Miért kedvesek a macskák azokkal is, akik bántják a gazdájukat?
Egy új japán kutatás tovább árnyalja a képet a kutyák és a macskák közötti különbségről.
Egy új japán kutatás tovább árnyalja a képet a kutyák és a macskák közötti különbségről.
Hamarosan visszatér az elnöki rezidenciára a két németjuhász, akik közül a fiatalabbik hétfőn belekóstolt egy titkosügynökbe.
A híresség 500 ezer dollárt ajánl annak, aki visszaviszi az eltűnt kutyáit.
90 százalékos pontossággal különböztet meg öt alapvető érzelmet a Petpuls nyakörve.
Annak ellenére, hogy a kutyák hallása kiváló, mégsem figyelnek a szavak közötti különbségekre, ha azok csak egy beszédhangban térnek el. A négylábúak ilyen jellegű figyelmi beállítódása lehet az egyik oka annak, hogy a legtöbb kutya élete során csak kevés szót tanul meg felismerni – ezt állapították meg az MTA–ELTE Lendület Neuroetológiai Kutatócsoport munkatársai új tanulmányukban.
Olyan hangokat és zajokat használtak, amelyekre elvileg reagálnak a négylábúak.
Feljelentést egy állatvédő tett, miután látta a külföldiek által készített rejtett kamerás felvételeket.
A Magyar Hang munkatársa, Végh László kapta idén a Hemző Károly-díjat. A fotográfus "folyamatos elmélyült munkásságával, a szakmai tudás fölényes birtoklásával és a valóban hosszú éveken átívelő riportjaival magasodott ki az idei mezőnyből", a pénzjutalommal és a Capa Központ F8 Galériájában kiállítási lehetőséggel járó elismerést pedig az erdélyi katolikus plébánosról szóló riportjáért kapta. A pap Európa- és világbajnok kutyaszánhatjó, 12-13 huskyról gondoskodik. Az ő eltökéltségét, különös hobbiját mutatja be Végh László riportja.
A Leishmania nevű húsevő parazita a trópusi és szubtrópusi régiókban honos, de ma már az Egyesült Államokban is egyre gyakrabban találkozni vele.
Ahogy az emberek esetében, úgy a kutyáknál is változik a személyiség a korral, de ezek a változások nem egyenletesen, hanem szakaszosan történnek – állapítják meg az ELTE Etológia Tanszék és a Bécsi Állatorvosi Egyetemen működő Clever Dog Lab munkatársai legújabb tanulmányukban.
Az eddigi tesztek alapján szinte százszázalékos pontossággal meg tudják állapítani, melyik ronggyal törölte meg magát aktív fertőzött.
Kíváncsiak a brit kutatók arra, hogy a négylábúak, amelyek a Parkinson-kór esetében már bizonyítottak, a koronavírus ellen is bevethetők-e.
Számos nyakörvtípus veszélyességét tesztelte a Notthinghami Trent Egyetem kutatócsoportja. Egy kutyanyakat utánzó modellen nyomásmérő készülékkel mérték meg, mekkora nyomást fejt ki a nyakörv és az automata póráz, ha meghúzzák a szárat.
Az ELTE Etológia Tanszékének munkatársai legújabb kutatásukban matuzsálemi, 22 és 27 éves kort megélt kutyákat vizsgálva olyan génváltozatokat azonosítottak, amelyek az eddigi ismeretek szerint nem fordulnak elő átlagos élethosszú kutyákban.
Az ELTE etológusainak legújabb tanulmánya szerint a segítő- és terápiás kutyák sikeresebben oldják meg a feladatokat, mint a képzetlen és a más feladatokra képzett családi kutyák. De bármilyen kiképzés kedvezően hat az önállóságra: a kutatók által adott feladatban a képzetlen kutyák egyáltalán nem tudtak jutalmat szerezni, a képzettek viszont hozzájutottak néhány falathoz.
Furcsa módon akarják az embereket felelős állattartásra nevelni. A tervezett tiltás nagy felháborodást váltott ki.
A kutyák szaglása olyannyira kiváló, hogy a szervezetben megbúvó koronavírust is képesek felismerni.
A táplálkozás és a tréning nem védi az idős kutyákat a szellemi leépüléstől – állapították meg a Bécsi Állatorvosi Egyetem kutatói.
Az Ökológiai Kutatóközpont, a Stockholm Egyetem és az ELTE Etológia Tanszék munkatársai evolúciós megközelítésben vizsgálják a kutyafajták viselkedését, azt kutatják, hogy mely fajták játékosabbak és ennek milyen evolúciós okai lehetnek. Legújabb eredményeikről a Royal Society Biology Letters című szakfolyóiratban jelent meg beszámoló.
Egy új-zélandi pár szerint a két kedvencük minden pénzt megér.