Márciusban a kormány elé kerül a kórházi struktúra átalakításáról szóló javaslat - mondta Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár szerdán újságíróknak egy budapesti rendezvény után.
Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter szerint a spontán szegregáció káros folyamat, amelyet meg kell állítani, és lehet, hogy olyan iskolaközpontokat hoznak létre, ahová buszokkal szállítják a diákokat. Arról is beszélt, hogy a nyolcosztályos gimnáziumokat szerinte nem fogadta be az iskolarendszer, és arról is, hogy a magyarok túlzottan kórházorientáltak, pedig gyógyulni nem csak ott lehet.
Terjed az influenza, emiatt tilos a látogatás több egészségügyi intézményben. Teljes látogatási tilalmat rendelt el például a Bethesda Gyermekkórház, továbbá részlegesen korlátozzák a látogatást a Magyar Honvédség Egészségügyi Központban. A múlt héten 47 600 ember fordult orvoshoz, szemben az azt megelőző heti 16 400-zal.
Meghaladta a 100 milliárd forintot, és ezzel csúcsot döntött tavaly a költségvetési intézmények éves átlagos összadóssága. A legnagyobb adósok továbbra is a kórházak, amelyek a beígért központi konszolidációra várnak, a beszállítók helyzete egyre kilátástalanabb – írja a Világgazdaság a Magyar Államkincstár adataira hivatkozva.
Április 1-től Budapesten hat, amúgy megyénként egy fő kórház marad, az ezzel járó összevonásokról és elbocsátásokról február végéig meg kell egyezniük a kórházigazgatóknak – írja az Index.hu.
Megdupláznák a lombikbébi-beavatkozásra fordítható támogatást – mondta az egészségügyért felelős államtitkár hétfőn a Kossuth rádió 180 perc című műsorában. Zombor Gábor azt ígérte, hogy tárgyalnak majd érintett intézetekkel arról, pontosan hogyan változzon pontosan a finanszírozás.
Újabb lefaragás jöhet az egészségügyben: a Népszabadság szerint nyolc-tízezer embert küldhetnek el az ágazatból a kórházi kapacitások újraelosztása miatt. Részlegeket, telephelyeket, osztályokat zárhatnak be. Adminisztratív és műszaki dolgozókat, kisebb mértékben ápolókat és orvosokat is érinthet a leépítés.
A legtöbb, 82 milliárd forintot is meghaladó kifizetetlen számlát, ezzel a tartozások majdnem 70 százalékát kórházak, iskolák, kulturális intézmények tolják maguk előtt, a legnagyobb adósságterhet továbbra is a kórházak viselik.
Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ többek között olyan háttértevékenységeket fog ellátni, mint az ingatlanfenntartás, a karbantartás, az őrzés-védelem, a takarítás és a beszerzések bizonyos köre.
Jelentősen átalakíthatják itthon az egészségügyi háttérintézményeket. Önálló népegészségügyi intézetet hozhatnak létre, amely a minisztérium szakmai felügyelete mellett módszertani feladatot is elláthat majd – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyi államtitkára egy budapesti szakmai konferencián pénteken.
Nyolc kórháznak is maradt pénze az adósságmérséklésre küldött forrásokból. A pénzt a kórházak visszautalták az egészségbiztosítási pénztárnak. Az OEP nem árulta el, mely intézményeknek és miért nem sikerült felhasználniuk teljes egészében a nekik szánt apanázst.
Orvoshiány, egyre hosszabb várólisták, esetenként vállalhatatlan munka- és ellátási körülmények – sokak szerint leginkább ez jellemzi a hazai egészségügyet. Nem véletlen, hogy egyre többen kötnek ki magánrendelésen. Úgy tűnik, ezzel nincs baja a kormánynak, amely még növelné is a magánszolgáltatók számát és vele a magánfinanszírozás arányát. Mindez azonban végérvényesen szegények és gazdagok ellátására osztja a rendszert. Induló sorozatunkban a betegutakat térképezzük fel az állami és a magán-egészségügyi szférában
A kormányhivatalok körlevele szerint minden magyar kórház köteles ebolacsomagot beszerezni. Azzal kapcsolatban is eligazították az intézményeket, hogy miként kezeljék az ebolás betegeket, valamint az esetleges halottakat.
Körülbelül két és fél hónap alatt keletkezett tartozást tudnak a kórházak kiegyenlíteni – reagált a Magyar Hírlapnak Rácz Jenő, a veszprémi Csolnoky Ferenc Kórház főigazgatója az egészségügyi államtitkár múlt heti bejelentésére, miszerint az Egészségügyi Alap tizennégymilliárd forintos céltartalékából többlettámogatást kapnak a kórházak.
Kárpátalján érezhetően megnőtt a kelet-ukrajnai menekültek száma, Magyarországnak fel kell készülnie arra, hogy ez a helyzet nem oldódik meg egy-két hónap alatt, észnél kell lennünk – mondta a miniszterelnök a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában péntek reggel. Orbán Viktor beszélt arról is, hogy a csütörtökön bejelentett 110 milliárd forintos zárolásról megelőző célzattal döntöttek, de emiatt nem kell leállítani a stadionépítéseket. A kormányfő a műsorban azt ígérte, hogy a következő időszakban segíteni szeretnék a háziorvosokat, mert a kórházakban jelentkező betegszám szerinte attól is függ, mennyire erős a háziorvosi rendszerünk.
Az egészségügyért felelős államtitkár, aki korábban Kecskemét polgármestere volt, elmondta: az E-alap meglévő tartalékait használhatják fel a kórházak rövid távú plusztámogatására. Az év második felében el kell készülnie egy olyan konszolidációs javaslatnak, amely középtávon megakadályozza az adósság újratermelődését.
A Kórházszövetség szerint a betegmenedzsmentet érintő átrendeződések lehetővé teszik az alulfinanszírozott intézmények számára, hogy jelentős magánforgalmat hozzanak be a kórházakba.
Országszerte le kellene cserélni az elavult operációs rendszereket az egészségügyi intézmények számítógépein, miután a Microsoft megszüntette a Windows XP operációs rendszer frissítésének támogatását. Az új oprendszer új hardvert is igényel, ezért a fejlesztés költségei több milliárd forintra rúgnának.
A Figyelő legújabb számában azt írja, hogy a következő kormány tervezett intézkedései között a rezsicsökkentés és a nonprofit közszolgáltató létrehozása mellett az egészségügyet és az oktatást érintő tervek is szerepelnek.
A havazás miatt óvintézkedések bevezetésére kérte a kórházakat a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet pénteken.
