Egy új élet reményében: vidéken újrakezdők

„Először a környékbeli városokból jöttek fiatalabbak, aztán messzebbről is. Kisgyermekes családok költöztek ide Budapestről, sőt Angliában dolgozó, de hazatérést tervező pár is vásárolt már itt családi házat” - adott betekintést a HVG-nek a márokföldi „népességboom” részleteibe Szabó István László, a Zala megyei település polgármestere. A szlovén határtól alig három kilométerre lévő községet évtizedek óta fenyegeti az elnéptelenedés, az utóbbi néhány évben azonban másfélszeresére - egészen pontosan harmincnégyről ötvenre - emelkedett az ott élők száma. Az újonnan érkezők ráadásul nem anyagi kényszer miatt döntöttek a költözés mellett. „A legtöbben teljes életmódváltásban gondolkodtak, családi gazdaságot hoztak létre, van, aki például kecsketenyésztéssel és kecskesajtkészítéssel foglalkozik” - mondta a húsz éve szintén Budapestről érkezett polgármester. De olyanok is vannak, akiket az eredeti szakmájukban foglalkoztat az önkormányzat. A falu határában lévő hotelnek köszönhetően az apró település nem küzd anyagi gondokkal, sőt több kisebb vállalkozást is indított, amely felszívja az új munkaerőt.

Márokföld. Egyre többek otthona

Högl Csaba

Bár Márokföld kilóg a sorból - a legtöbb magyar törpefalunak nemhogy vállalkozása, jóformán bevétele sincs -, nem ez az egyetlen kistelepülés, ahol betelepülők állíthatják meg vagy legalábbis lassíthatják a lakosságszám csökkenését. „Egyre több városi lakos játszik a vidéki újrakezdés gondolatával, jól képzett, jó anyagi helyzetben lévő, de a városi életből kiábrándult negyvenesek is, akik szeretnének máshogy élni” - mondta a HVG-nek Lőrincz Zsuzsanna, az Éledő falvak nevű kezdeményezés ötletgazdája. Ő az utóbbi hónapokban az ország összes olyan települését bejárta, ahol ötvennél kevesebben élnek, fotókkal és a helyi lehetőségeket, a falvak hangulatát taglaló írásokkal adva meg az utolsó lökést a költözést fontolgatóknak. Az érdeklődést jelzi, hogy már több mint 41 ezren csatlakoztak a Vidéken újrakezdők nevű Facebook-csoporthoz.

A tanyára, falura költözőknek csak egy része mondhatja magáról, hogy legalább minimális mezőgazdasági ismeretei vannak, mások teljesen vakon ugranak a mély vízbe. „Ezen a helyen a lehetőségeket és a nehézségeket is meg kell beszélni, hogy aki komolyan foglalkozik ezzel a gondolattal, vagy már benne is van, ötletekhez és ismeretekhez jusson” - áll a csoport bemutatkozásában. Az amatőr gazdálkodók online kérhetnek segítséget a tapasztaltabbaktól, akik a közösségi oldal segítségével a terményeiket is adhatják-vehetik.

Közel négyszáz települést fenyeget elnéptelenedés Magyarországon – tehát van miből választaniuk az új lakhelyet keresőknek. „A városokból érkező, középosztálybeli, fiatal beköltözők olyan településeket keresnek, ahol megkapják azt, amit a várostól nem, a csendet és a szép környezetet. Ugyanakkor sokuk számára fontos, hogy legyen a közelben valamilyen turisztikai központ és olyan város, ahol igénybe vehetik a különböző szolgáltatásokat” - sorolta a faluválasztás döntő szempontjait a HVG-nek Ragadics Tamás, a Pécsi Tudományegyetem településszociológiával foglalkozó adjunktusa. Ezeknek a kritériumoknak pedig elsősorban az Őrség, a Balaton-felvidék és még néhány dunántúli régió aprófalvai felelnek meg. Igaz, elszórtan az ország más részein is lehet találni olyan településeket, ahová az utóbbi években jó anyagi helyzetben lévő, életformaváltást tervező családok költöztek be. Sokan viszont az ott jellemző alacsonyabb ingatlanárak miatt keresik a kisebb településeket; leginkább adósságokkal küszködve, kényszerűségből hagyják maguk mögött a városi lakásukat. Ami viszont tovább terheli a helyi, egyébként is gyenge lábakon álló szociális ellátórendszert.

Akinek nem sikerül az újrakezdés, például bedől a vállalkozása, ugyanazokkal a nehézségekkel szembesül, amelyek miatt az utóbbi évtizedekben a falvak egy része kiürült: rossz a közlekedés, munkalehetőség nincs, az infrastruktúra szegényes. A nyugati határszélen lévő kisebb települések – Ausztria és Szlovénia közelsége miatt – ebből a szempontból is előnyben vannak, szemben a borsodi vagy baranyai törpefalvakkal.