Egy új magyar kutatás szerint a kutyák agya úgy tagolja szavakra a folyamatos beszédet, ahogy azt eddig csak embernél láttuk. Az ELTE eredményei arra utalnak, hogy a beszéd feldolgozásának hatékonysága nem feltétlenül az ember különleges nyelvi képességeinek következménye: a beszéd rendszeres hallgatása maga is megváltoztathatja az agy működését, még egy embertől ennyire evolúciósan távoli emlősfajban is.
Szinte mindig éberen figyelnek a kutyák az emberi hangokra, derül ki az ELTE friss kutatásából.
A kutyák agya érzékeli, ha emberi beszédet hall, és képes különbséget tenni a nyelvek között: más-más mintázatot mutat egy ismert és egy ismeretlen nyelv hallatán – mutatták ki az ELTE Természettudományi Karának (TTK) etológusai legújabb agyi képalkotásos vizsgálatukban.
Magyar kutatók kiderítették, hogy a kutyák agya az emberekéhez hasonlóan, hierarchikusan dolgozza fel a beszédet. Kutyák funkcionális MRI vizsgálata során fedezték fel, hogy az intonációt alacsonyabb, az ismert szavakat magasabb szinteken érzékeli a kutyaagy, ami fontos párhuzam az ember beszédfeldolgozási mechanizmusaival.
A kutyaagy hatékonyabban elemzi a hozzá beszélő személy kilétét, mint a hallott beszédhangokat: a kutyák hasonló agyterület segítségével ismerik fel, hogy ki beszél, mint az emberek, a négylábúak esetében azonban a neurális aktivitásmintázat a beszélőelemzés során épp ellentétes az emberben ismerttel – fedezték fel a Magyar Tudományos Akadémia és az ELTE kutatói.
A kutyák arcfeldolgozása nem annyira kifinomult, mint az emberé – állapította meg az ELTE Etológia Tanszék kutatóinak legújabb vizsgálata.
Az alvó kutyák agyának működése hasonlít az emberéhez, ennek feltérképezése fontos lépés ahhoz, hogy az emberi agy öregedési folyamataira következtethessenek a kutatók.
