"2006 óta élek és dolgozom az Egyesült Királyságban, amikor elkezdtem itt dolgozni, a magyarok még ritkaságszámba mentek, sok embernek én voltam az első magyar, akivel életében találkozott" – mesélte János. Ma már azonban mindenfelé lehet találkozni magyarokkal, azt azonban nem érzi, hogy a megítélésük romlott volna a származásuk miatt. Szerinte elsősorban a munkavégzés minősége miatt a munkáltatók még mindig szívesebben dolgoztatnak kelet-európaiakkal, elsősorban fizikai, ipari munkákat bíznak rájuk.

Az Európai Unió (EU) nyugati felének egyes országaiba, elsősorban az Egyesült Királyságba irányuló bevándorlás szűkülésével kapcsolatban írt cikkünkre rengeteg levelet kaptunk. Mennyire érzik az angliai magyarok jogosnak a brit kormány intézkedéseit? Tényleg sok az ingyenélő kelet-európai bevándorló az Egyesült Királyságban? Tapasztalnak vajon ellenérzést a britek részéről? A kérdésekre igen szerteágazó válaszok érkeztek.

János szerint például a szociális rendszert sokan kihasználják, rengeteg lengyel ott vállalt gyereket, és vállal most is, elmondásuk szerint azért, mert 2008-2009-ig a gyeshez hasonló ellátás Lengyelországban nem létezett. A kelet-európai bevándorlókkal szembeni ellenséges hangulat János szerint a politikusoknak köszönhetően valóban fokozódott az elmúlt években, legalábbis az angol átlagemberek véleménye alapján. Szerencsére azonban Oxford, ahol ő lakik, elég multikulturális, így ott ezt szerinte kevésbé érezni.

Nincs nemzetiséghez kötött visszaélő

"Az igazi 'benefit thief'-ek, azaz a szociális segélyekkel visszaélők nem kelet-európaiak" – véli azonban Gergő. Szerinte nem lehet elkülöníteni egy adott (nép)csoportot ilyen szempontból, de természetesen vannak olyanok, akik kifejezetten a segélyek miatt mennek ki. Őket a többség, köztük ő is, szívesen szankcionálná, vagy egyből kiutasítaná. Ugyanakkor a segélyezés Gergő szerint úgy működik, hogy ha egy fiatalkorú lány gyereket szül, akkor nem kell dolgoznia egész életében, és ha a második gyereke is megvan, nincs szüksége apára (vagyis egy másik keresőre).

Levélírónk szerint egy 4-5 gyerekes család egy háztartásbeli szülővel és egy dolgozó szülővel kap annyi segélyt, adókedvezményt, egyéb nem pénzbeli támogatást, hogy a háztartásbeli szülő csak nagyon jól fizető munkára cserélné el ezt. "Egyszerűen túl jól működik a rendszer ahhoz, hogy legyen motiváció dolgozni" – fejtette ki. Ő jelenleg munkanélküli segélyt kap egy 3 éves munkaviszony után. "Minden különösebb kötelezettség nélkül adták, szinte semmilyen erőfeszítés nem kellett ahhoz, hogy megítéljék" – emelte ki. Nem nagy összeg, megélni nem lehet belőle, de ha egy heti 15 órás részmunkaidős állást megkap mellé valaki és nincsenek nagy igényei vagy céljai, akkor abból rendesen meg lehet élni. Gergő ugyanakkor azt is hozzátette, hogy ezek Londonra vonatkozó adatok, vidéken ennél könnyebben élne, kicsivel kevesebb az utazás és a lakhatás ára.

A román és bolgár bevándorlókról levélírónk még annyit tenne hozzá, hogy a brit tévések kint voltak a reptereken filmezni a "beözönlő" románokat, körülbelül hárman jöttek is. Utána meg mindenki ezen röhögött – hangsúlyozta.

