A propaganda működése, az erotikus álmok titka és Lucas háborúi: a HVG nagy nyári könyvajánlója 1. rész
Idén is összegyűjtöttük azokat a könyveket, amelyekkel szívesen eltöltenénk a nyarat.
Az Etológia Tanszék kutatóinak elsőként sikerült kimutatniuk, hogy egy nem emberi agy is meg tud különböztetni egymástól két nyelvet. A kutatást bemutató cikk csütörtökön jelent meg a NeuroImage című tudományos folyóiratban.
"Tudjuk, hogy az emberek már csecsemőkorban, még mielőtt megtanulnának beszélni, képesek megkülönböztetni egymástól a nyelveket. De vajon a kutyáknak is feltűnnek a nyelvek közötti különbségek? Hiszen nem tanítjuk őket kifejezetten arra, hogy hogyan hangzik egy adott nyelv. Ennek kiderítésére egy agyi képalkotásos kísérletet terveztünk" – idézte az egyetemi közlemény Laura V. Cuayát, a cikk első szerzőjét, akinek saját kutyája, Kun-kun mellett 17 másik kutya vett részt a vizsgálatban.
Túry Gergely
Mint a kutató hozzátette, a kutyákat ki kellett kiképezni arra, hogy képesek legyenek mozdulatlanul feküdni az MR készülékben a vizsgálat alatt. Minden résztvevő kutya csak egy nyelvet hallott a gazdájától egész életében: a magyart vagy a spanyolt.
A kísérlet során A kis hercegből játszottak le a kutyáknak részleteket magyarul és spanyolul, hogy összehasonlítsák az agyi válaszaikat az általuk ismert és nem ismert nyelvre. Továbbá a szövegrészleteket egészen rövid szeletekre darabolva és összekeverve természetellenes ingereket is előállítottak a kutatók. Ezeket az ingereket arra használták, hogy megnézzék, a kutyák egyáltalán felismerik-e a különbséget a beszéd és a nem-beszéd között.
A kutatók azt találták, hogy a kutyák beszédre és nem-beszédre adott agyi válaszainak mintázata különbözött az elsődleges hallókéregben, függetlenül attól, hogy az ismert vagy az ismeretlen nyelvből származtak az ingerek. A kutatók ugyanakkor arra nem találtak bizonyítékot, hogy a kutyaagy előnyben részesítené a beszédet a nem-beszéddel szemben.
Az ELTE kutatói rájöttek: a kutyák olyanok, mint a csecsemők, felismerik a szavakat
A kutyák agya az emberéhez hasonlóan különíti el a szavakat a folyamatos beszédfolyamban - derül ki az ELTE tudósainak friss kutatásából.
"A kutyaagy, hasonlóan az emberek agyához, képes elkülöníteni a beszédet a nem-beszédtől. Ugyanakkor a beszédszerűség érzékelésének mechanizmusa más lehet, mint emberek esetében: míg az emberi agy különös becsben tartja a beszédet, addig a kutyák agya feltehetően egyszerűen a hanginger természetességét érzékeli" - magyarázta Raúl Hernández-Pérez, a cikk társszerzője.
A kutatás másik fontos eredménye az volt, hogy a kutyák agya a magyar és a spanyol nyelvet is képes volt megkülönböztetni. Erre abból következtettek a kutatók, hogy egy másik agyterületen, a másodlagos hallókéregben eltérő mintázatokat találtak az agyi válaszokban a két nyelvre. Minél idősebb volt egy kutya, az agya annál jobban el tudta különíteni a két nyelvet.
"Minden nyelvnek megvannak a saját hangzásbeli jellegzetességei. Az eredményeink arra utalnak, hogy a kutyák életük során egyre jobban megtanulják, hogy hogyan hangzik a gazdájuk nyelve" – tette hozzá Hernández-Pérez.
Hat kutyát vizsgáltak az ELTE tudósai, az egyik 100+ szót tudott megjegyezni
Az ELTE etológusainak vizsgálata igazolta, hogy némely kutyák kiemelkedően sokat megértenek az emberi nyelvből. A kutatásban részt vevő kutyák között voltak olyanok, amelyek akár száz vagy még több játék nevét képesek voltak megtanulni.
"Először sikerült kimutatnunk, hogy egy nem emberi agy is képes megkülönböztetni egymástól az emberi nyelveket. Ez a felfedezés azért izgalmas, mert megmutatja, hogy nem csak az ember tudja számon tartani a nyelvek hangzásbeli sajátosságait. Azt azonban továbbra sem tudjuk, hogy minderre csak a kutyák képesek-e, vagy más fajok is. Vajon az ember közelében töltött több tízezer év során lezajlott agyi változások hozzájárultak ahhoz, hogy a kutyák ma értőbb füllel hallgassák a beszédet? Ennek megválaszolására további kísérletekre van szükség" – összegezte a kutatás eredményeit Andics Attila, az MTA-ELTE Lendület Neuroetológiai Kutatócsoport vezetője.
A kutatás az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Magyar Tudományos Akadémia és az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, az Innovációs és Technológiai Minisztérium, az Európai Kutatási Tanács és a Mexikói Tudományos és Technológiai Nemzeti Tanács támogatásával készült.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
