem, hogy amikor visszakerültek a kegyelmi határozatok a minisztériumhoz, kihagyták az illetékes főosztályt a folyamatból. Egyből Varga Judithoz vitték a dokumentumokat.
A köztársasági elnök hivatala közleményben tudatta, hogy együttműködnek a kormánnyal, ha hivatalos megkeresés érkezik hozzájuk.
A Budaházy Györgyöt is védő ügyvéd a HVG-nek cáfolta, hogy ő adta volna be K. Endre kegyelmi kérvényét, a miniszterelnök utalgatására pedig úgy reagált: „Magyar Péter álláspontom szerint egy gyáva, narcisztikus és hazug uszító.”
Az Igazságügyi Minisztérium korábbi kegyelmi ügyekért felelős államtitkára a Telexnek úgy fogalmazott: általánosságban az volt a megállapodás a minisztériumon belül, hogy a köztársasági elnök döntését tudomásul veszik.
A kegyelmi ügyet kirobbantó Fülöp Botond még Magyar Péter rendkívüli sajtótájékoztatója előtt fejtette ki a véleményét.
Magyarázatuk szerint a kormánytagok csak 2024 februárjában értesültek K. Endre kegyelméről, és felháborodásukat jól mutatja, hogy egyetértettek Novák Katalin és Varga Judit lemondásával.
A dokumentumokból kiderült, hogy míg az igazságügyi tárca nem javasolta K. Endre számára a kegyelmet, ennek ellenére a köztársasági elnök megváltoztatta az igazságügyi miniszter felterjesztését. Az államfő sürgette a döntés megszületését, hogy a pápalátogatásra ki lehessen hirdetni.
A kegyelmi ügy nyilvánosságra hozott iratairól tart sajtótájékoztatót a kormányfő.
A miniszterelnök az ügy részleteiről beszélt. Elismételte: az Igazságügyi Minisztérium nem támogatta a kegyelem megadását K. Endrének, ahogy Budaházy Györgynek és a Hunnia-ügy többi vádlottjának sem.
Tegnap ismét kormányülés volt. A miniszterelnök bejelentette, hogy kedden a kormány honlapján nyilvánosságra hozzák a kegyelmi ügy hivatalos dokumentumait. A kormány szerint a leköszönő Orbán-kabinet meghamisította a költségvetést. Szakértői szintű egyeztetések kezdődnek Magyarország és Ukrajna között a kárpátaljai magyarság jogainak rendezéséről. Kezdje a napot a HVG hírpodcastjával!
Nyilvánosságra hozzák kedden a kormány oldalán a bicskei kegyelmi botrány felülvizsgálatának dokumentumait – jelentette be a miniszterelnök a kabinet hétfői ülése után. Az ügyről készült egy másik dosszié is, amely a köztársasági elnök hivatalában van, ebből Magyar Péter szerint kiderülhetne, hogy milyen indokok alapján adott az Igazságügyi Minisztérium nemleges felterjesztése ellenére teljesen szokatlan módon kegyelmet Novák Katalin.
Még a legdiadalmasabb korszakok is véget érnek egyszer, főként, ha túljutottak a diadalmas szakaszukon. A Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatójának, az Uralkodó párt – A Fidesz nemzetközi és hazai történeti összehasonlításban című kötet társszerzőjének elemzése.
