Hétfőig finomodhat Lázár János alkotmánymódosítási javaslata, amely kivenné az Alkotmánybíróság felülvizsgálati jogköréből a népszavazási tilalom alá eső kérdéseket. Figyelembe vehetik a szakszervezetek kifogásait is.
A vasutas szakszervezetek felemelik a szavukat az ellen a törvényhozói szándék ellen, hogy 98 százalékos adóval sújtsák a 2 millió forint fölötti végkielégítéseket a köztulajdonban lévő vállalatoknál - közölték a vasutas szakszervezetek közös nyilatkozatban.
Hasznosnak látná a CBA lánc elnöke, ha hazánkban is kialakulna az "egészséges protekcionizmus". Baldauf László szerint csak a "multik sárdobálása" az a pletyka, hogy a CBA-ra szabták a különadó törvényt - többek között ez derül ki a Figyelőnek adott interjújából.
A pénzügyi szektor cégeinek szeptemberben kellett befizetniük a bankadó első részletét. A kormány szerint odafigyelnek arra, hogy a pénzintézetek ne hárítsák át a terheket az ügyfelekre. Ennek ellenére a számlavezetési díjak és a hitelekhez kapcsolódó költségek is nőttek.
A Fidesz országgyűlési frakcióvezetője kezdeményezi az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács összehívását hétfő reggelre.
A Népszava szerint gáz- és áramáremelést hoz a különadó, ami ellen egyébként több energetikai társaság is peres úton lépne fel.
Az Országgyűlés már hétfőn este elfogadhatja a 98 százalékos különadó bevezetéséről szóló jogszabályt, amelynek szövegébe a Fidesz a szakszervezetek javaslatait is beépítené.
Öt szakszervezet közös nyilatkozatot adott ki szerdán, miután egyeztetést folytattak a 98 százalékos különadó ügyében Lázár Jánossal.
A felsőoktatásban a nyugdíjba menő professzorok, docensek esetében a végkielégítések után nem kell különadót fizetni - erről állapodott meg Lázár János Fidesz-frakcióvezető a szakszervezetekkel. A frakcióvezető azt mondta, egészen biztos, hogy lesz változtatás, a szakszervezetek meggyőzték őt.
Veszélyezteti az Alkotmánybíróság a kormány mozgásterét, ha alkotmányellenesnek ítéli a szükséghelyzetben hozott gazdasági intézkedéseket - jelentette ki az energiastratégiáért felelős államtitkár a Magyar Tudomány Ünnepe 2010 rendezvénysorozat tatabányai konferenciáján szerdán. Az államtitkár lényegében elismerte, hogy nem a különadó-bevétel a tét.
A Fidesz frakcióvezetője szerint az általa, a 98 százalékos különadó alkotmánybírósági megsemmisítése után beterjesztett javaslatok elfogadása nem gyengíteni fogja a jogállamot, hiszen egy normálisan működő országban a választói akarat teljesítése erősíti a demokráciát.
A KDNP frakcióvezetője szerint ha a frakciószövetségben leszavazzák őket, azt "tudomásul veszik".
A Századvég közvélemény-kutatást végzett a parlamenti pártok lakossági támogatottságáról és a 98 százalékos különadó megítéléséről. A vizsgálat alapján a Fidesz-KDNP tovább erősödött a helyhatósági választásokat követően. A végkielégítések egy részére kivetett extra adóval 10 emberből 9 egyetért.
A hamarjában előkapott alkotmánymódosítás nem pusztán az Alkotmánybíróság egyetlen döntése ellen szól; Orbán Viktor miniszterelnök ténylegesen gazdaságpolitikájának lényegét félti az Alkotmánybíróságtól - mondta az MR1-Kossuth rádió kedd reggeli műsorának nyilatkozó Tölgyessy Péter.
Ma kezdődik annak a három törvényjavaslatnak a parlamenti tárgyalása, amelyet Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője nyújtott be a Háznak azt követően, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) alkotmányellenesnek nyilvánította és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a 98 százalékos különadót. Az Országgyűlés szavaz a médiaalkotmányról is.
A Népszabadság szerint komoly esély van rá, hogy a Fidesz-KDNP a tanárok, egészségügyi, rendészeti dolgozók esetén nem 2 millió, hanem 3,5 millió forint felett veti ki a különadót, így csak a végkiselégítések efölötti részére vetnék ki a 98 százalékos adót.
Schmitt Pál szerint az Alkotmánybíróságnak joga és kötelessége volt döntését meghozni az indokolatlan végkielégítések megadóztatását célzó törvényről, az Országgyűlés ugyanakkor a választópolgárok akaratának igyekszik eleget tenni a 98 százalékos különadóról szóló jogszabállyal.
A Sólyom László kezdeményezte megbeszélésen a volt államfő elemezte a helyzetet, amely az Alkotmánybíróság 98 százalékos különadóról szóló keddi döntése után kialakult.
A végkielégítések különadójának módosításával együtt beterjesztett törvényjavaslat értelmében nemcsak a kétmillió feletti végkielégítéseket adóztatnák jövő januártól. A közszférában dolgozók éves jövedelmének akár 99 százalékára is kivethetnének adót.
A Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) azt javasolja a kormánynak, hogy 3,5 millió forintban állapítsa meg a végkielégítések összeghatárát, s efölött vessen ki progresszív adót - mondta Palkovics Imre, a MOSZ elnöke a pénteki budapesti tájékoztatóján.
