Alig kezdődött el a tanév, máris beköszöntött a viszonylag hosszú őszi szünet. Sokan felvetik, miért van erre szükség, hisz „még nem alakult ki bennük az iskolába járási feszültség” sem. Az általunk megkérdezett szakemberek azonban úgy vélik, igenis ki kell, hogy pihenjék a diákok a magyar iskola által mostanában diktált extrém hajszát. Kérdés persze, mit kezdenek a dolgozó szülők a gyerekekkel a szünet alatt.
A zuglói Szent István Gimnázium felében nincs fűtés, az épület beázik, a folyosókon vödröket kellett elhelyezni, a víz a villanyvezetékek mentén csurog lefelé.
40-70 ezer forinttal nő pár hónap múlva a tanársegédek és adjunktusok bére, a 2018-as választás évében pedig a többi felsőoktatásban tanítóra is gondolnak Orbánék a tervek szerint.
A köznevelési államtitkár a pedagógusok világnapja alkalmából tájékoztatott. Elmondta, átlagosan 3,4 százalékos béremelésben részesültek a tanárok, és 22 ezren kerültek át közülük magasabb pedagógus fokozatba. Szerinte a tanárok szeretik a minősítést, az önértékelési rendszer pedig az életpályamodell lépcsője. Azt is elmondta, mi az igazság a PÖCS-csel és a BECS-csel kapcsolatban.
Lenne értelme a pedagógiai munka értékelésének, de ennek a legkevésbé felel meg a januárban bevezetendő tanfelügyeleti rendszer. Különösen a belső ellenőrzés lehet aggályos, ami nemcsak átláthatatlan mennyiségű adminisztrációs terhet rak a tanárokra, de meg is mérgezheti a tantestületek légkörét. A szülők is készülhetnek: évekig kell majd kérdőívhegyeket kitöltögetniük.
"Jól emlékszünk az önbírálat hivatalos gyakorlását, valamint az egymás viselkedéséről szóló jelentéstételt etikai normaként kezelő korszakra, és nem vagyunk hajlandók részt venni ennek feltámasztásában" - írták egy budaörsi gimnázium tanárai a Pedagógus Önértékelési Csoport ellen tiltakozva. Az egyik zuglói óvoda munkatársainak is elegük van az etikai kódex által előírt felesleges plusz kötelességekből.
A néhány hete életbe lépett menzareform, és a vele járó, egyes vélemények szerint sótlan, íztelen, sőt ehetetlen ételek foglalkoztatják a diákokat, szülőket és tanárokat egyaránt. Miután olvasóink is megosztották tapasztalataikat, mi is nekiálltuk menzát tesztelni, és egy héten keresztül egy budapesti általános iskola ebédlőjében fogyasztottuk az egészségesnek kikiáltott reformkaját. A sótlan húsok mellé meglepően ízes levesek társultak, a tányéron hagyott kevés maradékot viszont csak a tanárok poroszos szigorának tudtuk be.
A magyar iskola egyre kevésbé veszi tudomásul, hogy az elsőbe került gyerekek még most is inkább óvodások, mintsem a tananyag bebiflázására felkészült iskolások. Ahol komolyan gondolják az egész napos iskolát, ott van idő mesére, mozgásra, ismerkedésre, a szorongás csökkentésére, de a legtöbb helyen napi 5-6 órát darálnak le délelőtt az elsősöknek. Egy valami azonban szinte mindenütt ugyanaz: a szülőknek mélyen a pénztárcájukba kellett nyúlniuk szeptember elején. Túlterhelt kisdiákok, anyagi csődöt jelentő tanévkezdés - két hete indult a tanév.
Mérhető-e, ami láthatatlan? Mennyi a gravitációs gyorsulás értéke a tanteremben? Miből lesz a szivárvány? Egy új fejlesztésű programmal a diákok fizikaórán, akár a mobiljukkal hadonászva is rájöhetnek a válaszokra.
A 2010 után kialakított iskolarendszernek semmi köze nincs se a gyerekekhez, se az iskolához, a központosításnak egyetlen dologhoz van köze, hogy az irányítógomb a „legfontosabb íróasztalon” legyen – véli Vekerdy Tamás, aki szerint a 9 osztályos iskola is egyelőre csak ötletelés, konszenzus, hosszú előkészítés és mindenekelőtt sok pénz nélkül nem lehet bevezetni. Hogy jön az iskolákhoz Lenin gonosz mondata? Miért fontos, hogy merengjenek a bölcsészek a romkocsmákban? Hogy lehet egyszerre jó és borzalmas hír, hogy a magyar iskola növeli az egyenlőtlenségeket? Interjú.
Maga a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke sem értett egyet azzal, hogy minden állami iskolában dolgozó pedagógusnak kötelező volt belépnie a felülről létrehozott szervezetbe, de úgy véli, a megalakulás óta bizonyították, hogy nem a kormány szócsövei. Az etikai kódexet nem egyeztették az oktatási tárcával, az nem „korbácsként” fog működni, és még sokat változhat a mostani tervezethez képest. Lehet, hogy azt javasolják majd, ne kötelező, hanem csak ajánlott legyen a dokumentum. Interjú Horváth Péterrel, a Nemzeti Pedagógusi Kar elnökével.
Az ország egyik legerősebb gimnáziumának kifejezetten nehéz tartani a megszokott színvonalát az egységesített és csökkenő forrásokkal küzdő közoktatási rendszerben – figyelmeztet a Fazekas Gimnázium leköszönő igazgatója.
Internetes aláírásgyűjtésbe kezdett a napokban a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a tanárok etikai kódexe ellen.
Minden tizedik magyar diák félbehagyja tanulmányait, de a korai iskolaelhagyók 11,4 százalékos aránynak is örülni kell, mert a trend három év után először javulni kezdett. A tanulmányaikat félbehagyók többsége a kilencedik osztálynál adja fel.
Gyurcsány egy komáromi fórumon azt mondta, Orbán Viktor szerinte azért gyengíti el az országot, hogy szabadon lophasson. A DK elnöke a kormány bűnének tekinti, hogy a politikát a bennünk lévő irigységre és félelemre, és nem az emberekben lévő jóra építi. Az iskolarendszert érintő változásokat Gyurcsány drámainak éli meg.
85 éves korában elhunyt Lóránd Ferenc, a neveléstudomány kandidátusa, a pedagógusszakma emblematikus személyisége, az OKNT korábbi elnöke. A hírt a családja jelentette be.
A volt oktatási miniszter kritikus szavakkal illette a közoktatás átszervezését egy hétfői konferencián. Azt mondta, egy-két évtizedbe is beletelhet, mire Magyarországon bevezetik a kilencosztályos iskolát, mert a szakképzés átszervezése – bár kevésé fontos ügy – elodázza az átalakulást.
Rövid időn belül a kormány elé kerül az a stratégiai anyag, amely a kilencosztályos általános iskola lehetőségeit vizsgálja. A kormánydöntés után kezdődhet törvényalkotási folyamat – jelentette be a köznevelési államtitkár.
A kormány a tanítási napok átrendezésén gondolkozik - derült ki Czunyiné Bertalan Judit államtitkár ATV-s interjújából. Konkrét intézkedés még nincs az ügyben, de a közoktatásért felelős politikus szerint túl nagy terhet ró a családokra a két és fél hónapos nyári szünet.
