A költséges populista intézkedések ellenére romlik az életszínvonal Magyarországon, csökken a miniszterelnök mozgástere, hogy a szokásos eszközökkel békítse meg a közvéleményt - derül ki a brit lap összeállításából.
Alexander Schallenberg szerint nincs visszatérés az invázió előtti status quóhoz. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A dollárbaloldalozó Fidesz hallgat arról, mennyivel több pénzt költ az ellenzéknél kampányra és politikai kommunikációra. A nyugati páncélosok esélyt adnak Ukrajnának.A nyugati cégeknek ígéretes Kína új hozzáállása a magánszektorhoz. Válogatás világlapokból.
Rábólintott a harckocsiexportra, ám nincs köszönet az Olaf Scholz német kancellár által csaknem egy éve bejelentett irányváltásban – írja véleménycikkében Joseph C. Sternberg, az amerikai konzervatív lap szerkesztője.
A lap első számú európai tudósítója úgy látja, hogy az agresszió nyomán növekedett azoknak a közép-, illetve kelet-európai országoknak a befolyása, amelyek negatívan vélekednek Oroszországról, ugyanakkor gyengültek a német és francia pozíciók. Ezzel párhuzamosan felerősödtek a törekvések az EU és a NATO bővítésére. Az Unió esetében ez a Nyugat-Balkánt jelenti, illetve azt, hogy Ukrajna és Moldova jelölti státuszt kap.
A generalisszimusztól másolt harci doktrína Bahmutnál. A német tankdöntés után magukon kívül vannak Putyin háborús uszítói. Az Unió nem ad pénzt arra, hogy a bolgár-török határon szögesdrót kerítést építsenek. Az osztrák államfő nem hajlandó szélsőjobboldali politikust kinevezni kancellárnak. Válogatás a világsajtó írásaiból.
Az American Conservative felelős szerkesztője, Rod Dreher is részt vett a Budapesten, a Karmelita kolostorban tartott sajtóbeszélgetésen, melyen a miniszterelnök látta vendégül a Mathias Corvinus Collegium médiakonferenciáján résztvevő újságírók 15 fős csoportját. Cikkében Orbán Viktor legfontosabb állításait foglalta össze. Dreher aztán néhány kritikus mondatot megváltoztatott, ezt részben meg is indokolta. Mindenesetre a cikk eredeti verzióját az internet természetesen megőrizte. Alábbi szemlénk még az első változatot ismertette.
A világ legnagyobb sporteseményének rendezése előtt áll Franciaország, ám aggodalomra ad okot, hogy Párizs egyelőre alkalmatlannak tűnik több százezer fogyatékkal élő szurkoló fogadására – figyelmeztet egy jelentős érdekvédelmi szervezet vezetője.
A nyugati álláspont megkeményedett, már Kijev győzelme a cél. Az, hogy miként érjen véget a háború, attól függ, mint mond az Egyesült Államok – írja véleménycikkében Martin Kettle.
Mit nyert és mit veszített Scholz kancellár a Leopárdok körüli vonakodással? Bízik-e az ukrán elnökben? Mit akar az oroszoktól a háború után? Válogatás a világsajtó írásaiból.
Egy mindannyiunk által vágyott ország még a – cseppet sem olcsó – gáz kedvéért sem szögezné magát egy agresszorhoz. A HVG heti ajánlója Hamvay Pétertől.
A hivatalos indoklás szerint a hadsereg megújítása érdekében távolítják most el azokat a tiszteket a Honvédségtől, akik betöltötték a 45. évüket, és van minimum 25 évnyi szolgálati idejük. A lépéssel azonban a nemzetközi tapasztalattal rendelkező, a Nyugattal együttműködő katonákat építik le, miközben a védelmi miniszter a hírek szerint szoros kapcsolatot ápol Oroszországgal.
Nagyjából száz harckocsit küldenek a nyugati országok Ukrajnába a következő hetekben, és bár ezek a régi szovjet modellekkel ellentétben a legkorszerűbb technológia szerint készültek, közel sem csodafegyverek.
A szoros török kapcsolat főként üzleti megfontolásokból táplálkozik, írja az osztrák lap szerzője, Gregor Mayer. Egy-két Orbán-közeli oligarcha igencsak együttműködik Erdogan hasonló vazallusaival.
Megkönnyebbült sóhaj fogadta a német kancellár döntését az Ukrajnának szánt tankokról. A zsidóság legnagyobb vezetője Kijevben van, nem Jeruzsálemben. Felfigyeltek a fideszes agytröszt, a Mathias Corvinus Collegium brüsszeli intézetére. Válogatás a világsajtó írásaiból.
A felháborodás immár olyan hangos, hogy az Orbán-kormány nem hagyhatja figyelmen kívül. Ám ezúttal is úgy van, mint a legtöbbször, amikor valami félremegy: a hatalom a nemzetközi környezetet, elsősorban az EU-t teszi felelőssé a bajokért. Lapszemle.
Anya és fia kisebb vagyont fizethet ki bírságként, mert nem elég putyinisták a közösségi médiában. A fiú bűne egy poszt, amely szerint álmában Zelenszkij ukrán elnökkel szelfizett.
Walter Russel Mead, a Hudson Intézet vezető kutatója, a New York-i Bard College tanára, az újság állandó kommentátora szerint több területen, így az Ukrajna melletti kiállásban és a klímaváltozás elleni küzdelemben sem elégséges Európa fellépése, és az öreg földrész és az Egyesült Államok együttműködése. Véleménycikkét részint a nemrég véget ért davosi Világgazdasági Fórum ihlette.
A háború megmutatta, mennyit számít a csúcstechnológia, az oroszok már kibelezik a játékkonzolokat, hogy chiphez jussanak. A török elnök Szíriával egyezkedik, ez jól jön Putyinnak. Van-e mód felelősségre vonni Putyint és hóhérait? Válogatás a világsajtó írásaiból.
Az újság külpolitikai fő szemleírója úgy látja, hogy az ukrán háború rettenetes, mégis legalább valami jó jött ki belőle: tavaly igen határozottan lépett fel a demokratikus világ Moszkva ellen. Ám Gideon Rachman szerint az idén sokkal nehezebb lesz zárni a sorokat.
