Olyan könnyen kereshet pénzt, ahogy nem is gondolta volna
Ki ne örülne egy kis pluszpénznek, főleg úgy, hogy nem kell megszakadni? A közösségi vállalkozások, különböző alkalmazások olyan lehetőségeket nyitottak meg az átlagemberek előtt is, melyekről korábban álmodni sem lehetett. Pénzt lehet keresni azzal, ha csak zenét hallgatunk vagy kérdőívet töltünk ki. Hosszabb távon viszont korántsem biztos, hogy a dolgozók jól járnak.
Képzelje el, hogy elindul reggel otthonról, felszáll a villamosra, utazik 20 percet és közben pötyög az okostelefonján. Csakhogy nem az ismerőseivel chatel vagy híreket olvas, hanem kitölt pár kérdőívet a rövid út alatt, ezért pedig még pénzt is kap. Jól hangzik, ugye? Hasonló munkák tucatjával lehet ma már találkozni, az okostelefonok és applikációk fejlődésével szinte korlátlan lehetőségek nyíltak meg nemcsak a technológia, hanem a munkaerőpiacok területén is. Teljesen átstrukturálódhat az, hogyan, mikor, milyen formában is dolgozik majd az emberek egy része.
Az applikációk nemcsak eddig kihasználatlan kapacitásokat szabadítanak fel, hanem összekapcsolják a keresletet a kínálattal is: bármilyen igény is vetődik fel egy megrendelőnél, azt szinte biztos, hogy teljesíti valaki, legyen akár a világ átellenes pontján. Például egy Balin található szállást/céget/terméket pár ezer forintért le tud ellenőrizni egy ottlakó, nem kell drága adatbázisok, vállalkozások segítségét igénybe venni. A határ pedig a csillagos ég: egyelőre nem látszik, hogy mely területeken ne lehetne igénybe venni a közösségi vállalkozások adta lehetőségeket.
Egységben az erő
Az egész szektor felfutása 2001 környékén indulhatott meg az Economist cikke szerint, ugyanis ekkor alakították meg a Topcoder nevű céget, mely platformot biztosított programozóknak, hogy megmutassák, mit tudnak. Gyakorlatilag nyílt terepet adtak az emberek egymás közötti versenyének.
| Mi is az a crowdtesting? |
| A jelenségről és annak működéséről egy tavalyi cikkünkben írtunk először, bővebb infóért ide kattintsanak. |
Az elgondolás és módszer azóta globálissá vált. A leginkább közvetítést végző, valós terméket, szolgáltatást legtöbbször nem előállító weboldalak, applikációk a szállásadástól kezdve a közlekedésen át egészen a különböző élelmiszerek online beszerzéséig és kiszállításáig is terjednek.
A leginkább ismert megoldásokból eddig az átlagembernek nem tudtak komoly hasznot hajtani, kellett ahhoz egy ingatlan, iroda, amit ki lehetett adni, vagy egy szolgáltatás, amit igénybe lehet venni (ajándék becsomagolása és kiszállítása, élelmiszerek kiküldése, vagy ruhák kimosása).
A kép azonban már változóban van. Egyre több olyan platform, applikáció, weboldal jelenik mely, mely összeköti a szabad intellektuális energiával rendelkezőket azokkal a cégekkel, személyekkel, akiknek gyorsan és jó áron (magyarán: olcsón, olcsóbban, mint korábban) kell munkaerőt találni. A Testbirds, Surveys on the Go, Slidejoy, Viggle mind olyan alkalmazások, ahol különböző szoftvereket, alkalmazásokat, programokat lehet tesztelni, kérdőíveket lehet kitölteni. Vagy csak egyszerűen megnézi az alkalmazás, hogy milyen zenét hallgatunk és ez után is fizetnek nekünk. Bármilyen egyéb szabadúszó munkát pedig akár a Freelancer.com-on vagy Elance-Odesken is lehet találni.
