A zűrzavar számos okra visszavezethető – többek közt Ursula Von der Leyen vezetői stílusára –, ám a bajok gyökerében mégis egy dolog, az Európai Unió politikai kultúrája áll, írja a lap.
Orbánék inkább érdekeltek a bizonytalanságban, ezért nem lehet rájuk számítani a menekülthelyzet megoldásában – erről Gerald Knaus, az Európai Stabilitási Kezdeményezés igazgatója beszélt a Sonntagsblattnak.
A vezető német lap azt írja Biden hivatalba lépése után, hogy az új elnök sikere tanúsítja: a demokrácia erősebb, mint a radikális és tekintélyelvű erők, már ha vannak elegen, akik megvédik a jogállamot.
Persze még így is több millió kelet-európai él és vállal munkát Nyugat-Európában, de a trend a pandémia miatt fordulni látszik.
Az emberiség már csak 100 másodpercnyire van egy olyan potenciális katasztrófától, ami elpusztíthatja az egész földi civilizációt, úgyhogy: ébresztő! Erre figyelmeztet az Atomtudósok Közlönye, amely minden évben nyilvánosságra hozza, hogy megítélése szerint mennyi választ el bennünket a végső pusztulástól. Az Ítéletnap Órája létezése óta, a második világháború után tavaly került legközelebb éjfélhez, és most ugyanott áll.
A demokráciának alapjaiban meg kell újulnia, ha helyt akar állni az önkényurakkal, diktátorokkal és autokratákkal szemben, akik a félelemre és a közösségi médiára építve tekintélyuralmi rendszereket honosítanak meg – írja a berlini Jövőpolitikai Intézet alapító igazgatója a Neue Zürcher Zeitungban.
Dicsérni jött az EU-t, nem temetni a Spiegel hosszú esszéjének szerzője, Ullrich Fichtner, a lap volt főszerkesztője.
Peking évek óta épít bázist a térségben. Tavaly óta felgyorsultak a próbálkozások a magyaroknál, Orbán pedig a legnagyobb nyitottságot mutatja. A francia lap Kelet-Magyarországon is körbenézett.
A világhírű politikai filozófus kitart amellett, hogy a liberális demokrácia és a nyugati kapitalizmus jelenti az emberiség számára a szociopolitikai fejlődés csúcsát, egyetlen más alternatíva sem képes vetélkedni vele.
Vera Jourová Bécsben tárgyal az unió jogállamisági kérdéseiről, ez alkalomból nyilatkozott a Der Standardnak.
Lassan itt az ideje, hogy az Egyesült Államok megvonja az elmúlt négy év mérlegét.
Amerika végképp megtanulhatta, hová vezetnek az álhírek és a dezinformáció, ezért még inkább feladata, hogy fellépjen ezek ellen.
Hogy a populisták milyen következtetést vonnak le a világban a Capitolium ostromából, az attól függ, hogy hatalmon vannak-e vagy sem, de az biztos, hogy a jobboldali populizmus nem került két vállra. Így látja a helyzetet Ivan Krasztev, a nyugati sajtóban sokat idézett bolgár elemző, aki most a Spiegelnek nyilatkozott.
Paul Krugman, Nobel-díjas közgazdász szerint puccskísérlet történt Washingtonban és rettenetes belegondolni, mi következhet még a Biden-beiktatásig hátralevő két hétben. Trumpról is van egy-két szava.
A New York Times vezércikke is szükségesnek tartja a távozó elnök felelősségre vonását, miután általa feltüzelt hívei megostromolták a Kongresszus épületét.
Mivel Trump még mindig azt hangoztatja, hogy ő nyert, a New York Times vezércikke arra figyelmeztet, hogy egy köztársaság csak akkor működik, ha a vesztesek elismerik az eredményt és az ellenfelek legitimitását.
A trumpizmus, Donald Trumppal vagy nélküle, az amerikai politika része marad, írja a brit gazdasági-politikai lap.
Bár Trump számos lassan gyógyuló sebet ejtett, az új amerikai elnök azonban jó pár dologban tehet azonnal pozitív lépéseket, írja Joseph Stiglitz Nobel-díjas közgazdász.
A svájci lapban megjelent kommentár többsebességes uniót javasol, hogy a közösség egyetlen ügyben se válhasson béna kacsává egyes tagállamok vétója miatt.
