Megjelent az új készpénztörvény! Milyen kötelezettségekkel kell számolniuk a cégeknek?
Ismertetjük azokat a részletszabályokat, amelyeknek július elsejétől meg kell felelniük a vállalkozásoknak.
Amerikában a bankokra kivetett különadóval, Európában a bankárprémiumok felének elvonásával próbálják visszaszerezni a pénzügyi mentőakció költségeit és önmérsékletre késztetni a szektort.
Az utolsó centig vissza akarja szerezni a pénzintézetek megmentésére fordított összeget Barack Obama amerikai elnök, aki ennek érdekében múlt csütörtökön különadó kivetését javasolta. Az idei törvényhozási választásokra kacsingatva a populizmust sem nélkülöző kezdeményezés június 30-án lépne életbe, legalább tíz évig érvényben maradna, és ez idő alatt 90 milliárd dollárt hozna. Ha ez kevés a veszteség pótlására, az adó hatályát meghosszabbítanák. Az amerikai kongresszus a Lehman Brothers brókerház 2008 őszi összeomlása után 700 milliárd dolláros mentőcsomagot fogadott el, ebből 375 milliárdnyit osztottak szét. A bankoknak 247 milliárd dollár jutott, amiből eddig 162 milliárdot fizettek vissza, és a költségvetés további 11 milliárdot kapott tőlük kamat és osztalék formájában.
HVG |
Obama javaslata több okból is vihart kavart. A pénzintézetek tiltakoznak az éves nyereségük akár 3–5 százalékát is fölemésztő adó miatt, amit kivetnének az állami segítséget már visszafizetőkre, sőt azokra is, akik egyetlen vasat sem kaptak, mert nem volt szükségük rá. Ráadásul a mentőcsomag jelenleg 117 milliárd dollárra becsült behajthatatlan részét nem is azokon verik le, akiknél a pénz bennragad. Nem kell például különadót fizetniük az összesen 65 milliárd dollárral kistafírozott General Motors és Chrysler autógyáraknak, amelyekben 60, illetve 10 százalékos az állam részesedése. De nem vonatkozik a pluszteher az állami csődgondnokság alatt működő Fannie Mae és Freddie Mac jelzáloghitel-intézetekre, és egyelőre úgy tűnik, megússza a szintén dollártízmilliárdokat elnyelő AIG biztosítótársaság is. Az pedig nemzetközi feszültséget kelthet, hogy a jelentős amerikai érdekeltségekkel bíró európai nagybankok – mint a brit HSBC és Barclays vagy a német Deutsche Bank – is fizethetik az adót, miközben semmi közük nem volt a washingtoni mentőakcióhoz.
Nem is titkolta az amerikai elnök, hogy a lépés időzített, amikor felháborodását fejezte ki, amiért a vezető bankok a válság előttihez mérhető prémiumok kifizetésére készülnek. A becslések szerint a Wall Street nagyjai akár 90 milliárd dollárt is szétoszthatnak alkalmazottaik között, és a vezetők ismét tízmilliókra számíthatnak. A Goldman Sachsnál például, amely története egyik legjobb évét zárta, az átlagos bónusz megközelíti a 600 ezer dollárt. A bankok azzal érvelnek, hogy a jutalmazásra fordított összeg a nyereséghez képest így is a sokéves átlag alatt van, a prémium nagyobb hányada részvényben testesül meg, és többüknél a juttatás vissza is követelhető, ha a társaság teljesítménye látványosan romlik. A felháborodást viszont nemcsak az átlagamerikait egzisztenciájában sújtó és a munkanélküliséget 26 éves magasságba, 10 százalék fölé emelő recesszió táplálja, hanem az is, hogy a bankok és brókerházak kiugró nyereségében jelentős szerepet játszott, hogy az állam komoly költségvetési ráfordítással megnyugtatta a pénzpiacokat, a jegybank pedig lényegében kamatmentes hitellel finanszírozta a pénzügyi szektort.
Az eurózóna pénzügyminiszteri tanácsa ugyan megvitatja az ötletet, ám elnökük, a luxemburgi Jean-Claude Juncker szerint nem sok esély van az átvételére, hiszen az EU-ban az adókivetés a tagállamok joga. A tengerentúlon pedig – bár több demokrata is beadott erre vonatkozó törvényjavaslatot – azt az európai megoldást nem alkalmazzák, hogy a bankárok prémiumát adóztatják külön. Nagy-Britanniában például 50 százalékot kell fizetni a 25 ezer fontnál magasabb bónuszért.
Az amerikai jutalmazási rendszert Európában a leginkább követő londoni Cityben is a válság előtti mértékű prémiumokra számítanak, a brit kormány döntése azonban nem éri el a deklarált politikai célt, az önmérsékletet. A bankok ugyanis – ismét csak a kulcsfontosságú alkalmazottak megtartásának jelszavával – csaknem teljesen lenyelik a különadó terhét. A bankárok mellett a másik haszonélvező az államkassza, amely a korábban remélt 550 millió fontos összeg négyszereséhez is hozzájuthat. Hasonló folyamat játszódik le Franciaországban is, ahol a 27 500 euró fölötti jutalom után kirótt 50 százalékos különadót magukra vállalják a pénzintézetek, a költségvetés pedig 360 millió eurós többletbevételre számíthat.
Ismertetjük azokat a részletszabályokat, amelyeknek július elsejétől meg kell felelniük a vállalkozásoknak.
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
Összefoglaló az aktív pályázatok legfontosabb feltételeiről: kik pályázhatnak, mekkora összeget lehet igényelni, mire fordítható az elnyert támogatás.
A bvk hosszú távú döntés, az adózási kérdéseket ezt figyelembe véve célszerű kezelni.
Budapesten is kitart a jó minőség mellett Wolfgang Puck és fia, Byron Lazaroff-Puck – deklaráltan meg is kérik az árát. A világ egyik legismertebb séfje ma is töretlenül aktív a globális étteremhálózatának ügyeiben, de a Spago éttermeket már fiára bízza. Apát és fiát a menü összeállításáról, az öröklés terhéről, egymással való viszonyukról és arról is kérdeztük, milyen kést használnak. Arról is szó esett, hogy miben erősek a budapesti piacok.
Még mindig nem örök, de a most várhatónál hosszabb és egészségesebb életet ígérnek a longevity módszerei.
Karácsony Gergely azt mondta, hogy az övé a politikai, illetve a jogi felelősség és szívesen bíróság elé áll, hogy ott védje meg az igazát.
Sokszor kipróbált eszközökkel, ígéretekkel és kedvezményekkel igyekszik visszacsábítani híveit a választások előtt az Orbán-kormány.
A lyuk beomlott, és maga alá temette a 17 éves Riccardo B.-t.
Az eddigi vizsgálatok szerint mindkét hajtómű üzemanyagszabályozói ki voltak kapcsolva, ami magyarázhatja, miért zuhant le a gép.