A Köztársasági Elnöki Hivatal a pápalátogatás napja előtt többször is sürgette az Igazságügyi Minisztériumot annak érdekében, hogy Varga Judit akkori miniszter minél előbb ellenjegyezze az elfogadott kegyelmi határozatokat, köztük K. Endre beadványát – mondta a HVG-nek Répássy Róbert volt igazságügyi államtitkár, a minisztérium kegyelmi főosztályának akkori irányítója.
Répássy Róbert az Országgyűlés Igazságügyi Bizottságában 2025-ben
Reviczky Zsolt
A már ügyvédként dolgozó egykori politikus szerint ebben nem kell semmilyen „összeesküvést” keresni, az államfői hivatal ugyanis a közelgő pápalátogatással indokolta a gyorsítást. Emlékei szerint máskor nem fordult elő hasonló siettetés.
Novák Katalin köztársasági elnöknek Balog Zoltán püspök javasolta, hogy adjon kegyelmet a bicskei gyerekotthon pedofil igazgatóját segítő K. Endrének. Az ügybe az államfő és a kegyelmi döntést ellenjegyző volt igazságügyi miniszter, Varga Judit is belebukott.
Répássy Róbertet arról is kérdeztük, kinek a döntése volt, hogy Varga Judit ellenjegyzése előtt kihagyják a kegyelmi főosztály újbóli vizsgálatát.
A szakmai protokoll ugyanis a következő: az Igazságügyi Minisztériumban működő kegyelmi főosztály minden kegyelmi kérelmet megvizsgál, majd javaslatot tesz az igazságügyi miniszternek, aki felterjeszti a köztársasági elnöknek az iratokat azzal, hogy javasolja-e a kegyelem gyakorlását vagy sem.
Az államfő ezután határoz a beadványokról, majd visszaküldi a dokumentumokat az igazságügyi miniszternek – 2023-ban Varga Juditnak. Ekkor viszont még – legalábbis a szakmai protokoll szerint – nem egyből a tárcavezetőhöz kerülnek a határozatok, hanem ismét a kegyelmi főosztályhoz, amely feljegyzést készít arról: a köztársasági elnök ugyanazt a döntést hozta-e, mint amit a minisztérium javasolt, vagy esetleg megváltoztatta azt.
K. Endre esetében – és a vele együtt 10 elítéltnél – Varga Judit nem javasolta a kegyelem megadását, Novák Katalin köztársasági elnök szerint viszont megadta a kegyelmet. Amikor pedig visszaküldték a határozatokat az elnöki hivatalból a minisztériumhoz ellenjegyzésre, a tárcánál már nem járták meg a kegyelmi főosztályt a szokásoknak megfelelően, hanem egyből Varga Judit elé kerültek, aki alá is írta a döntéseket.
Répássy Róbert szerint nem döntött arról senki sem, hogy másodjára kihagyják a kegyelmi főosztályt a folyamatból, csak egyszerűen Varga Judithoz vitték be a dokumentumokat. A határozatokat tartalmazó csomagot ugyanis eleve a miniszternek címzik, de azt általában a postázóból a kegyelmi főosztályhoz viszik. Ennél az esetnél viszont – feltehetően a sürgetés miatt – egyből Varga Judithoz kerültek az iratok.
Répássy Róbert szerint jó eséllyel akkor is ellenjegyezte volna a miniszter K. Endre kérelmét, ha másodjára is átment volna a főosztályon az akta, a szokások szerint ugyanis a köztársasági elnök döntését már nem bírálták felül. Azt ugyanakkor megjegyezte: arra biztosan felhívta volna Varga Judit figyelmét, hogy az államfő a tárca ajánlása ellen döntött, ráadásul nemcsak K. Endre esetében, hanem a súlyos erőszakos bűncselekmények miatt elítélt, de végül szintén kegyelemben részesülő Budaházy-csoport ügyében is.
Ezek a döntések egyébként eltértek a kegyelmi gyakorlattól, általában ugyanis csak egészségügyi vagy személyi körülményekre hivatkozva szoktak kegyelmet adni. Nagyon kivételesen fordul elő olyan ügy, amikor nem ezekre alapul az államfői döntés.
Répássy Róbert emlékei szerint magát a kegyelmi kérvényt K. Endre felesége nyújtotta be, ehhez ugyanis nem szükséges ügyvédi közreműködés. Ebben elsősorban a férje ártatlanságát hangsúlyozta, és csak másodsorban hivatkozott a személyi körülményekre.
https://hvg.hu/itthon/20260519_gaudi-nagy-tamas-magyar-peter-kegyelmi-ugy-reakcio-k-endre
