Az elmúlt három évben mintegy 1,4 millió görög hagyta ott országát a válság és a kilátástalan élet miatt és keresett munkát Európa különböző szegleteiben. A fiatalok és a képzettek lépnek le nagy arányban, ez pedig nem jó jel a jövőre nézve.
A Magyar Tudományos Akadémia megelégelte, hogy csak a politikai nyilatkozatokból és városi legendákból tudunk arról, a magyarok miért vándorolnak ki Angliába, ezért most egy kérdőív segítségével szeretnének tiszta vizet önteni a pohárba. A felmérést követően dokumentumfilm is készül.
Egy lengyel politikus heti 100 fontból próbál meg boldogulni Londonban. Arra szeretne rájönni, miért választja annyi honfitársa az angliai életet. "Nem tudom, hogy mit fogok ott csinálni. Negyvenöt éves vagyok, és nem beszélem jól az angolt. A két kezemmel kell majd dolgoznom, valószínűleg egy konyhán vagy egy boltban" – mondta Artur Debski.
Ausztrál bíróság dönthet egy 4 éves kislány és kisöccse sorsáról, bár a gyerekek és mindkét szülő is magyar – ezt az ítéletet hozta a Fővárosi Törvényszék. Ehhez elég volt, hogy a szülők viszonya kint romoljon meg, mire az édesanya hazautazott velük, csakhogy az ilyen esetekben kötelező nemzetközi egyezmény alapján ez gyerekrablásnak számít. Már csak egy nap, és pénteken a gyerekeket ki kell adni, hogy visszavigyék őket Ausztráliába – a hvg.hu által feltárt családjogi rémtörténet folytatódik.
Az utóbbi időben kialakult politikai-gazdasági helyzet, az ország „elorbánosodása” miatt távozik Magyarországról és hajóra megy dolgozni Dopeman és testvére, állandó zenésztársa, KicsiDope. Ezt videóüzenetben közölték.
Szép képekkel operáló, de rossz hangulatú kampányvideóval állt elő az LMP kaposvári szervezete. Az andalító zongoraszó alatt szomorú embereket mutatnak, akik, mint kiderül, azért vannak elkeseredve, mert rokonaik, barátaik szerelmük elhagyják az országot. A kivándorlást jelképező, felszálló repülő után a szlogen már egyértelmű: "Hozzuk haza őket!"
Nem foglalkozik érdemben az Alkotmánybíróság egy külföldön élő, de magyar lakcímmel rendelkező polgár panaszával, amit a levélben szavazás lehetőségének hiánya miatt nyújtott be. A testület öttagú tanácsa meglehetősen kifacsart érveléssel úgy döntött, rá nem vonatkozik a határon túli magyaroknak kitalált szabály, így nem is keletkezhetett jogsérelme emiatt. A döntés több százezer külföldön dolgozót érint, nekik marad a nagykövetségen szavazás.
Augsburg, wir kommen – kilőtt az Európa nyugati felébe kitelepülő magyarok száma, már tavaly is félmilliós külföldi magyar kontingensről lehetett hallani, ez a tömeg pedig azóta tovább növekedhetett. Arról ugyanakkor kevés hír szól, hogy pontosan mennyi pénzre is van szükség a legalapvetőbb szükségletekre a külföldre költözésnél. Több százezer forint még akkor is jó, ha van az ember zsebében, ha már úgy vándorol ki, hogy külföldön lesz munkája.
A fokozódó kivándorlás egyik kézzelfogható jele a főleg nyugati országokban élő és dolgozó honfitársaink által hazautalt összegek növekedése. Egyedül Németországból 96 milliárd forintot küldtek tavaly haza a magyarok, de máshonnan is komoly összegek érkeznek.
Az EU-n belül költöző állampolgárok sokkal inkább motiváltak a munkára, mint a fogadó országok lakossága. Nagyon kis hányaduk folyamodik segélyért, amit viszont a helyi lakosság másképp érzékel – mondta Viviane Reding, az Európai Bizottság (EB) alelnöke a hvg.hu-nak. Az alapvető jogok uniós biztosa méltatta a nemrégiben elfogadott legújabb uniós roma integrációs programot, amiről vélhetően lesz szó a csütörtökön kezdődő „Egymásra utalva” elnevezésű nemzetközi konferencián.
