A Bundestag szerdán nagy többséggel hagyta jóvá Angela Merkel kancellárasszony újraválasztását, aki második mandátumának immár egy konzervatív-liberális koalíciós kormány fejeként indulhat neki.
Megérkezett a fővárosi MSZP-SZDSZ-koalíciót felmondó hivatalos tájékoztató levél Demszky Gábor főpolgármesterhez. Burány Sándor, az MSZP budapesti elnöke a szakítást egyebek mellett azzal indokolta, hogy két liberális képviselő kilépett a frakcióból, így megszűnt a koalíciós többség a közgyűlésben.
Hogyan hitethetné el magáról egy párt, hogy „a rendcsinálás éllovasa”, amikor vezető tagjai, illetve a hozzájuk kötődő vállalkozók mindeddig haszonélvezői voltak a másfél évtizede olajozottan működő korrupcióval átszőtt rendszernek? És mi lesz akkor, ha a hátralévő egy év alatt újabb botrányok kerülnek nyilvánosságra? Ha az MSZP a fővárosi koalícióból való kilépése után már nem tudja megakadályozni, hogy további kompromittáló információk szivárogjanak ki, és még arra sem lesz lehetősége, hogy a médiában visszavágjon? Ezekre a kérdésekre a legdörzsöltebb szocialisták sem tudják a választ.
Kudarcba fulladt szerdán reggel a két román kormánypárt, a demokraták és a szociáldemokraták tárgyalási kísérlete a harmadik napja tartó kormányválságról, miután a szociáldemokraták elutasították partnerük meghívóját, és nem vettek részt az Emil Boc miniszterelnök által összehívott koalíciós egyeztetésen.
A lehetséges koalíciós partnerkeresésen túl szinte semmi más nem foglalkoztatja a német politikai pártokat másfél héttel az országos választások előtt.
Megbotránkozást váltott ki a Német Kereszténydemokrata Unióban (CDU) a kisebbik konzervatív párt, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) Európa-politikája, mivel a párt közleményben a lisszaboni szerződést a német uniós pozíció gyengítéseként értelmezte.
