Inkognitó mód, privát böngészés, rejtett mód, titkos netezés. Sokféleképpen hívják a módot, melyben úgy használhatjuk böngészőnket, hogy nem hagyunk semmilyen nyomot. Legalábbis sokan ezt gondolják róla, ám a gyakorlatban ez nem egészen így van.
Vannak, akik nem foglalkoznak számítógépük és az azon tárolt fájljaik védelmével. Mások mindent megtesznek a biztonságukért, sokszor több őrt is állítanak a virtuális kapukba.
Bár egy egyszerűbb, otthoni célra használható biztonsági kamera ma már néhány ezer forintért is beszerezhető, legtöbben már most rendelkeznek ilyennel akkor is, ha nem tudnak róla: elég csak kinyitni a régi, használt kütyüket rejtő fiókot.
Háromszáztizenkettő tesztet futtattak végig az AV-Comparatives kiberbiztonsági labor szakértői, hogy kiderüljön, a legnépszerűbb vírusirtók közül melyik mekkora biztonságot nyújt.
Egy diszkrét módszerrel biometrikus zár mögé lehet helyezni a Chrome-ban megnyitott lapokat – vagyis a böngészésre vonatkozó minden információt.
A Revolut támadói elsősorban címekhez, nevekhez és a bankkártyával kapcsolatos adatokhoz férhettek hozzá. Európai felhasználók adata is kiszivároghatott.
Minden androidos telefonon gyárilag elérhető, viszont alapból ki van kapcsolva. Manuálisan kell aktiválni a a zárolási lehetőséget, amely békeidőben nem zavar, vész esetén viszont nagyon sokat segít.
Privát üzenetek és más személyes információk tömkelege gyűlik nap mint nap minden Facebook-felhasználó fiókjába. Egyszerűen ellenőrizheti, hogy másnak is van-e bejárása az ön fiókjába.
A magyar vezetők alig harmada tart kibertámadástól. A Sophos felmérése szerint a hazai cégek nem igazán fordítanak nagyobb figyelmet kiberbiztonsági kérdésekre, mint két évvel ezelőtt. A koronavírus-járvány és Oroszország Ukrajna elleni inváziója ellenére sem történt lényegi szemléletváltás a cégek többségénél. A lengyel és cseh adatokkal összehasonlítva különösen beszédesek a hazai számok.
Már közel sem csak a nagyvállalatok tarthatnak az adathalászoktól vagy a zsarolóvírusoktól: a kisebb cégek és magánszemélyek is könnyen besétálhatnak a csapdába. De hogyan védhetjük ki a hekkertámadást és mik az intő jelek? Mit tegyünk, ha megtörtént a baj? Okos dolog egyedül intézkedni? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Bánszki Zsolttal, a 4iG IT-biztonság üzletág-igazgatójával és Vaspöri Ferenccel, a Invitech kibervédelmi szolgáltatások vezetőjével.
Három kínai vállalat ellen indított pert a Facebook mögött is álló Meta, állítják, a cégek nem hivatalos WhatsApp alkalmazások segítségével ellopták az azokba bejelentkező felhasználók adatait.
A kevesebb nem biztos, hogy több, viszont a több sem mindig elég. Mitől is tekinthető erősnek egy jelszó?
A kockázattal arányos legyen a védelem, mint a kiberbiztonság egyik alapelve, otthoni környezetben is megállja a helyét. A titkosítás hasznos dolog, de egyáltalán nem biztos, hogy mindenkinek mindennél érdemes használnia, mert hétköznapi veszélyeket is rejt magában.
Vállalati környezetben lassan alapelvárás, magánemberek körében még szokatlannak számít a kütyüket és az azokon tárolt adatokat, állományokat védő biztosítás. Ilyesmi nemcsak akkor segíthet, ha sérül a telefon vagy vírustámadás éri a számítógépet, hanem abban az esetben is, ha valakit zaklatnak a Facebookon.
Meglepően kevés gombnyomással tehet igen sokat azért, hogy nagyobb biztonságban legyenek adatai a Facebookon. Illetve annak érdekében is, hogy a Facebook maga ne tudjon meg önről csak azt, amibe valóban beleegyezik.
Nagy valószínűséggel ugyanő hackelte meg az Ubert is.
A Wintermute szerint hackertámadás áldozatai lettek.
A II. Erzsébet brit uralkodó halálával kapcsolatos hírek az emberek érdeklődésének középpontjában álltak és állnak szerte a világon. Talán nem is olyan meglepő, hogy a net rosszindulatú szereplői is megpróbálják kihasználni ezt.
A metaverzum még távoli víziónak tűnik, ám egyes kapcsolódó technológiai megoldások már jelenleg is komoly üzleti lehetőséget tartogatnak. A PwC legfrissebb felmérésben ötezer amerikai fogyasztó és ezer üzleti vezető bevonásával vizsgálta, hogy a két csoport hogyan indul neki a metaverzum megismerésének.
Lehet akármilyen komoly a hardver és a szoftver, a munkavállaló a leggyengébb láncszem egy céges hálózatban, és ezzel a kiberbűnözők is pontosan tisztában vannak. A kiberbiztonsági incidensek jelentős hányada mögött áll a munkavállalók vagy egy bedolgozó partnerek hanyagsága. Az ellenszer a cégvezetők kezében van.
