#kiállás

„Olyan dolgok derülnek ki, ami után egyre nehezebb hallgatni” – miért mernek egyre többen kiállni a rendszer ellen?

Hogyan változott a morális költsége a mostanában gyakori, arccal-névvel való kiállásoknak? Mitől függ, hogy mennyire érezzük ezeket hitelesnek? Mennyire radikalizálódtak valójában a magyar fiatalok, és beszélhetünk-e társadalmi szintű elégedetlenségről vagy épp szolidaritásról a választások előtti utolsó napokban? Gerő Márton szociológussal, az ELTE Társadalomtudományi Kar Szociológiai Tanszékének és az az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpontjának munkatársával beszélgettünk.


Iványi Gábor: „Az elmúlt másfél évtizedben a hatalommal szembeni legkisebb kritika is a munkahely, az állami támogatás vagy a szabadság elvesztésével járhatott”

A múlt héten vádat emeltek Iványi Gábor és több politikus ellen is, csoportosan elkövetett, hivatalos személy elleni erőszak miatt. A Magyar Evangéliumi Testvérközösség lelkésze és a vele együtt megvádolt politikusok melletti szolidaritási tüntetésen felszólalt többek között Karácsony Gergely, de ott volt Jámbor András és Hadházy Ákos is.



Kapronczay Stefánia: Sok kicsi sokra megy polgári cselekvésből is

Az egyéni cselekvés azért is fontos, mert ezek összeadódva fokozatosan változást hozhatnak, írja sorozatában a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyvezető igazgatója. Hozzáteszi: az egyes megmozdulásoknak az egyénen túlmutató hatása van a szűkebb és tágabb közösségekben. Mindezt példákkal is alátámasztja.


"Másfél millió gyerek a magyar válogatott, mögéjük kell állnunk"

Még csak harmadik hónapja tart a 2022-2023-as tanév, mégis volt egy ballagás Budapesten: egyházi iskolák tanárai búcsúztak. A politika és szakmájuk összefonódásáról, a kiállásukról, valamint arról is beszélgettünk velük, hogy miért nem érzik úgy az egyházmegyék iskoláiban tanító pedagógusok, hogy az állami fenntartású intézményekkel szemben a rendszer kedvezményezettjei lennének.