Nem minden kutya képes a tárgyak neveinek megtanulására, ám van néhány fajta, mely kiemelkedően teljesít ezen a területen – mutat rá az ELTE friss tanulmánya.
Világszerte népszerűek a rövid orrú kutyafajták, a népszerűségért ugyanakkor az egészségükkel fizetnek: a koponya megrövidülése az agy torzulásával, légzési nehézségekkel és alvásproblémákkal is jár. Magyar kutatók eredményei szerint ehhez hozzájárul, hogy a rövid fejű kutyák többet alszanak, mivel a fajtájukra jellemző alvási apnoé növeli a nappali álmosságot, alvásukban hosszabb a REM-fázis, mint a nem-REM, és alvási EEG mintázatuk fehérállomány-vesztésre utaló jeleket is mutat.
Akár már 2026-tól hozzáférhető lesz az a készítmény, melyet injekcióként kell beadni bizonyos időközönként a nagytestű kutyáknak, így meghosszabbodhat azok élettartama.
A kutyák agyában, pontosabban a jutalom feldolgozásáért felelős nucleus caudatusban is tetten érhető, hogy milyen ételt szeretnek igazán, és milyet kevésbé – derült ki az ELTE Etológia Tanszék és a francia Symrise Pet Food közelmúltban megjelent közös kutatásból.
Kik törődnek jobban a kedvenceikkel? A kutya- vagy macskatulajdonosok? Erre kereste a választ egy új, három európai országban végzett felmérés, és úgy tűnik, előbbi csoport győzedelmeskedett – de azért nem ilyen egyszerű a képlet.
Egy amerikai felmérés szerint a kutyatartók 53 százaléka szkeptikus valamilyen formában a kutyáknak szánt vakcinákkal kapcsolatban. Pedig számos betegséget lehet megelőzni velük, köztük olyat is, amely az emberre is veszélyes lehet.
A rövid orrú kutyák hajlamosabbak emberi segítséget kérni, ha problémákkal szembesülnek, mint közepes orrhosszú társaik – állapították meg legújabb vizsgálatuk során az ELTE Természettudományi Kar (TTK) Etológia Tanszékének munkatársai.
Szinte mindig éberen figyelnek a kutyák az emberi hangokra, derül ki az ELTE friss kutatásából.
A kutyákat később azonosították és kiderült róluk, hogy már többeket is megsebesítettek gazdáik parancsára.
Eddig 93 holttestet találtak és a rendőrfőnök szavai szerint közülük is csak néhányat tudtak azonosítani, miközben több száz embert keresnek még eltűntként.
Régi megfigyelés, hogy a kutyák, az emberekhez hasonlóan, eltérően reagálnak a fájdalmakra. Az Észak-Karolinai Állami Egyetem kutatói tíz kutyafajtát bevonó vizsgálata is megerősítette ezt tényt, kiegészítve azzal, hogy mely kutyafajták mennyire érintettek. Eredményeik viszont nem mindig egyeztek azzal, amit az állatorvosok gondolnak a különböző fajtákról.
Egészen meglepő eredményekre jutott a Harvard Egyetem orvosi karának tudósai által készített kutatás: a kutyák e szerint harapósabbak lehetnek a nagy melegben, a tűző napsütésben, és akkor, ha rossz a levegőminőség.
A Namine nevű, nagytestű kutya gazdája eleve sok kiskutyára számított, azonban az állat lényegesen túlszárnyalta a 13-4 kölyökkutyás számításait. Ez Guinness-rekord.
Az ELTE etológusainak legújabb kutatása szerint a két faj evolúciós távolsága ellenére a kutyák és az emberek agya hasonlóan dolgozza fel a környezet hangjait.
A kutyakölykök hajlamosak spontán utánozni az ember által mutatott egyszerűbb viselkedéseket, még akkor is, ha nem kapnak érte jutalmat, míg a macska- és a farkaskölykökre ez nem jellemző – derül ki az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatóinak tanulmányából.
Az ELTE Etológia Tanszékének friss kutatása alátámasztja azt a feltételezést, miszerint a háziasítás megváltoztatta a kutyák hangrepertoárját. Hogy miként reagálnak a kutyák a vonyításra, az számos egyéb tényező mellett attól is függhet, hogy az adott fajta milyen genetikai rokonságban áll a farkassal.
