Der Standard-kommentár: Netanjahu a túlélés mestere, de most kötélen táncol
Erich Frey, az osztrák lap elemzője arra az izraeli politikai összefüggésre világít rá cikkében, amely álláspontja szerint az izraeli kormányfő túlélőművészetének a kulcsa.
Erich Frey, az osztrák lap elemzője arra az izraeli politikai összefüggésre világít rá cikkében, amely álláspontja szerint az izraeli kormányfő túlélőművészetének a kulcsa.
Ne bújjanak az USA szoknyája mögé, ilyen és hasonló felszólításokkal volt tele a világsajtó, az óvatos németek akkora nyomás alá kerültek diplomáciai szinten is, hogy ha maguk egyelőre nem is szállítanak tankjaiból Kijevnek, a lengyeleknek megengedik ezt. A kérdés az – latolgatják a világlapokban –, akarja-e a Nyugat, hogy Ukrajna nyerjen Oroszországgal szemben. Lapszemle.
Amerika retteg attól, hogy ha az ukránok győznek, akkor Putyin rendszere úgy fog összeomlani, hogy a térség instabilitása fog veszélyt jelenteni a világra. Garri Kaszparov és Mihail Hodorkovszkij szerint viszont nincs mitől tartani.
A németek és franciák fel akarják számolni az egyhangú döntéshozatal elvét az unióban, Németország hezitálása repedést okoz az Ukrajna melletti fellépésben, közeleg az újabb szankció, több tízezer illegális migráns jut át a magyar kerítésen. Válogatás a nemzetközi lapok írásaiból.
A most következő harc döntő.
Mi az oka a hatékony harckocsik visszatartásának? Hogy áll az energiaháború? Miről árulkodik valójában, hogy a kínai elnök visszakozott a nulla Covid politikájából? Válogatás a világsajtó cikkeiből.
A populisták népszerűsége részben abból ered, hogy sokan attól félnek: lecsúsznak. A liberális demokrácia híveinek reakciója csak az lehet, hogy visszaszerzik a bizalmat. Hogy a globalizáció jobban működjön politikailag, ahhoz az kell, hogy segítséget kapjanak mindazok az országok és emberek, amelyeket és akiket sújt a gazdasági változás.
Bár Oroszországban – elvileg – hónapok óta nem érhető el az Instagram, a népszerű amerikai színész egyik posztjánál rengeteg orosz komment olvasható, és a tiltott gyümölcsre még egy kormányközeli orosz lap, az Izvesztyija is felhívja a figyelmet.
Varsó már azt is kilátásba helyezte, hogy szükség esetén nem vár a németek jóváhagyására, de a kétoldalú viszony napjainkban ettől függetlenül is meglehetősen zilált – írja a német lap szerzője, Hauke Friederichs.
Európa stratégiai váltásra készül, a Moszkva–Berlin-tengely helyett az észak-déli kereskedelmi összeköttetést erősíti. Erdogan akár nyílt diktatúrát is bevezethet Törökországban a választások előtt. Izraeltől Iránig az év szava az idén a súlyosbodás és a szétesés lesz a Közel- és Közép-Keleten. Válogatás a világsajtó írásaiból.
Egyesek attól félnek, hogy több ország is követi Orbán Viktor példáját, aki névlegesen egy demokratikus állam élén áll, ám átvette a sajtó java részének ellenőrzését, gátolja, hogy az ellenzék célba juttathassa mondandóját, korlátozta az igazságszolgáltatás függetlenségét és az egyetemi oktatás szabadságát, írja az amerikai lap londoni tudósítója.
Eljárás indult egy orosz könyvkiadó ellen, mert egyik regényében két azonos nemű fiatal szeret egymásba. Bár a romantikus történet egyáltalán nem erotikus, a hatóságok úgy gondolják, a könyv sérti a törvényeket. Az eset óhatatlanul felidézi, ami Magyarországon a Meseország mindenkié című könyvvel történt. Az erősödő cenzúra miatt eltűnhetnek a külföldi könyvek az orosz boltokból.
A karcos megfogalmazásairól és nem túl optimista jövőképéről ismert skót-amerikai gazdaságtörténész szerint Angela Merkel hosszú kormányzása a tartós stabilitás hamis illúziójába ringatta a németeket, az innovatív fiatalok inkább Kaliforniába mennek, mert odahaza nem boldogulnak, és Németország ott tart, ahol a XIX. század elején.
Számos egyházi vezető támogatja nyíltan Putyin ukrajnai agresszióját, egyelőre csak elvétve találni olyanokat, akik szembemennek a Kirill pátriárka által képviselt nézetekkel. Az Amerikában dolgozó Szergej Csapnin ortodoxiakutató szerint azonban a bűnösök felmentése olyan eretnekség, amit hosszú távon sem a papok, sem a hívek nem fognak tudni megbocsátani.
Mi jöhet Oroszországban Putyin után? Legyen-e a Nyugatnak erkölcsi skrupulusa, hogy mennyi fegyvert ad az ukránoknak? Meddig megy el Svédország Erdogan békítgetésében? Válogatás a világsajtó írásaiból.
Elemzésében a történész azt írja, Németországnak most azon a népen kell segítenie, akiket Sztálin és Hitler is a legdurvábban sanyargatott.
Miközben a nyugati országokban milliók várják a Spotify Wrapped összegzését arról, hogy milyen és mennyi zenét hallgattunk az elmúlt évben, Oroszországban erre hiába vártak a felhasználók. A Rigában működő Meduza című orosz lap a VKontakte és a Yandex Music toplistáit elemezve mutatta be, miről árulkodik, hogy mi kerül ma a toplistákra.
Andrzej Duda lengyel elnök az ötleteket immár a varsói amerikai nagykövetségen, és nem Kaczynskitól szerzi be. Salvini nem mutatkozik Putyin képével a trikóján, Le Pen nem kér kölcsönt Moszkvától. Trumpék is pofont kaptak az USA-ban. Széttöredezett a „populista internacionálé”, de ezzel együtt is csak óvatos derűlátásra int Slawomir Sierakowski, a varsói Haladó Tanulmányok Intézetének igazgatója.
Putyin újra megtámadhatja Kijevet, az ukránoknak több nehézfegyverzetre van szüksége. Henry Kissinger felülvizsgálta egyik korábbi álláspontját, aztán egy másikkal megint felborzolta az ukránok idegeit. Nobel-díjas közgazdász vonta kétségbe, hogy váratlanul fogyni kezdett volna Kína lélekszáma. Válogatás a világlapok írásaiból.
A két politikus ideológiailag is lelki társnak számít, már elmúltak azok a idők, amikor Belgrád kétségbe vonta a vajdasági magyarok hűségét. Lapszemle.