Az elmúlt három évben mintegy 1,4 millió görög hagyta ott országát a válság és a kilátástalan élet miatt és keresett munkát Európa különböző szegleteiben. A fiatalok és a képzettek lépnek le nagy arányban, ez pedig nem jó jel a jövőre nézve.
Szép képekkel operáló, de rossz hangulatú kampányvideóval állt elő az LMP kaposvári szervezete. Az andalító zongoraszó alatt szomorú embereket mutatnak, akik, mint kiderül, azért vannak elkeseredve, mert rokonaik, barátaik szerelmük elhagyják az országot. A kivándorlást jelképező, felszálló repülő után a szlogen már egyértelmű: "Hozzuk haza őket!"
Nem foglalkozik érdemben az Alkotmánybíróság egy külföldön élő, de magyar lakcímmel rendelkező polgár panaszával, amit a levélben szavazás lehetőségének hiánya miatt nyújtott be. A testület öttagú tanácsa meglehetősen kifacsart érveléssel úgy döntött, rá nem vonatkozik a határon túli magyaroknak kitalált szabály, így nem is keletkezhetett jogsérelme emiatt. A döntés több százezer külföldön dolgozót érint, nekik marad a nagykövetségen szavazás.
Augsburg, wir kommen – kilőtt az Európa nyugati felébe kitelepülő magyarok száma, már tavaly is félmilliós külföldi magyar kontingensről lehetett hallani, ez a tömeg pedig azóta tovább növekedhetett. Arról ugyanakkor kevés hír szól, hogy pontosan mennyi pénzre is van szükség a legalapvetőbb szükségletekre a külföldre költözésnél. Több százezer forint még akkor is jó, ha van az ember zsebében, ha már úgy vándorol ki, hogy külföldön lesz munkája.
A fokozódó kivándorlás egyik kézzelfogható jele a főleg nyugati országokban élő és dolgozó honfitársaink által hazautalt összegek növekedése. Egyedül Németországból 96 milliárd forintot küldtek tavaly haza a magyarok, de máshonnan is komoly összegek érkeznek.
Az EU-n belül költöző állampolgárok sokkal inkább motiváltak a munkára, mint a fogadó országok lakossága. Nagyon kis hányaduk folyamodik segélyért, amit viszont a helyi lakosság másképp érzékel – mondta Viviane Reding, az Európai Bizottság (EB) alelnöke a hvg.hu-nak. Az alapvető jogok uniós biztosa méltatta a nemrégiben elfogadott legújabb uniós roma integrációs programot, amiről vélhetően lesz szó a csütörtökön kezdődő „Egymásra utalva” elnevezésű nemzetközi konferencián.
Az Exacta Research Group felmérése szerint a bolgárok 20 százaléka tervezi azt, hogy elhagyja az országot és Európában keres munkát. A 18-39 év közöttiek körében ez az arány 37 százalék.
Mennyire hat a brit kormány bevándorlásellenes retorikája az átlagemberre, és mit gondol egy átlag brit a szomszédba költöző magyarról? Az Egyesült Királyságban dolgozó magyarok arról mesélnek, hogy amíg dolgoznak, adót fizetnek, addig senki nem tekint rájuk "élősködőként", a britek jelentős része, főleg a fiatalabbak befogadóak. Ugyanakkor sok kinn élő magyar maga is megvágná azok szociális ellátását, akik nem igyekeznek dolgozni, és óva intenek attól, hogy valaki használható nyelvtudás nélkül vágjon neki a szigetországnak.
Növekszik ugyan a foglalkoztatottak száma, viszont ez csak a közmunkának és a külföldi munkavállalásnak köszönhető. A hazai, nem közmunkás munkahelyek száma nemhogy nem nőtt az első három negyedévben tavaly, de még körülbelül 400 fővel csökkent is.
Andor László szerint a munkaerő szabad áramlására nem lehet hisztériával reagálni. A foglalkoztatáspolitikáért felelős magyar uniós biztos a német Die Welt című lapnak adott szombati interjújában a román és a bolgár munkavállalók beáramlásával kapcsolatos vitában nagyobb higgadtságot sürgetett.
A külügyi államtitkár szerint 350 ezer olyan magyar választó élhet külföldön, akinek nem adott a levélben voksolás lehetősége. A többségük két országban koncentrálódik, nagy számuk miatt nekik – a helyi hatóságok engedélyével – különleges megoldásokat találnak ki. A több mint félmilló, kedvezményesen honosított határon túli magyar közül eddig 95 ezer regisztrált a választásra.
A 2013-as esztendő az identitászavar éve volt. Mi a magyar? Milyen a magyar? Hol a magyar? Ki a magyar? Idei interjúalanyaink legerősebb kijelentéseiből válogattunk a teljesség igénye nélkül, hogy megrajzoljuk Magyarország alternatív arcát. Visszatekintés.
Egyre több magyar fiatal dönt úgy, hogy köszönik, nem kérnek a magyar felsőoktatásból, és külföldi lehetőségeket keresnek. A magyar egyetemi, főiskolai rendszert érintő változásoknak és a megnyíló uniós lehetőségeknek köszönhetően hamar megjelentek olyan vállalkozások, melyek igyekeznek felkészíteni a diákokat a külföldi felsőoktatási intézményekbe jelentkezésre. A piac egyelőre még nem nagy, ám bővül, emellett pedig a már működő cégek is bővítik, illetve optimalizálják portfóliójukat, melyek egyre inkább a közösségépítést, és az itthoni munkahely-lehetőségek felkutatását is tartalmazzák.