Cameronnak ez nem jött be

A brit kormányfő, David Cameron nemrég egy tanulmányt rendelt a belügyminisztertől az uniós migrációval kapcsolatban, ám Theresa May képtelen volt bizonyítékokkal előállni, amelyekkel alá tudták volna támasztani a bevándorlás visszaszorításának szükségességét. Az Office for Budget Responsibiltiy (OBR) közpénzből működtetett elemzőintézet vezetője pedig azt közölte parlamenti képviselőkkel, hogy az ország nettó pénzügyi helyzete rosszabb lenne a bevándorlók nélkül, mivel ők nagyobb valószínűséggel vannak dolgozó korban. A tanulmány – amelynek irányvonalával a koalíciós partner liberális demokraták egyáltalán nem értenek egyet – publikálását Cameron májusra, az európai parlamenti választások utánra halasztotta. Már ha elkészül egyáltalán.

A konzervatív kormány bevándorlókat érintő elképzeléseivel kapcsolatban levélírónk sok nyitott kérdést lát. "Hogy a feldobott mondatokból mi fog megvalósulni, az teljesen más kérdés lesz, főleg ha a torykat leváltják" – írta. A Labour – a brit Munkáspárt –, ha kicsit meg is lovagolja ezt a népszerű témát, szerinte teljesen más hozzáállással fog kormányozni.

Lasszóval kell fogni a képzett embereket

"Villamosmérnökként, a szakmámban dolgozom egy neves angol cégnél" – írja Máté, aki négy éve él Angliában. Elmondása szerint lasszóval vadásszák össze a potenciális jelölteket, mert akkora a hiány. Ő a motorrészlegen belül egy 16 fős kisebb csoport tagja – közülük kilencen nem angolok (kínai, francia, szerb, nigériai is van a csoportban). Ezen belül a kutatási csapat, ahol ő is dolgozik, 6 tagjából mind a hat külföldi. Még a főnökünk is török – tette hozzá.

Szerinte az egy dolog, hogy mit magyaráz a brit kormány a választások előtt, és egy egészen másik, hogy mi a gazdasági és ipari igény. Az elmúlt fél évben Máté szerint valóban megerősödött a nacionalista, bevándorlásellenes propaganda, de a hétköznapokban ezt ő nem szokta érezni, valószínűleg azért sem, mert olyan körökben mozog (multinacionális, magasan képzettek között), ahol ez igazából nem okoz gondot. Elmondása szerint soha nem volt incidense bevándorlóként, az emberek kifejezetten elfogadóak, bár igazi, mély barátságot még nem sikerült kötnie. Válság idején Máté szerint alaphangon meg szoktak erősödni a nacionalista nézetek, a maga útját járni akaró Angliára ez fokozottan igaz.

Máté egy érdekes történet is megosztott a brit szociális ellátórendszerről. Amikor kiköltözött az Egyesült Királyságba, hamar kiderült, hogy jogosultak némi szociális támogatásra (felesége eleinte munkanélküli volt, neki meg alacsony volt a fizetése – nem a mostani cégnél dolgozott). Május körül volt, mire beadták a papírokat, és ekkor kiderült, hogy Angliában április 5-ig tart egy "adóév" és a segélyek mértékét mindig az előző adóév alapján számolják ki. "Nekem az egész előző adóévre volt 3 havi keresetem, ezért a legmagasabb segélyt adták", ami körülbelül 1,3 millió forintot jelentett. Először azt hitték, valami tévedés történt, alig merték "elfogadni" az összeget. Bár nagyon örültek neki, Máté szerint ez nem volt jogos, nem kellett volna, hogy ennyit kapjanak, mert az előző adóév első 9 hónapjában nem is tartózkodott az országban. Az ügyintéző nő egyébként nagyon kedves volt, félig ő beszélte rá, hogy adják be a papírokat. "Kérdeztem, hogy ez így nem jogellenes-e, vagy csalás, azt mondta nem, ez a szabály, és kész" – tette hozzá Máté.

A történethez azonban az is hozzátartozik, hogy 9 hónap után 17 napig munkanélküli volt (így alakult a felmondás és a kezdés időpontja). Máténak fogalma sem volt róla, hogy ha 10 napnál tovább van valaki munka nélkül, akkor azt jelenteni kell a hivatalban, amit ő persze nem tett meg, így az 1,3 millió forintnak körülbelül a felét vissza kellett fizetniük, a havi utalást pedig felfüggesztették.

Szerinte azonban érdemes megjegyezni, hogy az ilyen és ehhez hasonló "hibás eljárások" miatt lehet annyira könnyen "élősködni" az angol szociális ellátórendszeren. Ezért is ért egyet azzal, hogy szigorítsák a rendszert valamilyen, ám nem drasztikus mértékben.

