Infláció, recesszió és nemzetközi adósságválság fenyeget - írja a Végzet közgazdásza a Project Syndicate oldalon. A jegybankoknak ebben a helyzetben nincs jó választásuk - hangsúlyozza Nouriel Roubini, aki emlékeztet arra, hogy tavaly januárban még csak 1%-on állt a tízéves amerikai kincstárjegy kamata, míg a Bundesbank negatív, -0,5 százalékos kamattal jutott pénzhez. “Már akkor figyelmeztettem arra, hogy mind a részvényekre, mind a kötvényekre rossz hatása lesz az inflációnak. A magasabb kamatláb ugyanis növeli az államkötvények kamatát, ez gyengíti a részvénypiacot. Érdekes, hogy sok nagybefektető, bank és pénzintézet megfeledkezett erről, pedig kiderült, hogy a tízéves amerikai kincstárjegy tavaly 20%-os értékvesztést volt kénytelen elkönyvelni, nagyobbat mint a részvénypiac, ahol 15 százalék volt a mínusz" - írja.

Ennek drámai hatása lett a bankokra: a veszteségüket 620 milliárd dollárra becsülik, ez a tőkéjük csaknem egyharmada, vagyis 2200 milliárd dollár.

Zombi apokalipszis

Nouriel Roubini szerint csakis az alacsony kamatláb tartott életben sok szegény államot, családot vagy céget. Most ezek mind végveszélybe kerülhetnek. ”Rengeteg embernek segített az olcsó hitel, de ennek most vége, mert az infláció megemeli a kamatokat.”

Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed azért emel kamatot, hogy csökkentse a költekezést és megfogja az inflációt. Csakhogy lehet a kamatemelésnek inflációfokozó hatása is, ha az érintett cégek áthárítják a költségeket a fogyasztókra.

A nemzetközi adósságválság első áldozata Srí Lanka volt, amely csődbement, és az IMF-hez fordult. Argentína 45 milliárd dolláros megahitelt kapott a Nemzetközi Valutaalaptól, amely szigorú reformokat írt elő. Ezekből még kevés látszik, de az infláció meghaladja az évi 100%-ot. Roubini szerint a világon 60-80 olyan ország van, amely az adósságválság határán mozog. Itt érdemes megjegyezi, hogy Matolcsy György jegybankelnök szerint Magyarország is a világ négy vagy öt legsérülékenyebb országa között van.

Mi lesz az Egyesült Államokkal? Kemény landolás következik, és nem enyhe recesszió, ahogy a Biden kormányzat reméli - jósolja Nouriel Roubini: “mélyebb lesz a gazdasági válság, mélyebb lesz a recesszió, miután egyre több család és egyre több cég válik fizetésképtelenné. Ez elmélyiti az adósságválságot. Ez nemcsak a fejlett világ problémája: Kínában az éves GDP 330%-át teszi ki az állam és a magángazdaság adósságállománya. A három válság - infláció, recesszió, adósság - egymást erősíti, és ezzel tovább romlik a helyzet. Ezért nincs jó döntés a jegybankok számára, mert ha emelik a kamatot, akkor erősödhet a recesszió veszélye, ha nem emelik, akkor meg újra lábrakap az infláció. Mindemögött ott lappang az adósságválság. Tehát nem is dilemmával hanem trilemmával néznek szembe a jegybankok. Ilyen körülmények között a legvalószínűbb forgatókönyv az Egyesült Államok és az Európai Unió számára a kemény landulás, komoly recesszió.”

Mit jelent a trilemma? Azt, hogy a jegybanknak egyszerre kellene elérnie az árak stabilitását, a gazdasági növekedést és a pénzügyi egyensúlyt. A három egyszerre megvalósíthatatlan, ezért most már nemcsak gazdasági, de pénzügyi krízisről is beszélhetünk Roubini szerint, aki úgy látja, emiatt globális recesszió fenyeget.

Álljon le a Fed a kamatemeléssel? - kérdezte őt a 21st Century portál.

“Leállhat egy időre, de a helyzet az, hogy az USA-ban és Európában még mindig túlságosan magas az infláció. Ez pedig azt jelenti, hogy ha a jegybank nem emeli meg a kamatokat, akkor az inflációs várakozások elszabadulnak, és megindulhat az ár-bér spirál. Az eredmény megint csak magas infláció - magyarázta a közgazdász.