Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A mágnásadót várhatóan jövő januártól egy évre vezetnék be és az állami tulajdonú cégek vezetői fizetését korlátozná. Az MSZP támogatja a törekvést azoknál, akiknek nagyon magas a jövedelmük. Az erről szóló törvénymódosítást hétfőn terjesztették a parlament elé, csakhogy Lövétei István alkotmányjogász szerint teljesen fölöslegesen. Az állami cégek tulajdonosa ugyanis maga az állam, aki törvénymódosítás nélkül is előírhatná, hogy ne legyenek kétmillió forintnál magasabbak a vezetői fizetések.
A fenti törvénymódosításnak legfeljebb a versenyszférában lenne értelme, mert a piaci alapon működő cégeknek nem az állam a tulajdonosa - mondta a hvg.hu-nak Angyal József, az Adózóna okleveles adószakértője, hozzátéve: itt viszont a szabad versenyt korlátozná. Amennyiben a versenyszféra vezetőinek a fizetéseire vetnék ki ezt az adót, az állami vállalatok vezetőire is vonatkozna, miután adózási szempontból is legfeljebb csak pozitívan lehetne diszkriminálni, vagyis maximum kedvezményhez lehet juttatni egy csoportot (mint például az személyi jövedelemadó kedvezménye családosoknak). Negatívan diszkriminálni - azaz több adót beszedni - egyetlen csoporttól sem lehet. A mágnásadó bevezetése a versenyszférában egy harmadik adósávot jelentene, s gyakorlatilag olyan lenne, mintha a nemrég eltörölt különadót vezetnék be újra.
A mágnásadó, az alkotmányjogász szerint indokolhatatlan megkülönböztetés lenne az egyébként azonos jogi státuszú - a munka törvénykönyve hatálya tartozó - alkalmazottak között. A tervezet diszkriminatív jellegével több - a hvg.hu által megkérdezett, de nevét a nyilvánosság előtt nem vállaló - szakértő is egyetértett. Vagyis hátrányos megkülönböztetés érné azt a közigazgatásban dolgozó csoportot, amelyet kiemelnének az öszes munkavállaló közül.
Az, hogy az új szerződéseknél - az adó bevezetése miatt - már nem engednék kétmillió forint fölé menni a béreket, és a különadó a már meglévőkre vonatkozna - az alkotmányjogász szerint nem kivitelezhető a gyakorlatban. Meglévő szerződésekre, hangsúlyozta, visszamenőlegesen nem lehet ilyet meglépni. Ugyanakkor - a hvg.hu úgy értesült - egyáltalán nincs akadálya annak, hogy az érvényes szerződéseket visszamenőlegesen módosítsák, de a munkavállaló beleegyezése kellene hozzá, ezért várhatóan nagy ellenállásba ütközik majd.