Ha nem lenne elég bevándorló, ki dolgozna a kiskereskedelemben?

Péter már hat éve él Londonban, középvezetőként dolgozik egy hipermarketben. Személy szerint egyszer sem tapasztalt ellenszenvet az angolok részéről. Amint látják, hogy egy bevándorló próbál beillleszkedni, követi az írott és íratlan szabályaikat – még ha némelyik teljesen logikátlan is – és beszéli a nyelvet, akkor Péter szerint teljesen befogadóak. Ő a nyelvtudás hiányát látja a legnagyobb problémának az újonnan érkezőknél. Az angol nyelvvel kapcsolatban Péter elmondta, hogy például teljességgel megérti a brit kormányt, mivel ki szeretne akár Magyarországon is olyan valakit alkalmazni, aki nem beszél magyarul. Néhány szigorító törekvéssel még egyet is tud érteni, mivel neki korábban volt rossz tapasztalata magyarokkal is, ám ez szerinte nem magyarspecifikus probléma, "mindenhol vannak emberek, akik másokból próbálnak megélni".

Péter fontosnak tartotta megjegyezni, hogy London és környéke egyébként sokkal liberálisabb, mint a vidéki Anglia. Vidéken szerinte sokkal zártabbak a közösségek és kevésbé befogadóak. "Egyszer voltam egy kisvárosban a walesi határ mellett, ahol szinte Lengyelországban éreztem magam, nem is nagyon hallottam más szót, mint lengyelt. Azt el tudom képzelni, hogy azon a környeken ezt nem nézik jó szemmel" – tette hozzá Péter.

Ugyanakkor szerinte az egész ügy csak a választási propaganda része. "Ha csak azt nézem, hogy folyamatos munkaerőhiánnyal küzdünk az üzletünkben, még így is, akkor elképzelni sem tudom, mi lenne a brit gazdasággal bevándorlók nélkül" – hangsúlyozta Péter.

Addig jó, amíg fizetik az adót

Dániel egyik napról a másikra munkanélküli lett, amikor a kormány 2012-ben egy tollvonással bedarálta a hazai szerencsejáték-ipart. "Fogalmam sem volt arról, hogy mihez is kellene kezdenem" – írta. Korábban a kaszinós főállása mellett volt néhány üzleti vállalkozása is egy társával közösen, amelyeket a válság "eredményeként" kénytelenek voltak bezárni. A "bukta 8 számjegyű volt", úgyhogy abban teljesen biztos volt, hogy a jelenlegi hazai gazdasági környezetben nem szeretne újabb vállalkozásba fogni, és nem is szeretne tovább Magyarországon adót fizetni.

Anglia elég kézenfekvő választásnak tűnt számára, mivel beszél angolul és az ország elég közel van ahhoz, hogy ha bármi miatt Magyarországra kellene utaznia, akkor legfeljebb egy nap alatt haza tud jutni. Kiérkezése után elég gyorsan – 3 napon belül – kapott is munkát, egy belföldi szállítmányozással foglalkozó cégnél dolgozott, és azóta is ott van. Minden különösebb nehézség nélkül el tudott kezdeni dolgozni, annak ellenére, hogy biztosítási száma és bankszámlája csak 3-4 héttel később lett. Az irodában csak angolok a munkatársai, velük sokszor szóba kerül a migráció, de Dániel szerint ez azért elég összetett kérdés ahhoz, hogy egyértelműen ellene, vagy mellette tudjon érvelni bárki. "Az én esetemben jónak találják azt, hogy itt fizetek adót, és többnyire itt költöm el a pénzem, de nem veszek igénybe semmilyen szociális támogatást, tehát az angol gazdaság szempontjából az ittlétem pozitív" – tette hozzá. Valószínűleg egy angol is el tudná végezni a munkáját, de elmondása szerint szerencsére elég jó képességekkel rendelkezik ahhoz, hogy az adott területeken hatékonyabb legyen náluk.

