Felgyorsulhattak az események Rákosrendezőn, mert hirtelen nagyon sürgőssé vált a mini-Dubaj területének kiürítése. Nagyon sok bérlőnek olyan rövid határidővel mondta fel a MÁV a szerződését, ami a vállalkozásuk működését is ellehetetleníti.
Lehetséges a vágyálom, hogy elköltözzünk a városból a zöldbe, úgy, hogy közben teljes életet éljünk? Egy belvárosi társaság kipróbálta. Olyan számban költöztek egy nógrádi falucskába, hogy a gyerekeiknek már magániskola is nyílt. A házak olcsóbbak, mint egy budapesti parkolóhely, a levegő tisztább, de mit szólnak a helyzethez a falusiak? Hogy érzik magukat a gyerekek? A polgármester meglepő véleménnyel van a városi és falusi élet különbségéről. Földes András videója bemutatja, mennyire lehet sikeres a kísérlet.
Úgy tűnik, Zsámbékon a jelenleginél csak jóval nagyobb telekre lehet majd kétlakásos társasházat építeni.
Albérletet nem találnak, a szülői házba pedig a járványveszély miatt félnek hazamenni a fedél nélkül maradt kollégiumi hallgatók. Van, aki negyedmagával költözik barátja 45 négyzetméteres lakásába, és abban reménykedik, hogy hamar túllesznek ezen az egészen. A kiürítési terv részleteit még az intézményvezetők sem ismerik, így egyelőre megfelelő intézkedéseket sem tudnak hozni.
A politikusok legkevesebb hat évig üléseznek majd más helyszínen, igaz, a költözés csak évek múlva lesz. Azért van rá szükség, hogy el lehessen végezni a leromlott állapotban lévő műemléképület felújítását. A munkálatok költségét 5,6 milliárd fontra teszik.
Több tucat, főként dunántúli kistelepülésen lassíthatják az elnéptelenedést a „vidéki idillt” kereső városiak. Az elmaradott régiók aprófalvait továbbra is kevesen választják.
A magyar huszonévesek több mint fele a szüleivel él. Hogyan látják magukat, és hogyan látja őket a társadalom? Mi igaz a felelőtlen, hedonista egyetemistákról és elkényeztetett „mamahotel"-lakókról szóló sztereotípiákból? Mikortól beszélhetünk „túlzott” otthon maradásról? Ha elolvasta, töltse ki kérdőívünket!