Ilyen egyszerűen működik
Bár applikációja és cége válogatja, hogyan is lehet az adott vállalkozásnak bedolgozni, a metódus nagyjából mindenhol ugyanaz. Szemeljünk ki egy szimpatikus applikációt, weboldalt, amely különböző apróbb munkák kiközvetítésével foglalkozik. Ezután regisztráljunk, ilyenkor pár aladatot meg kell adni, illetve egy virtuális számlát is hozzánk rendelnek (lehet PayPal is) vagy bankkártyaadatokat kell megadni, ide érkezik majd ugyanis a fizetség. Ha minden rendben van, akkor pedig általában még egy-két próbamunkát be kell vállalni – egy szoftver letesztelése vagy kérdőív kitöltése –, ezek után pedig jöhetnek az igazi munkák. (Az uberes regisztráció ennél már jóval macerásabb, erről a 444.hu újságírója is meggyőződött nemrég).
Azt azonban nem lehet megmondani, hogy mikor esik be először egy munka, mivel előbb általában a tapasztaltabb tesztelők, kitöltők kerülnek sorra, utánuk jöhetnek az újoncok. Ha viszont sikerrel veszi valaki az első kanyart, akkor onnantól már jöhet a többi feladat is. De van olyan oldal is, ahová szinte bármilyen, az emberi intelligencia megmozgatásához szükséges munkát fel lehet tenni – ilyen az Amazon Mechanical Turk oldala. Itt például azért is fizetnek, ha valaki egy számláról kilistázza egy táblázatba a megvásárolt termékeket és azok árát.
Mindezt persze lehet azzal is kombinálni, hogy az adott cég dolgozókat közvetít ki különböző munkahelyekre – itt már nem csak az online térben zajlik a munka. Például ha valakinek takarítóra, szerelőre van szüksége, akkor egy arra szakosodott weboldalon tud keresgélni az épp elérhető munkások között, vagy ha el szeretné magát valahová vitetni, akkor ugyancsak egy app segítségével tud sofőrt fogadni (például ilyen az Uber vagy a Lyft).
Mennyit lehet mindezzel keresni?
Megkérdeztük az egyik tesztelős oldalra is beregisztráló magyar ismerősünket, mennyire éri meg ezt csinálni. Az általa is látogatott weboldalon biztos pénzt ígérnek, 10-20 eurót, vagyis úgy 3-6 ezer forintot egy olyan kérdőívért, melyet nem csak ikszelgetni kell, hanem véleményt is írni. Ez többórás munkát jelenthet. De a díjazás nagyban függ attól is, hogy milyen tesztre, kérdőívre regisztrált be az illető. Vannak olyanok, ahol például csak akkor fizetnek, ha problémát talál valaki egy programban, de lehet videojátékokat is tesztelni és meg lehet mondani, hogy mi az, ami például nem tetszik az adott programban.
| Tengernyi pénzgyűjtő app van |
A Business Insider épp a napokban szedett össze egy tucat olyan alkalmazást, mellyel pénzt lehet keresni. Van olyan alkalmazás, mely azért ad pontokat (melyeket termékekre válthatóak), ha különböző tévéshow-kat nézünk, vagy a szűk lakókörnyezetünkben csekkolunk le bizonyos dolgokat, például az árakat a sarki boltban. Emellett vannak olyan appok is, amelyek azért fizetnek, hogy értékeljük egy adott üzlet működését, a kiszolgálás minőségét. Sok olyan alkalmazás pedig azzal próbálkozik, hogy nem pénzt, hanem bizonyos termékeket, szolgáltatásokat kínál fel cserébe a tesztelgetésért. |
Ismerősünk még nem végzett élesben tesztet – nem osztottak még neki munkát –, de alaposan körbejárta a témát, és arra jutott, hogy akár óránként ezer forintot is megkereshet majd, ha nekiül a feladatoknak. Ez persze csak akkor jöhet majd be, ha osztanak neki munkát. A tesztelgetéssel, kérdőív kitöltögetéssel ugyanakkor minden bizonnyal azok járhatnak igazán jól, akik kiegészítő jövedelem reményében jelentkeznek tesztelni, és elég rugalmasak, bármikor el tudnak egy munkát vállalni. Emellett pedig nem gond nekik, ha rendszertelenül érkezik meg hozzájuk a pénz, és annak összege is folyamatosan változik.