Dánielnek van néhány régi barátja, akik nagyjából ugyanolyan helyzetben vannak, mint ő, de mindannyian ismernek olyan magyarokat, akik szívesen igényelnek bármilyen elérhető támogatást, ezekért hajlandóak valótlan adatokat is szolgáltatni. Például Dániel szerint csalnak a gépjármű-felelősségbiztosításnál azért, hogy az olcsóbb legyen, és mindezek mellett olyan nyelvtudással rendelkeznek, ami egy gyorséttermi rendeléshez is kevés. "Úgy gondolom, hogy ez az a réteg, akiket nem szeretnének az országban látni, és valahol én is úgy érzem, hogy ezeknek az embereknek valóban nem itt lenne a helyük" – tette hozzá.

Levélírónk szerint sok magyar, aki a jobb életminőség reményében a kivándorlás mellett dönt, abba a hibába esik, hogy angoltudás és pénztartalék nélkül mennek, mert el akarják hinni, hogy a munkához nem kell tudni a nyelvet. Egy ilyen embert hogy tud a cége felhívni bármi miatt? – teszi fel a kérdést Dániel. Szerinte sehogy, mivel így a legalapvetőbb dolgok is borzasztó körülményesek és a lehetetlen határát súrolják. Dániel úgy véli, hogy ők azok, akik elvállalják a mosogatást 800 fontért, és naponta két órát sétálnak a munkába, hogy megspórolják a bérlet árát, valamint tömegszálláson laknak, majdnem olyan körülmények között, mint amik egy hajléktalanszállón vannak.

"Remélem, nem dobnak ki"

"A brit nyitott, kedves, toleráns nép" – kezdi levelét Sára, aki egy éve él családjával az Egyesült Királyságban. Soha nem tapasztalt még mást, pedig szerinte a sajtó 80 százalékban elutasító velük szemben. Gyors felmérést is végzett környezetében, hogyan is vélekednek róluk: az általános álláspont az, hogy ha valaki itt akar élni, dolgozik, betartja a törvényeket és általában lojális az országhoz, akkor semmi baj nincs. "Egyszerűen nem számít, honnan jött" – tette hozzá Sára.

Aki nem a fentiek szerint tesz, azt akkor is kritizálják véleménye szerint, ha "őshonos", és ez a médiára is igaz. Nem csak a bevándorlók okozta problémákról, de a brit "élősködőkről" is tudósítanak – emelte ki. Sára szerint ahol ők laknak, ott egyébként jó a közbiztonság, alacsony a munkanélküliség, van ipar és mezőgazdaság (farmok mindenhol), ez is oka lehet, hogy viszonylag rózsaszínben látják a dolgokat. "Jó itt élni, remélem nem dobnak ki" – tette hozzá.

Érzelmi hangulatkeltés folyik

Csaba mozdonyvezetőként dolgozik Londonban, itthon jogászként kereste a kenyerét, felesége tanár. Brit kollégáival beszélgetve számukra az derült ki, hogy a többség elsősorban érzelmi alapon, a tények alapos vizsgálata nélkül viszonyul ehhez a kérdéshez. Érzékeny témának vélik a segélyek bevándorlók általi igénybevételét, viszont mind neki, mind feleségének olyan benyomásai vannak, hogy azokkal szemben, akik hozzájárulnak az ország működéséhez, a briteknek nincsenek fenntartásaik.

"Amikor megemlítem a külföldieket bíráló kollégáknak, hogy én is bevándorló vagyok, a reakció többnyire az, hogy igen, de te hozzájárulsz az adórendszerhez, fizetsz mindent, amit kell, ezért semmi baj azzal, hogy itt vagy" – fejtette ki Csaba. Szerinte az ő esetükben nem áll meg a Cameron-kormány által hangoztatott retorika, mert elfogynak az érvek, hiszen ő dolgozik, nincs segélyen, feleségével mindketten egészségesek, tehát nem szorulnak rá a szociális ellátórendszerre, egészségbiztosításra.

Mindebből számukra az a tanulság, hogy a politikusok kijátszandó kártyalapként tekintenek a bevándorlás kérdésére. A közember számára könnyen ellenőrizhető tényekkel ők sem szeretnek dobálózni, mivel akkor el kellene ismerniük, hogy sokkal többet profitál az Egyesült Királyság a kelet-európaiakból, mint amennyit veszítenek rajtunk – tette hozzá.

