Tavaly minimum 31 500 magyar állampolgár távozott legalább egy évre külföldre, majdnem másfélszer annyi, mint egy évvel korábban, és csaknem hat és félszer annyi, mint 2009-ben – írta a Világgazdaság a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján.
Ki ne örülne egy kis pluszpénznek, főleg úgy, hogy nem kell megszakadni? A közösségi vállalkozások, különböző alkalmazások olyan lehetőségeket nyitottak meg az átlagemberek előtt is, melyekről korábban álmodni sem lehetett. Pénzt lehet keresni azzal, ha csak zenét hallgatunk vagy kérdőívet töltünk ki. Hosszabb távon viszont korántsem biztos, hogy a dolgozók jól járnak.
Berlinben, Londonban, Bécsben, Amszterdamban, és Helsinkiben is tüntetett a Kreatív Ellenállás az Angela Merkel német kancellár látogatása miatt szervezett budapesti tüntetéssel egy időben.
Folyamatosan vásárolja vissza Schobert Norbert az általa elnökölt Norbi Update Lowcarb Nyrt. cég részvényeit. A dolog már csak azért is érdekes, mivel korábban épp azért vitték tőzsdére a céget, hogy pénzt vonjanak be a nemzetközi terjeszkedéshez, ám most épp az egyik nagytulajdonos vesz vissza részvényt. Miért vehet vissza ennyi részvényt Norbi? Hogyan áll a külföldi terjeszkedés? André Agassi mikor bukkan fel reklámban?
Matolcsy György jegybankelnök írásbeli kérdésekre adott válaszaiból kiderül, hogy azért nyit az MNB külföldön irodákat, hogy így a magyar jegybankot és a bankban folyó elemző munkát bekapcsolják a nemzetközi tudományos vérkeringésbe, illetve erősítsék a társ- és partnerintézményekkel fennálló szakmai együttműködést. Az Eiffel Palace megvásárlása pedig elsősorban üzleti befektetés volt, ráadásul kihasználták a nyomott ingatlanpiaci árakat, kedvező áron vették az ingatlant.
Hatalmas óriásplakáttal hirdeti magát egy külföldi munkákat közvetítő magyar vállalkozás Budapesten. A többszörös bér ígérete minden bizonnyal jó hívószó egy magyarnak: az utóbbi években különböző kutatások alapján is több százezren hagyhatták el az országot. Jellemzően az EU nyugati fele a cél. A külföldi munkavállalással kacérkodó magyarokra sok vállalkozás települ rá, ám ez korántsem olyan hatalmas biznisz, mint amennyire elsőnek látszik: ők már nem érzékelik a tömegeket, a kivándorlás az elmúlt pár évben óriási ütemű volt, mostanra azonban lassulni látszik.
Bár a belföldi úti célok a népszerűbbek, egy friss felmérés szerint a bankkártyával rendelkező nyaralók közel fele, 45 százaléka utazik határainkon túlra is. Köztük többen vannak olyanok, akik inkább készpénzzel fizetnek, pedig a bankkártyahasználat számos előnnyel jár. A CIB Bank összegyűjtött 6+1 tippet a külföldön nyaralóknak, amelyek segítségével a vakáció alatti bankkártyahasználat még kényelmesebb és biztonságosabb lehet.
Nagy Anna külügyi szóvivő tanácsokat adott ahhoz, hogy mire figyeljünk a külföldi utazások előtt: gondoskodni kell a megfelelő úti okmányokról, utasbiztosításról, és tanácsos a magyar külképviseletek elérhetőségeiről is tájékozódni.
A Magyar Nemzeti Bank a napokban hamarosan nyíló külföldi irodáiba hirdetett meg álláshelyeket. Libanon fővárosában is akarnak nyitni képviseletet Róma, Hamburg, New York, Párizs és Buenos Aires mellett. A jegybank honlapja szerint az irodák monetáris elemző és kutatási munkát végeznek, és erősítik az MNB kapcsolatát a világ vezető jegybankjaival. A jegybanknál érdeklődtünk, hogy miért van szükség külföldi irodanyitásokra, az MNB szerint korábban is voltak külföldi irodáik, most pedig a világ élvonalába tartozó pénzügyi intézményekkel kialakított kapcsolatok erősítésére törekednek. Voltak ugyan irodák valóban, de azokat durván húsz éve, nem sokkal a rendszerváltás után bezárták. A legfontosabbra azonban nem kaptunk választ: nem árulták el, mennyiért nyitnak irodákat és kik döntöttek minderről.
