Sokféle sportolót láthatunk az olimpián, ám abban alighanem hasonlítanak, hogy valamiképpen mind a tökéletességre törekszenek. De létezik-e „egészséges” perfekcionizmus? Hogyan tudják az élsportolók elkerülni a görcsös hibakeresést? Mi a hozzátartozók és a közönség felelőssége a sportolók mentális jóllétében? És miért fontos az átlagembernek e téren is tanulni a versenyzőktől?
Minden kapcsolat az egymás iránti nyitottságból, elfogadásból, megértésből indul ki, és szerencsés esetben – áthaladva a párkapcsolatok fejlődési ciklusain – ebben is jut nyugvópontra. A folyamat során az egyéni és a párkapcsolati fejlődés együtt halad, hatnak egymásra, erősítik vagy hátráltatják egymást.
Az elviselhetetlen lelki fájdalomban, amit néha érzünk, megérinthet minket a halál szele. Elhessegetés és tagadás helyett szembe is nézhetünk az érzéssel. Tanulhatunk, fejlődhetünk általa, sőt a változásunk záloga lehet.
Életünk folyása nem egyszerűen A pontból B pontba tart, hanem tipikus szakaszok, ciklusok jellemzik. Nézzük sorban, hogyan állapítja meg a pszichológia e szakaszokat, és mit tart róluk meghatározónak.
A krízis, a válság az ember személyiségfejlődésének nélkülözhetetlen eleme, a visszatérése törvényszerű. Előfordulhat azonban, hogy egész életünk válságban zajlik.
Válás, szakítás után a legtöbben új korszakba lépünk: a „mi” helyett újra „én” leszünk. Az út kacskaringós, de az úti cél megéri a lelki munkát.
Napjaink fiatalságkultusza ellentétes azzal a ténnyel, hogy a társadalom egyre nagyobb része idősekből áll. Ez a paradoxon leginkább az énképben és az időskori identitásváltozásban érhető tetten.
Miért a bizalom az alapja a fejlődésnek? Mi a következménye, ha csak „túlélek”? Hogyan lehet a kapcsolat a legfőbb gyógyír? Mikor, ha nem most? Feldmár András és Büky Dorottya tévelygőknek írott párbeszéde az életszakaszainkhoz kapcsolódó kríziseinkről.
Amíg a mozaikcsalád biztonságot nyújtó egésszé alakul, érdemes néhány nehézséggel járó fordulópontot szem előtt tartani. Ezek közül kiemelkednek a párkapcsolat történései.
Kemény landolást, vagyis globális recessziót prognosztizál a közgazdász, aki a Project Syndicate portálon fejtette ki nézeteit.
Míg a fülkeforradalom utáni nyolc év a konjunktúra időszaka volt, 2018, és pláne 2020 óta megjelent a válság a kormány szótárában is – hiába azonban a kríziskirályként elkönyvelt miniszterelnök, az Orbán-rezsim fél évtizede hibát hibára halmoz, uniós ügyektől a háborúig, koronavírustól az inflációig. De miért nincs semminek következménye, amikor a rendszer mindenkinek megnehezíti az életét, a bajba jutott csoportok pedig utcára is mennek a sérelmeikkel? Folyamatábrán mutatjuk a NER „kríziskörét” és elmagyarázzuk, miért követ minden válságot újabb válság, a kormány mégsem bukik meg.
Velkey György szerint túl vagyunk a járványon.
Egyéni életünkben, párkapcsolatunkban, családunkban időnként válságot élünk meg. Ha úgy gondolunk rá, mint az élet elkerülhetetlen velejárójára, a kilábalás után akár harmonikusabb is lehet az életünk, mint korábban. Megyeri Zsuzsanna pszichológus írása.
Önmaguktól ritkán oldódnak meg a gondjaink. A fókuszolást életproblémák megoldására találták ki.
A járvány leküzdése után talán esélyt kapunk arra, hogy személyiségünk érettebbé váljon, életünk tartalmasabb, szerethetőbb legyen – véli a HVG Extra Pszichológia magazin pszichológus szakértője, aki a járvány pszichológiai vonatkozásait tekintette át. A lelki fejlődés tíz lehetőségét is kiemelte.
Miután a baba megszületik, a nagy öröm mellett mindkét szülőt elérheti az energiavesztés, az erőtlenség. Szülők mesélik el, hogy jutottak túl életük egyik legnagyobb válságán.
„Krízis az, amit az ember krízisként él meg” – mondja Szél Dávid pszichológus, egyetemi oktató, coach és „apablogger”, akivel közelgő szalonestje előtt életünk kríziseiről, a lelki ellenálló képesség fejlesztéséről beszélgettünk. Öt kérdés és válasz.
Egy vállalati krízis után a szervezet képviselőinek közösen kell megemészteniük a történteket. Ha minden jól megy, a krízisek új lehetőséggé lényegülnek át.
A MarketWatch szakírója négy olyan közgazdászt szólaltatott meg a következő krízisről, akik már a 2008-as válságra is figyelmeztettek.
Nincs egyeztetés, a kormány nem kíváncsi a szakértői véleményekre, lassan halad a döntéshozatal. A tanárokat pedig nem becsülik meg, ráadásul meg sem fizetik. A diákok unatkoznak, szoronganak és pozitív élmények nélkül ülnek az iskolapadban. Elkészült a Nemzeti Pedagógus Kar oktatási helyzetértékelése. Érdemes megjegyezni: ők azok, akik a kormánynak köszönhetik a működésüket.
