A Bizottság zenekar egykori frontembere nyáron betöltötte a hetvenet, de most is derűs szkepszissel nézi a világot. A zenekar máig tartó népszerűségét maga sem érti, de persze nem bánja. Úgy gondolja, minden érzékeny embernek a káoszmentesítés a dolga. Interjú.
Több mint 100 program számtalan műfajban, közel 40 helyszínen Budapesten: október 6-án indul, és 17 napon át október 22-ig tart a 26. CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál, a régió egyik legfontosabb összművészeti eseménysorozata.
A legutóbbi alkotásából befolyt összeget két szervezet közt osztotta szét.
Újabb rendhagyó portréval bővült a haza politikai életnek görbe tükröt tartó sorozat.
Valóban prostituáltakat toboroz Magyarország legújabb, botrányokat kavaró társkeresője, a Puncs.hu? Kerítés vagy őszinte társkeresés az, ami arról szól, hogy már az első randin szóba kerülnek a pénzügyek? És hol van az Európai Unió, továbbá Hernádi Zsolt, Mol-vezér pénze a projektben? Weiler Péter, a gazdag férfiak és az ilyenekre vágyó nők közötti kapcsolatokra szakosodott társkereső ügyvezetője szerint a Puncs.hu pusztán a nemzetközi trendeket követi, és egy létező társadalmi jelenség netes megfelelője. Interjú.
Hivatalos tájékoztatás nélkül, bizonytalan időre raktárba költöztetik az akadémia közismert portrékat is tartalmazó képzőművészeti gyűjteményét. A képekkel foglalkozó munkatársak jövő pénteken tartják a finisszázst.
"A magyar zászló Magyarország nemzeti jelképe. Nem kifejezetten ízléses a Magyar Kulturális Intézetben politikai célra felhasználni. Éppen ezért szerettem volna előbb megtekinteni" – mondta a Collegium Hungaricum igazgatója.
Az 57. velencei képzőművészeti biennálén a magyar pavilon Várnai Gyula nevéhez fűződik, aki egy 50-es évekbeli dunaújvárosi neonfeliratot gondolt újra - írja a HVG.
Május és szeptember között a metrómegálló közbülső csarnokában valósul meg a METROART 4 művészeti projekt.
„A gyűjtemény bizonytalan művészeti értékkel bír” – egyebek közt erre hivatkozott a veszprémi Vetési Albert Gimnázium igazgatónője, mikor arra kérte a városvezetést, hogy tüntessék el az iskola udvaráról a neves külföldi és Kossuth-díjas magyar szobrászművészek munkáiból álló szoborparkot.
Százakat vártak, végül ezer ember jelent meg egy kiállítás- és könyvbemutatón, utóbbi Nyáry Krisztián műve, magyar festők magánéletét dolgozza fel. Az esemény spontán módon megkettőződött.
Július 21-től a kortárs design és képzőművészet költözik be ismét a Balaton északi partjára. A fesztiválon kiállított számos alkotás a Balaton-régió fejlesztésére, továbbgondolására, valamint az ember és környezete közti harmónia visszaállítására reflektál majd.
A nagy aukciókon mostanában rendre rekordárakat elérő Modigliani műveiből először nyílik átfogó tárlat Magyarországon. Mi adja a kiállítás különös jelentőségét?
Mikor a 19. század második felében George Seurat és Paul Signac francia művészek feltalálták a pointillizmust, álmukban sem gondolták volna, hogy technikájukra épülve egy napon tetoválások készülnek. Holott pontosan ez az, amivel Ilja Brezinski, egy Szentpéterváron élő fehérorosz művész foglalkozik, nem is akármilyen színvonalon.
A tetoválás divat, képzőművészet és kicsit önmagunk meghaladása is. Sőt, mostanában még azt is megállapították orvosok, hogy az immunrendszernek is jót tesz. Félni és veszélyesen élni is jó – legalábbis Müllner Csaba szerint, aki nemcsak popelőadókhoz hasonló rajongótáborral rendelkező, külföldön is sztárolt tetoválóművész, de fest, merül és repül is. És tele van a teste vasakkal. De nőket például nem szeret tetoválni.
A képzőművészekről szóló filmek között viszonylag ritkán találunk igazán érdekfeszítőt. Azok a legizgalmasabbak, amik nem csak eszköznek használják egy művész életét, hanem a film nyelvén mondanak is valamit a művészetről. Banksy, Pollock vagy William Turner életéhez szerencsére nagyszerű rendezők nyúltak, Orson Welles pedig egy magyar származású képhamisítóról készített korszakalkotó filmet.
Az utóbbi időben sok vihart és éles vitát keltő köztéri szobrok helyett Weiler Péter képzőművész megálmodta azt a szobrot, amelyet minden magyar állampolgár egyformán, megosztottság nélkül tisztelni, szeretni tud. A szobrot január 31-én, vasárnap délelőtt 11-kor leplezik le a Parlament főbejáratának közelében.
Weiler Péter képzőművészt megihlette a határ menti kerítés abszurditása, ezért továbbgondolva a koncepciót, megalkotta a negyedik védvonalat, ami nem más, mint a személyes határzár.
Hogyan nézne ki a valóságban Aladdin, Tarzan, Herkules, Hamupipőke és Csipkerózsika lovagja, illetve a Szépség és a szörnyeteg jóképű hercege? – Egy tehetséges finn képzőművész legújabb sorozatában „életre keltette” kedvenc Disney-hőseinket.
Az Orbán-kormány mindig is pártolta a művészeteket, és ennek többször hangot is adott. Domokos László ÁSZ-elnök keddi önreflexív akciója egyáltalán nem kivétel, hanem egy komoly tradíció része. Nézze meg, hogy védte meg a kormány a művészettörténetet, és azt is, hogyan látják a kormányt kortárs művészek.
