Míg a fülkeforradalom utáni nyolc év a konjunktúra időszaka volt, 2018, és pláne 2020 óta megjelent a válság a kormány szótárában is – hiába azonban a kríziskirályként elkönyvelt miniszterelnök, az Orbán-rezsim fél évtizede hibát hibára halmoz, uniós ügyektől a háborúig, koronavírustól az inflációig. De miért nincs semminek következménye, amikor a rendszer mindenkinek megnehezíti az életét, a bajba jutott csoportok pedig utcára is mennek a sérelmeikkel? Folyamatábrán mutatjuk a NER „kríziskörét” és elmagyarázzuk, miért követ minden válságot újabb válság, a kormány mégsem bukik meg.
Júniusban írtunk arról, hogy 12 éve találgatja a sajtó, melyik lesz az a válság, amely megroppantja az Orbán-rezsimet. Az inflációs harc lehet a végső, mert ha a kormány a legégetőbb megélhetési válságból is ki tudja kommunikálni magát (mert azt azért látjuk: gazdasági megoldás aligha lesz), akkor gyakorlatilag csak Orbán Viktoron múlik, meddig akar az ország élén maradni.
Azóta eltelt több mint fél év, a hurok pedig látszólag szorul a kormány nyaka körül: az inflációs válság közepén már a benzin- és a rezsistopot is elengedték, a forintárfolyam mélyrepülésben, a lehetőségét is elszalasztottuk annak, hogy leforduljunk a putyinizmusról, ami elszigetelődéshez vezetett, mindeközben pedig az EU-s forrásokért zajló küzdelem is elbukott, s mi több, a teljes kohéziós alapot tette olyan reformoktól függővé az Európai Bizottság, amelyekhez a NER alapjait kellene megpiszkálni. Júniustól újévig pedig többször is megteltek az utcák: először a katások, majd a tanárok és diákjaik emelték fel a hangjukat, miután a kormányzat a busz alá lökte őket.
Nem először írjuk le, hogy demokráciákban a fenti bűnlajstrom töredékéért is elűzik a mindenkori kormányt, de a magyar hibrid rezsim különlegessége, hogy igazán még magyarázkodással sem kell foglalkoznia az államnak ilyen helyzetekben, nemhogy a tiltakozó hullám letörésével. Hiába mondják azonban egyre többen, pártszakadékokon átívelően, hogy rossz irányba mennek a dolgok, és hiába morzsolódik a biztos Fidesz-szavazók aránya, a kormány függetlenül attól, hogy tud-e kormányozni, 2023-ra fordulva is a helyén van.
Ebben a cikkben azt nézzük meg, milyen ciklikus társadalmi és politikai folyamatok miatt érinthetetlen a Nemzeti Együttműködés Rendszere válság idején – ehhez viszont először azt kell megérteni, honnan ered a rezsim állóképessége.
Egy kiadós gombamérgezéssel indul François Ozon új filmje, a Ha megérkezik az ősz. A termékeny francia filmrendezővel az öregkori ráncok szépségéről, az Elemi ösztön nem múló vonzerejéről, egy szexi nagymamáról, egy pusztító családi vacsoráról és Nicole Kidman plasztikai beavatkozásairól is beszélgettünk.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Megerősítették, hogy készek a kutatóhálózatról leválasztandó négy központ átvételére.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.