Csaba szerint ugyanakkor Angliában kerülik azt a kérdést, hogy nagyon nehezen birkóznak meg azzal a problémával, amit a menedékjogot kérő, de azután az országban nyomtalanul eltűnő bevándorlók jelentenek. Rajtuk nagyon nehezen találni fogást, ezen az alapon pedig a kelet-európaiak sokkal könnyebb politikai célpontnak számítanak – hangsúlyozta. Feleségével nekik nincs problémájuk azzal kapcsolatban, hogy kettejüket elfogadják-e, Csaba elmondása szerint ők szeretnek Angliában élni. "A mindennapokban inkább csak a politikai frázisok ismételgetésével találkozunk, nem pedig ellenségességgel, vagy tettlegességben megnyilvánuló ellenérzéssel" – tette hozzá.

"Nincs az az isten, hogy hazaköltözzek"

2010 októberében fogadtam el egy online meghirdetett állásajánlatot, és így költöztem először Spanyolországba, majd onnan 2012-ben Londonba a feleségemmel – írja egy szintén Máté névre hallgató levélírónk. Mielőtt átköltöztek volna, már kapott is Angliában állásajánlatot, amit el is fogadott. Szerinte az Egyesült Királyság a bevándorlók kérdésében korántsem egységes. A 40 év alatti generáció egyáltalán nem xenofób, sőt kifejezetten pragmatikus Máté szerint, a neves egyetemek is keményen szembeállítják a valóságot a populista, kirekesztő, félelemkeltő retorikával.

Úgy tapasztalja, Dél-Angliában sokkal elfogadóbbak a britek, mint északon, valamint a fiatalabbak sokkal kevésbé félnek az emigránsoktól, mint az idősebb generáció. Máté szerint a magyar politikai elithez hasonlóan, a toryk ott is kettős beszédet alkalmaznak, ezzel megpróbálva szavazatokat elhódítani az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártjától (UKIP). Tisztában vannak vele, hogy amennyiben akár csak a közép-kelet-európaiak költöznének haza, már másnap csődöt kellene jelentenie az angol államnak. Éspedig azért, mivel csak az IT-szektorban egy átlagos cégnél 50 százalék fölött van a külföldiek aránya. Meddig maradna vajon itt maga a cég, amennyiben nem tudna ilyen könnyen szakképzett munkaerőhöz jutni? – teszi fel a kérdést Máté. Ezekkel a dolgokkal nyilvánvalóan a kormánypárt is tisztában van – tette hozzá. Ő személyesen soha, semmilyen jellegű diszkriminációt nem tapasztalt.

"Most vettünk itt házat, úgyhogy őszintén remélem, hogy nekem van igazam, és a média igen erősen eltúlozza ezt a folyamatot, nagyon nem szeretnék kényszerből vízumot kérni valamelyik szabad országba, mondjuk Kanadába, mert nincs az az isten, hogy hazaköltözzek" – emelte ki Máté. 

Kapzsi a brit kormány

Boldizsár hat éve él Londonban, eddig mindig dolgozott, semmilyen segélyt nem vett igénybe. Szerinte jó ötlet megvonni, vagy csökkenteni a frissen odaköltöző külföldiek segélylehetőségeit. "Éljen legalább 2-5 éve itt, legyen munkaviszonya a külföldre települtnek, ha olyan juttatásokra regisztrál, mint például munkanélküli járulék, adókedvezmény, lakhatási hozzájárulás" – véli Boldizsár.

Levélírónk szerint ugyanakkor azt sem érdemes elfelejteni, hogy EU azért jött létre, hogy erős legyen az európai piac, versenyben tudjon maradni az Egyesült Államokkal, Japánnal, a gazdasági fellendülésben lévő Kelettel. Az Egyesült Királyság mindeközben világpolitikai versenyt folytat, az EU-t másodlagosnak tartja, a kelet- és közép-európai országok csatlakozását mindezek mögé teszi. "Ha más uniós országok gazdasága is növekedni tudna, akkor nem lenne ennyi bevándorló Angliában, ez evidens" – tette hozzá. Boldizsár számára egyértelmű, hogy a gazdaságilag jobban teljesítő országok nem hajlandóak a segélyezést finanszírozni, "kapzsi politikát folytatnak". 

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!