A nagy cégeket is elkezdték megszorongatni
A keresletet a kínálattal szinte azonnal összekapcsoló vállalkozások fejlődése olyan területeken is megjelenik, ahol korábban elképzelhetetlen volt az, hogy szabadúszókkal dolgozzanak. Ilyen például a tanácsadás. Az Eden McCallum nevű cég 500 szabadúszó tanácsadó közül meríthet, akik a nagy tanácsadócégek díjazásának töredékéért dolgoznak (a jövedelem itt már jóval több, mint a kérdőívek kitöltögetésénél).
De működik mindez az orvoslásban is: a Medicast nevű cég applikációján keresztül doktori segítséget lehet hívni, miután a tüneteket elmondta a beteg vagy a mellette levő ismerőse, az orvos pedig 2 órán belül kiérkezik. Mindezért pedig 200 dolláros, vagyis úgy 55 ezer forintos alapdíjat kell fizetni, ami jutányos árnak tekinthető az Egyesült Államokban. A megoldással azok az orvosok is jól járnak, akiknek még nincs elég pénzük saját praxist nyitni, vagy már túl idősek, és csak részmunkaidős munkát vállalnának. De vannak olyan cégek is, amelyek a vállalkozások fejlesztési igényeit projektekké, megoldandó feladatokká formálják, aztán feldobják egy nyílt platformra, ahol pénzt adnak annak, aki előjön a farbával.
A modell ráadásul egyre inkább terjedőben van. Míg korábban ha egy cégnek nem volt meg a saját kapacitása egy bizonyos munkafeladat elvégzésére, akkor kiszervezte a munkát egy másik, az adott feladatra specializálódott cégnek. A munkát elvégző cég persze megkérte ennek az árát, sokszor mélyen a zsebébe kell nyúlnia a feladatot elvégeztető vállalatnak. Ahogy csökkennek a tranzakciós költségek – könnyen és olcsón el lehet érni a szakértőket –, a technológia lehetővé teszi azt, hogy például egy átlagos felhasználó okostelefonnal is viszonylag komolyabb feladatokat oldjon meg, úgy a specializálódott cégekre egyre kevésbé lesz szükség. Közvetlenül az emberekkel kerülnek kapcsolatba a megrendelők, akik pedig már a világ bármely pontjáról elérhetőek, így a rendszer rendkívül rugalmas is tud lenni, gyorsabban lehet munkákat elvégeztetni, és jóval olcsóbban.
Az olcsó, gyors és hatékony munkavégzésre jó példa az, hogy a hvg.hu munkatársának egyik Kínában élő ismerőse az egyik, szabadúszóknak kitalált oldalon kapott feladatot egy amerikai megrendelőtől. Az ismerősünknek el kellett mennie a lakhelyétől nem messze található technológiai vásárra, ott be kellett szereznie különböző információkat a kiállított termékekről és összefoglalót írt róluk. A megrendelő így meg tudta spórolni a kiutazás költségét, nem kellett végigjárnia az egész vásárt, hanem kapott egy zanzásított összefoglalót az őt kifejezetten érdeklő termékekről. A munkát elvállaló ismerősünk is jól járt, mivel ezzel pluszpénzt – kínai viszonyokhoz képest ráadásul egy jobb összeget, ha jól emlékszik, akkor 50 dollárt, úgy 14 ezer forintot – tudott keresni.