Az Exacta Research Group felmérése szerint a bolgárok 20 százaléka tervezi azt, hogy elhagyja az országot és Európában keres munkát. A 18-39 év közöttiek körében ez az arány 37 százalék.
Nem ért véget az egyre aggasztóbb kivándorlás, egy nemrégiben bemutatott kutatás szerint újabb százezrek tervezik, hogy külföldre költöznek. A kutatók úgy vélik, ez egy öngerjesztő folyamat, sokszor a kint lévők húzzák magukkal az itthoni rokonaikat, ismerőseiket. A magyarok lassan nem látnak más lehetőséget, egyre többen gondolják úgy, csakis Nyugaton boldogulhatnak. Megnéztük, mi van a számok mögött.
Több mint 9 millió kínai vándorolt ki hazájából 1990 és 2013 között, és ezzel Kína a világ negyedik legnagyobb migránsokat exportáló országa volt – derült ki a témával kapcsolatos adatokat összegyűjtő, frissen megjelentetett úgynevezett Kék könyvből.
Mennyire hat a brit kormány bevándorlásellenes retorikája az átlagemberre, és mit gondol egy átlag brit a szomszédba költöző magyarról? Az Egyesült Királyságban dolgozó magyarok arról mesélnek, hogy amíg dolgoznak, adót fizetnek, addig senki nem tekint rájuk "élősködőként", a britek jelentős része, főleg a fiatalabbak befogadóak. Ugyanakkor sok kinn élő magyar maga is megvágná azok szociális ellátását, akik nem igyekeznek dolgozni, és óva intenek attól, hogy valaki használható nyelvtudás nélkül vágjon neki a szigetországnak.
Növekszik ugyan a foglalkoztatottak száma, viszont ez csak a közmunkának és a külföldi munkavállalásnak köszönhető. A hazai, nem közmunkás munkahelyek száma nemhogy nem nőtt az első három negyedévben tavaly, de még körülbelül 400 fővel csökkent is.
Kiirthatatlan anyapártiság jellemzi a hatóságokat a világ minden részén? Elég, ha a nő kitalál egy bántalmazásos sztorit, és máris kizárhatja az apát a gyerekek életéből? De mi van, ha valóban családon belüli erőszakról van szó, ami elől egy idegen országban még nehezebb menekülni? Egy eldurvult, ausztráliai kiköltözéssel és gyerekrablási váddal megspékelt esetet járt körbe a hvg.hu. A sztorinak egy általános tanulsága mindenképpen van: nem árt, ha külföldi kivándorlás előtt – még ha az a legnagyobb családi harmóniában is zajlik – előre szerződést kötünk, hogy mi legyen a gyerekekkel válás esetén.
Andor László szerint a munkaerő szabad áramlására nem lehet hisztériával reagálni. A foglalkoztatáspolitikáért felelős magyar uniós biztos a német Die Welt című lapnak adott szombati interjújában a román és a bolgár munkavállalók beáramlásával kapcsolatos vitában nagyobb higgadtságot sürgetett.
A külügyi államtitkár szerint 350 ezer olyan magyar választó élhet külföldön, akinek nem adott a levélben voksolás lehetősége. A többségük két országban koncentrálódik, nagy számuk miatt nekik – a helyi hatóságok engedélyével – különleges megoldásokat találnak ki. A több mint félmilló, kedvezményesen honosított határon túli magyar közül eddig 95 ezer regisztrált a választásra.
A 2013-as esztendő az identitászavar éve volt. Mi a magyar? Milyen a magyar? Hol a magyar? Ki a magyar? Idei interjúalanyaink legerősebb kijelentéseiből válogattunk a teljesség igénye nélkül, hogy megrajzoljuk Magyarország alternatív arcát. Visszatekintés.
Egyre több magyar fiatal dönt úgy, hogy köszönik, nem kérnek a magyar felsőoktatásból, és külföldi lehetőségeket keresnek. A magyar egyetemi, főiskolai rendszert érintő változásoknak és a megnyíló uniós lehetőségeknek köszönhetően hamar megjelentek olyan vállalkozások, melyek igyekeznek felkészíteni a diákokat a külföldi felsőoktatási intézményekbe jelentkezésre. A piac egyelőre még nem nagy, ám bővül, emellett pedig a már működő cégek is bővítik, illetve optimalizálják portfóliójukat, melyek egyre inkább a közösségépítést, és az itthoni munkahely-lehetőségek felkutatását is tartalmazzák.
