Különadómentes a havi egymillió forint alatti jövedelmek alapján fizetett végkielégítés, amennyiben nem haladja meg a 4 hónapot. Az erről szóló törvényjavaslatot pénteken terjesztették be. De kiknek kell 98 százalékos különadót fizetnie és mekkora összegtől?
Csak a kétmillió forint feletti összegekre vonatkozik a közszférában a végkielégítésekre kivetett 98 százalékos különadó, vagyis ez az adónem nem fogja érinteni az átlagkeresetű rendőröket, tanárokat, orvosokat - közölte Nagy Anna kormányszóvivő pénteken Budapesten.
A szoláriumozás a szakorvosok szerint olyan mértékben fokozza a bőrrák kockázatát, hogy az Egyesült Államokban ezt a szépészeti szolgáltatást különadóval akarják sújtani, sőt fiatalok esetében a barnulás ilyen módszerét megtiltanák, ahogy teszik ezt az Európai Unióban - olvasható az Amerikai Bőrgyógyászati Akadémia elnökének hivatalos állásfoglalásában.
Az adóparadicsomokban működő francia vállalkozásokra márciustól különadót vezet be a francia kormány. A Le Figaro című napilap hétfőn közölte annak a 18 országnak a listáját, amelyet a francia pénzügyminisztérium állított össze az adózás területén "nem együttműködő" államokról.
Amerikában a bankokra kivetett különadóval, Európában a bankárprémiumok felének elvonásával próbálják visszaszerezni a pénzügyi mentőakció költségeit és önmérsékletre késztetni a szektort.
A különadó megszűnik ugyan, de mi történik a már bevallott és előlegfizetési kötelezettségként már befizetett összegekkel? Mit tesz majd az adóhatóság és mire számíthatnak a befizetők?
Nem bocsátotta általános vitára a parlament költségvetési bizottsága szerdai ülésén azt az öt szocialista képviselő által jegyzett törvényjavaslatot, amely különadóval sújtotta volna a köztulajdonban lévő cégek alkalmazottainak, illetve vezetőinek keresetét, havi 2 millió forint felett.
A többségi tulajdonú állami és önkormányzati cégeknél a kétmillió forint feletti fizetéseket különadó sújtaná, vagyis januártól úgynevezett mágnásadót vezetnének be. Nemcsak diszkriminatív a már beterjesztett törvénymódosítás, de Angyal József okleveles adószakértő szerint újabb adósávot, vagyis a gyakorlatban adóemelést jelentene.
Jövő év január elsejétől átmeneti időre, egy évre vezetne be különadót a kormányfő, amit azok fizetnének, akik havi kétmillió forint felett keresnek az önkormányzati vagy állami többségi tulajdonú cégeknél. Az MTI úgy tudja, hogy a kezdeményezést Bajnai Gordon miniszterelnök fogalmazta meg az MSZP-frakció hétfői ülésén.
Különadó kivetését javasolta a londoni pénzügyi központ, vagyis a City befektetési bankjaira a brit pénzügyi felügyelet (FSA) vezetője, aki szerint ezzel korlátozható lenne a bankári prémiumokra fordítható pénzösszeg. Lord Adair Turner szerint a citybeli bankok tevékenységének jelentős része "haszontalan" a társadalom számára.
Az önkéntes pénztári szektor 21 százalékát tömörítő független és munkáltatói önkéntes pénztárak és szövetségeik elfogadhatatlannak tartják a kormány elképzelését, mely szerint a munkáltatói hozzájárulást 2010 januárjától külön adó sújtaná.
A javaslatcsomag a várható piaci előrejelzéseknek megfelelően idén már 5,5-6 százalék GDP-visszaeséssel számol, így az átalakítások a költségvetés kiadási oldalát határozottabban érintik, mint a bevételi oldalt. A változások jelentős része először 2010-ben fogja érzékeltetni hatását, amely választási év, amit jellemzően a költségvetési fegyelem lazulásához vezethet. De mit hoz a csomag a cégeknek?