A magyaroknak alig 40 százaléka tervez nyaralást idén nyáron, ráadásul aki menne, az sem hosszú időre, és nem is költene sokat. Az anyagi források szűkössége ugyanakkor nem mindig lehet magyarázat arra, miért maradunk otthon. Rengeteg ötlet van arra, hogyan lehet akár pár tízezer forintból – külföldre is – elmenni nyaralni.
Csaknem 60 ezren költöztek Magyarországról Németországba tavaly a német statisztikai hivatal (Destatis) csütörtöki jelentése szerint.
Még soha egyetlen feltörekvő piac sem vált fejlett országgá úgy, hogy a külföldtől és a külföldi tőkétől várta a megváltást. Michael Spence, Nobel-díjas közgazdász szerint az a helyes út, ha a feltörekvő ország a hazai megtakarítások felépülését ösztönzi, a fejlődéshez szükséges beruházásokat hazai tőkéből valósítja meg, a külföldi tőkére pedig csak korlátozott mértékben alapoz.
A Milestone Intézet felmérése szerint a vezető brit egyetemeken tanuló magyar diákok többsége tanulmányi és majdani munkavállalási okokból ment külföldre.
Ahogy egyre több magyar vállal munkát, folytat tanulmányokat az Európai Unió valamelyik tagállamában, úgy gyakrabban vetődik fel a kérdés: vajon melyik államban lehet egészségbiztosításuk? Ennek rendszerét egy alapjaiban a 70-es évek óta létező uniós rendelet szabályozza: ott kell kezelni a pácienseket, ahol dolgoznak, és fizetik az adókat, járulékokat. Diákok esetében a külföldi oktatási intézmény biztosításának megléte/nem léte a meghatározó. A hazai rendszer a külföldön biztosítottakra úgy tekint, hogy akkor is külföldiek, ha magyar állampolgárok.
Növekszik ugyan a foglalkoztatottak száma, viszont ez csak a közmunkának és a külföldi munkavállalásnak köszönhető. A hazai, nem közmunkás munkahelyek száma nemhogy nem nőtt az első három negyedévben tavaly, de még körülbelül 400 fővel csökkent is.
Egyre több magyar fiatal dönt úgy, hogy köszönik, nem kérnek a magyar felsőoktatásból, és külföldi lehetőségeket keresnek. A magyar egyetemi, főiskolai rendszert érintő változásoknak és a megnyíló uniós lehetőségeknek köszönhetően hamar megjelentek olyan vállalkozások, melyek igyekeznek felkészíteni a diákokat a külföldi felsőoktatási intézményekbe jelentkezésre. A piac egyelőre még nem nagy, ám bővül, emellett pedig a már működő cégek is bővítik, illetve optimalizálják portfóliójukat, melyek egyre inkább a közösségépítést, és az itthoni munkahely-lehetőségek felkutatását is tartalmazzák.
Az itthoni főszezon végével felszolgálók, szakácsok, szobalányok és bármixerek százai keresnek munkát külföldön – írja a Világgazdaság. A lap szerint augusztusban még 33 ezren dolgoztak szálláshelyeken bruttó 140 ezer forintos átlagkeresettel, a téli hónapokban viszont várhatóan bőven 30 ezer alá esik a számuk.
Tovább nőtt a külföldön tanuló magyar egyetemisták száma a Napi Gazdaság keddi számában ismertetett kutatás szerint.
A magyarok 93 százaléka úgy gondolja, hogy az országban nem létezik munkahelyi biztonság, ami többek között Chile, India és Törökország eredményénél is rosszabb – derült ki a Randstad Workmonitorból. Minden második magyar külföldre költözne egy jó állásért.
Sok család körében népszerűek a külföldi táborok, hiszen így anyanyelvi környezetben tanulhatnak nyelvet a gyerekek. Ezek a lehetőségek azonban nem olcsók, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy az országhatáron kívülre küldjék gyereküket, azoknak érdemes belföldön is körülnézni. Heti kb. 20-35 ezer forinttól már vannak Magyarországon is idegen nyelven zajló nyári táborok – derül ki a K&H Bank, a K&H Vigyázz, Kész, Pénz! pénzügyi vetélkedő meghirdetőjének közleményéből.
