Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
A "Magyar Nemzeti Bank pályázatot hirdet a hamarosan megnyíló külföldi irodáiba (Róma, Hamburg, Párizs, New York, Buenos Aires, Bejrút) irodavezető, közgazdasági-pénzügyi elemző, asszisztens munkakörök betöltésére. Az iroda monetáris elemző és kutatási munkát végez és erősíti az MNB kapcsolatát a világ vezető jegybankjaival". Mindez a jegybank honlapján található, az álláshirdetéseknél. Az irodák főbb feladatai a honlapon található leírás szerint a régió és az ország gazdasági, pénzügyi, folyamatainak figyelemmel követése, illetve a jegybanki kapcsolattartás lesznek.
Közgazdászokat és pénzügyi végzettséggel, magas szakmai nyelvismerettel rendelkező jelentkezőket várnak. A jelentkezőnek ki kell fejtenie azt is, milyen személyes elképzelései vannak a leendő iroda munkájával kapcsolatban.
Külföldön nyit irodákat az MNB
Fülöp Máté
| Bejrút? |
| Bár a libanoni főváros a Közel-Kelet egyik legnagyobb pénzügyi központja, a város korántsem arról ismeretes, hogy hihetetlen biztonságos lenne. Legutóbb épp szerdán robbantotta fel magát egy öngyilkos merénylő egy ottani szállodában, előtte pedig kedden robbant autóba helyezett bomba egy katonai ellenőrzőpontnál a városi déli részén. A brit kormány pedig gyakorlatilag az ország felébe nem javasolja állampolgárainak az utazást. |
Külföldön nem jellemző
Az egyáltalán nem jellemző, hogy a jegybankok külföldön nyitnának irodákat. Extrém kivételek persze vannak: az indiai jegybank például afrikai és ázsiai országokban nyitott irodákat, ennek okaként pedig a bank azt nevezte meg, hogy így több külföldi befektetést tudnak az országba vonzani, illetve hogy banki szolgáltatásokat tudnak nyújtani a különböző országokban élő indiai diaszpóráknak.
Vissza a hetvenes évekbe
Az MNB a hetvenes évektől valóban fenntartott külföldi irodákat, de ezeket a kilencvenes évek első felében be is zárta. Általában egy képviselőt delegált azokra a helyekre, amelyek pénzpiaci központoknak számítottak. Az irodákban egy helyi titkárnő dolgozott még, és egy szintén helyi gépkocsivezető. Az MNB a rendszerváltás előtt nem klasszikus jegybankként működött, hanem az ország bankja volt, kezelte az ország adósságát, kereskedelmi banki funkciói voltak, importhiteleket szerzett. A külföldi irodáknak elsősorban az államadósságfinanszírozás volt a fő profiljuk, magyarán próbáltak devizát szerezni az országnak. Bejrútban csak pár évig működött iroda, a libanoni polgárháború kitörése után, a hetvenes évek második felében bezárták.
A mai világban azonban ésszerűtlen ilyen irodákat nyitni, főleg egy jegybanknak. Még az Államadósság Kezelő Központnak (ÁKK) sincsenek irodái külföldön, a devizakötvény kibocsátások előtt roadshow-t szoktak tartani a külföldi befektetők körében. A jegybank ráadásul most klasszikus jegybanki funkciókat lát el, a kilencvenes évek óta nem foglalkozik adósságfinanszírozással. Meg kell jegyezni, éppen az elmúlt hónapban röppent fel a hír, hogy az MNB-ben már az ÁKK beolvasztását tervezgetik.
Egy a rendszerváltás előtti MNB irodák működését ismerő forrás a hvg.hu-nak azt mondta, érthetetlen miért akar az MNB ismét ilyen irodákat nyitni, az még inkább, hogy miért éppen a felsorolt helyeken. Nem világos például, mit keresne az MNB Hamburgban, amikor az Európai Központi Bank központja Frankfurtban van. Ezzel az erővel akár Rotterdamban vagy Rijekában is nyithatnának képviseletet – mondta.
Voltak már MNB-irodák külföldön
A hvg.hu megkereste a jegybankot, hogy árulják el, miért döntöttek úgy, hogy irodákat nyitnak külföldön, miért ezeket az országokat szemelték ki, mennyi pénzt szánnak minderre, illetve arra is kíváncsiak voltunk, hogy ki döntött arról, hogy szükség van irodanyitásokra ezekben az országokban.
Az MNB válaszában azt írta, hogy más európai országok jegybankjai, így az Európai Központi Bank (EKB), a német, a francia, az olasz és az osztrák jegybankok példáit követve, a felügyeleti feladatokat is ellátó MNB törekszik a világ élvonalába tartozó, illetve a regionálisan vezető pénzügyi intézményekkel kialakított kapcsolatok erősítésére, nemzetközi együttműködési háló kialakítására, ezért a világ egyes gazdasági-kulturális központjaiban irodákat hoz létre.
A jegybank közlése szerint korábban az MNB hét nemzetközi irodát tartott fent, Tokióban, Frankfurtban, New Yorkban, Párizsban, Zürichben, Londonban és Bejrútban. (Az MNB arról azonban hallgatott, hogy ezeket már durván húsz éve bezárták.)
A jegybanki irodák a következő hónapokban azzal a céllal nyílnak meg, hogy a magyar jegybankot és a bankban folyó elemző munkát bekapcsolja a nemzetközi tudományos vérkeringésbe, illetve erősítse a társ- és partnerintézményekkel fennálló szakmai együttműködést.
Az MNB nemzetközi irodáit kis létszámú (2-4 fő), az adott régióban munkatapasztalattal bíró, a térség gazdasági, pénzügyi viszonyait jól ismerő szakembergárda működteti majd. A nemzetközi irodák munkatársait az MNB nyílt pályázat útján választja ki.
A jegybanktól arra azonban nem kaptunk választ, hogy pontosan mennyibe is kerül az irodák létrehozása, illetve kik döntöttek arról, hogy irodákat nyitnak külföldön.
