Az, hogy egy webkamera kémkedhet a felhasználó után, jóval közismertebb, mint az, hogy a mikrofon is hasonlóképp tehet. Szingapúri és koreai kutatók eszköze ez utóbbi ténykedés leleplezésében segíthet.
Vannak vállalatok és magánfelhasználók is, akik félnek érzékeny adataik felhős rendszerekben való tárolásától, mondván, az állományok ha védetten is, de „kikerülnek az internetre”. Pedig sokszor biztosabb helyen van az, amit magunktól kilométerekre tárolunk, ha cserébe ott van, aki odafigyel rá.
Ki végzi el a munkánkat, ha szabadságon vagyunk? A legtöbb munkahelyen gyorsan megtalálják a jó választ. Hogy az illető hogyan fér majd hozzá a mi céges dolgainkhoz, az már nehezebb dió.
Ha munkahelye informatikusa rákényszeríti, hogy néhány havonta változtasson jelszót, mutassa meg neki az alábbi előírásokat, tanulmányokat.
A jellopások elleni küzdelemnek nincs sok eredménye a legnagyobb érdekképviseleti szervezet szerint, ezért 21. századi módszerre van szükség.
A vállalat méretének növekedésével együtt emelkedik a félelemérzet: mi lesz, ha kiberbűnözők lebénítják a rendszert, esetleg ügyféladatokat lopnak. A kis- és középvállalatoknak érdemes tudniuk Magyarországon is: a tét arányosan számukra is legalább ugyanakkora.
Az új világok nemcsak új lehetőségekkel, hanem korábban ismeretlen kockázatokkal is járnak. Ha igazuk lesz a techóriásoknak, és néhány éven belül tömegek számára nyílnak meg a metaverzum kapui, az új kibervédelmi kihívások elé állítja a cégeket.
Az IT-szakemberek már egyetemi szakon is tanulhatnak a kiberbiztonságról, ám a legtöbbek számára bőven elég lehet egy munkahelyi továbbképzés vagy egy online végezhető tanfolyam is. Utóbbiakból gyűjtöttünk össze három lelőhelyen többszáznyit. Elvégzésükhöz angol nyelvtudás szükséges.
Öt év alatt megduplázódott az költség, amit a globális gazdaság számára a kiberbűnözés okozott. Az Európai Bizottság becslése szerint ez az összeg 2020-ban 5,5 billió euróra tehető, 2015-ben ennek körülbelül a felét szenvedték el a gazdaságok.
A számítógépre és az azon tárolt fájlokra veszélyes böngészőkiegészítők lapulnak millióknál úgy, hogy ebből vagy nem vesznek észre semmit, vagy nem realizálják, mi is zajlik a háttérben.
A hazai cégek, szervezetek több mint 90 százaléka védtelen a kibertámadásokkal szemben!
A Sophos elemzése szerint más szektorokkal összehasonlítva az oktatási intézmények jelentették a legnagyobb számban azt, hogy a zsarolóvírus támadások működési vagy üzleti téren hatással voltak rájuk. Az oktatási szektort sújtja a legnagyobb adattitkosítási arány és a leghosszabb visszaállítási idő is.
Érdemes frissíteni az Instagramot a szülőknek – és a tizenéves gyerekeknek is –, mert végre elérhetővé vált a gyerekek nagyobb biztonságát elősegítő funkció.
Komoly biztonsági hibára bukkant a kiberbiztonsági szakértőként dolgozó Troy Mursch, a Linksys szerint viszont az eredmény nem egyértelmű.
Mindennapossá válnak a zsarolóvírusok, továbbra is hódítanak a túlterheléses támadások és az orosz–ukrán háború is jó lehetőséget kínál a bűnözőknek a privát és céges felhasználók átverésére. Van néhány olyan jelenség, amelyre mindenkinek érdemes figyelmet fordítania.
Nem olcsó műfaj a zsarolóvírus-támadás – annak sem, aki csinálja, de annak a cégnek aztán végképp nem, amelyik elszenvedi.
Az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) szerint az okostelevíziókat könnyen feltörhetik a hackerek, ezzel pedig akár meg is figyelhetik az áldozatukat.
A legtöbben az online bankolás során ismerkedtek meg a kétlépcsős azonosítással: már évekkel ezelőtt is úgy volt, hogy a netbankos jelszó begépelése után az SMS-ben érkező egyedi kódot is be kell gépelni, hogy hozzáférjen az ember a bankszámlájához. A „második jelszót” mára a Facebooktól a vállalati távmunkarendszerekig egyre több szolgáltatás kéri. Nemcsak az a jó hír, hogy terjed, hanem hogy egyre kényelmesebb lesz igénybe venni.
A sok Bluetooth-kapcsolatra képes eszköz miatt a technológia jelenlétét már olyannyira természetesnek vesszük, hogy megfeledkezhetünk kikapcsolni. Pedig ennek is van kockázata, és nem is kicsi.
Az orosz szövetségi biztonsági szolgálathoz kötik a Google kutatói azt a csoportot, amelynek tagjai a hazafias érzelmeket kihasználva próbáltak Android kártevőt telepíteni ukrán felhasználók eszközeire.
