Sokan esnek abba a hibába, hogy csak Budapestre fókuszálnak, ha az ingatlanpiacról beszélnek, pedig ennél azért jóval tarkább a kép. A Bankmonitor ezért egész Magyarországot vizsgálva készített egy ábrát, ami azt mutatja: a helyi átlagkeresettel és 40 százalék saját erővel számolva hol a legnehezebb megvenni egy 60 négyzetméteres használt téglalakást.
Míg az elmúlt egy-két évben szinte minimálisra szűkült az alku lehetősége az eladó lakóingatlanoknál - sőt voltak esetek, amikor felfelé licitáltak a vásárlók -, az idén úgy tűnik, hogy nő a különbség a hirdetési és a tényleges értékesítési árak között, vagyis van tere az alkudozásnak. A kép azonban vegyes.
Heteken belül jönnek a felsőoktatási felvételi pontszámok, az örömködés után el kell dönteni, hol lakjon a gyerek, ha más városba kell költöznie. Venni vagy bérelni? Mutatjuk a számokat.
Bár jelenleg 27 ezer 100 új építésű társasházi lakást építenek, illetve terveznek építeni a fővárosban, egy 3 gyerekes család a csok maximális igénybevételével sem tud szinte sehol lakást vásárolni.
Lakásvásárlás előtt állók számára az egyik legfontosabb kérdés, hogy ha hitelt kell felvenni, mekkora lesz a havi törlesztő. Megnéztük, hogy nagyjából megegyező hitelösszegnél mi jön ki Los Angeles-ben, illetve Budapesten.
Csak lakástakarékot kell hozzá kötni és ügyesen használni. A Bankmonitor számítása szerint optimális esetben a hitel 20 év helyett 12 év alatt fogy el, ráadásul marad még 2 millió, szabadon elkölthető forint.
Minden lehetőséget figyelembe véve már egy használt lakás esetén is 1-9 millió forint közötti állami támogatást zsebelhet be a tudatos vásárló. A Bankmonitor elemzésével mutatjuk, hogyan.
Az elmúlt két évet a befektetők rendkívül erős jelenléte határozta meg a budapesti belvárosban. A növekvő kereslet és az emelkedő ingatlanárak mögött elsősorban a rövid távú lakáskiadás állt. A helyzet azonban változóban. Érdemes még egyáltalán a belvárosban újépítésű lakást venni befektetési szándékkal, vagy akadnak ma már jobb helyszínek is, ha a befektetés a cél?
Megéri-e belevágni egy teljesen új építésű ingatlan megvételébe, vagy esetleg a használtak között érdemes kutakodni, és azt felújítani? A Bankmonitor csokorba szedte az érveket, pró és kontra.
Majdnem betelt a keret, az államnak kellene a zsebébe nyúlnia a folytatáshoz.
Megdöbbentő számok jöttek ki a csokról az egyik nagybanktól.
Az idén várható 150 ezer lakáspiaci tranzakció megegyezik a 2008-as, az első, részben válság sújtotta év forgalmával. Az Otthon Centrum szerint 2017-ben a válság előtti évek átlagos szintjét is elérheti majd a forgalom, az adásvételek száma akár 160 ezer lehet.
Ahány szakértő, annyi vélemény. És ön mit gondol?
Tarthatatlan határidők, felesleges papírhegyek, visszadátumozott dokumentumok, az ügyintéző kegyelmének kiszolgáltatott ügyfelek. Két történet arról, hogy mennyire fullasztó a magyar bürokrácia.
Ha a szülő már a gyermeke születésekor elkezd félretenni, az érettségiző ifjú nagyjából hétmilliós önerővel kezdhet bele a fészekrakásba. Hitel így is kell a vásárláshoz.
A negyvenes évei második felében jár, Budapesten vagy a környékén szeretne lakni és 15 milliónál többet nem szívesen költene erre – ilyen az átlagos lakáskereső.
A nemzetközi piacra is kilépnének a fejlesztéssel, ami a nem egyedi lakáshirdetéseket szűrné ki.
A GDN Ingatlanhálózat tulajdonosa szerint idén kedvezőek a hitelkonstrukciók, ezért egyre többen vehetnek majd hitelből is lakást.
Tavaly jóval kevesebb lakást adtak el, mint 2015-ben, ám aggodalomra nincs ok, ez csak az újlakás-piac fellendülésének a jele.
Nyolcmilliós, húsz évre felvett hitelnél nem mindegy, hogy havi ötven, vagy százezer forint a fizetendő havi törlesztő. Az sem mindegy, hogy rövid-, vagy hosszú kamatperiódusú hitelt választunk. A rövid kamatperiódussal azt vállaljuk, hogy gyakran változik a törlesztőnk, míg a másik megoldással az évekre betonba öntött és kiszámíthatóbb törlesztőrészlet mellett tesszük le a voksunkat.