| Hogyan kell ezt az egészet leadózni? |
Teljesen kettéválik az adózás módja attól függően, ha magyar, illetve külföldi cégről van szó – fejtette ki a hvg.hu kérésére Hegedüs Sándor, az RSM DTM adótanácsadó partnere. Ha magyar cégről van szó, akkor meg kell nézni, hogy az illető, aki elvállal egy munkát, az vállalkozóként (akár cégként), vagy magánszemélyként dolgozik-e be a megrendelőnek. Ha vállalkozóról, cégről van szó, akkor egyszerűbb a történet: számlát kell kiállítani, utána pedig minden megy tovább a megszokott céges mederben. Ugyanakkor ha magánszemélyként dolgozna be valaki, például egyetemi hallgatóként, akkor Hegedüs szerint megbízási szerződéssel vállalhatja a munkát. Itt is kettébomlik ugyanakkor az adózási paletta: ha a havi jövedelem eléri a minimálbér 30 százalékát (vagyis havonta bruttó 31 500 forintot), illetőleg naptári napokra annak 30-ad részét, akkor biztosítotti jogviszony keletkezik és belépnek a tb-szabályok is. (Ellenkező esetben eho fizetési kötelezettség keletkezik.) A megrendelő cégnek ilyenkor már szociális hozzájárulási adót is kell fizetni a juttatás után, illetve le kell vonnia a megbízott kifizetéséből a személyi jövedelemadót (szja) és a járulékokat is. Emellett meg kell nézni, hogy tud-e költséget elszámolni, vagy a 10 százalékos költséghányaddal számol, mivel az ezzel csökkentett összeg lesz az egyes adók, járulékok alapja.
Ha EU-s cég a megrendelő, akkor már bonyolultabb a helyzet. Az szja-t Magyarországra kell befizetni és egy uniós rendelet értelmében a járulékokat is oda kell befizetni, ahol a munkavégzés történik. Míg azonban egy magyar cégnél az adóhatóság bekérhet adatokat, addig ez a külföldi vállalkozás esetében már nehézkesebb. A kamatjövedelmeknél már van információcsere az uniós államokkal, ám a béreknél még nincs, így nehéz visszakövetni a hazai hivatalos szerveknek, hogy ki, honnan kap bevételt, ha ezt nem adózza le. Ha azonban valaki egyáltalán nem adózik, és itthon például látható jövedelem nélkül nagyon költekezik, vagyont halmoz fel, akkor egy vagyonosodási vizsgálat ki tudja mutatni a trükközést – tette hozzá az RSM DTM partnere. |
De tényleg minden szuper a dolgozónak?
Korántsem biztos, hogy a kiegészítő jövedelemmel kecsegtető, időnként bevállalható új munkaerő-piaci formák a dolgozóknak is nagyon kifizetődőek hosszú távon. Az online, folyamatos munkavégzéssel ugyanis sokszor nem különül el élesen a munka, illetve a szabadidő, ez pedig legtöbbször azt eredményezi, hogy mindig elérhetőnek kell lenni – fejtette ki Hárs Ágnes, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet vezető kutatója. Hárs szerint a projektalapú online munka nagyon versenyképessé teszi a dolgozókat, ám ki is szolgáltatja őket. Mivel nem munkavállalóként dolgoznak, így védelmük is sokkal korlátozottabb, nem beszélve a pihenésről. Másfelől a cégként történő bedolgozás, legalábbis Magyarországon, nagyon macerás és így a megrendelő a munkáltatói kötelezettségek jelentős részét át tudja hárítani a vállalkozóra. Hihetetlen költségáthárítás történik – tette hozzá a vezető kutató.
A Kopint-Tárki vezető kutatója szerint emellett fontos azt is látni, hogy bár a technológia fejlődése is lehetővé tette az új munkaerő-piaci formák megjelenését, ezek lehetnek válságtünetek is. A hagyományos foglalkozásokat kiszorító munkaerő-piaci formák elszaporodásával az lehet a gond, hogy megrekednek egy bizonyos szinten, nincs továbblépés. Például mindig lesznek versenytársak, akik adott esetben alacsonyabb áron is hajlandóak elvállalni a munkát, így a többieknek is azon a szinten kell maradniuk. A gazdasági válságban sokat lehetett azt hallani, hogy vállalkozzanak azok, akik elveszítették munkájukat, ám a médiában mindig csak a sikertörténetekről hallunk, a sok kudarcról már nem – emelte ki a kutató. Azt ugyanakkor Hárs nem tudta megbecsülni, hogy meddig mehet el a mostani trend, elképzelhető, hogy csak egy hullám tetején vagyunk, de az lehet, hogy 10 év múlva egészen más irányba alakulnak a dolgok, és akár vissza is alakulnak ezek a trendek.
Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
