A lettországi emigrációban működő független orosz lap, a Meduza szerint most érdemes elhagynia Oroszországot annak, aki nem akar a háborúban harcolni. A portál a mozgósítás új szabályait mérlegelve jutott arra a következtetésre, hogy napról napra nehezebb lehet megúszni a behívót.
Orbán Viktor államtitkára bécsi háttérbeszélgetésen magyarázta a kormány különutas politikáját, Németország maga ellen követ el szabotázst az atomerőművek bezárásával, lehet-e szélsőjobboldali kancellárja Ausztriának. Válogatás világlapok írásaiból.
Budapest kivonult a szankciókkal sújtott, orosz kontroll alatt álló Nemzetközi Beruházási Bankból, de viszonya a Nyugattal ingatag maradt, írja a pánarab lapban Tim Gosling, Prágában dolgozó szabadúszó újságíró.
Bár Orbán Viktor a közösségi médiában azt a látszatot keli, hogy még mindig Donald Trump a legszorosabb tengerentúli politikai partnere, jól látható, hogy a miniszterelnök tájékozódik az elnökjelölt-esélyes floridai kormányzó felé is – ez az összkép rajzolódik ki Garamvölgyi Flórának a brit lapba írt cikkéből, melyben több megszólaló is elemzi a Fidesz és az amerikai republikánusok kapcsolatát.
Mi vár a világra, ha Tajvanon leáll a félvezetők gyártása? Ukrajna és Tajvan sorsa összefonódott. A Nyugat egysége és a francia elnök balfogásai. Válogatás a világsajtó írásaiból.
David Pressman nagykövetnek a Nemzetközi Beruházási Bank elleni szankcióra vonatkozó bejelentése után a kormányközeli sajtó folytatta keményen Washington-ellenes hadjáratát, írja a DW szerzője, Keno Verseck.
2022 februárja előtt sem álltak túl jól az Egyesült Államok és Magyarország közti diplomáciai kapcsolatok, ám a háború óta csak még nagyobb lett a szakadék a két ország vezetése között – és nem mellesleg Magyarország és az Európai Unió között is, írja Cathrin Kahlweit, aki a legnagyobb német politikai lapot tudósítja a magyar fejleményekről.
Az USA által szankcionált magyarok és a többiek. Biden elnök kezdi elveszteni a türelmét. A szövetségeseket ingerlő magyar politika a svéd NATO-csatlakozás ügyében. Az uniós migrációs politika hiánya egyre nagyobb károkat okoz. Válogatás a világsajtó írásaiból.
Orbán félezermilliárd forintnyi vagyont rakott a miniszterként megbukott vazallusa alá járműipari és hadiipari vállalatcsoportok formájában, miközben a kormánypárt az amerikai szélsőjobbról importálja a woke-ellenes ideológiát. Ez a HVG hetilap ajánlója.
A magyar kormány homokot szór a nyugati együttműködés gépezetébe, közben pedig nem sok érdeklődést mutat afelé, hogy javítsa viszonyát az Egyesült Államokkal. A helyzet viszont a Washington Post szerint egy csapásra változhat – ha 2024-ben a republikánusok átveszik a hatalmat.
A vezető testületében 12 volt állam-, illetve kormányfőt felsorakoztató Külkapcsolatok Európai Tanácsa nevű agytröszt igazgatója, Mark Leonard szerint a globális versengésben Kína nem az USA helyébe akar lépni, hanem egy egészen másfajta stratégiában utazik, ám, ahogy azt a szerző a Project Sydicate-en megjelent, majd a bécsi Der Standard által átvett cikkében állítja, nem tud célt érni.
A tengerentúli lapok nagy figyelmet szentelnek annak, hogy Orbán Viktor három legnagyobb ellenfeleként kezeli a NATO-szövetséges Egyesült Államokat, és folytatja oroszbarát politikáját. Magyarország orosz függőségei. Macron sikertelen jelképpolitikája. Klubrádió-sikerek. Válogatás a világlapok írásaiból.
Az ukrán nemzet és a magyar kisebbség a drámai helyzetben összezár, de a szeptemberben élesedő nyelvtörvény tényleg felborzolja a kárpátaljaiak kedélyét. Orbán Viktor pedig remekül használja ki a helyzetet a saját befolyása erősítésére – cserébe az ukránok 41 százaléka attól tart, hogy beavatkozik Ukrajna belügyeibe.
Trudy Rubin, a Philadelphia Inquirer szemleírója néhány héttel ezelőtt egy nyilvános vitát vezetett Philadelphiában, a Pennsylvaniai Egyetemen. A vita egyik vendége R. Daniel Kelemen, magyar származású politológus volt, aki több állítást is tett a választási autokráciák természetéről, és az autokraták módszereiről.
Orbán kétharmadai, a DK és Márky-Zay. Macron gaullista molyládában kotorászik. Putyin háborúja, a NATO és az olajársapka. A cseh és magyar külügy szópárbaja az LMBTQ-perről. Válogatás a világsajtó írásaiból.
Az amerikai titkosszolgálati botrány a legsúlyosabb az elmúlt 10 évben. Kiszivárogtak az ukrán hadsereg és a CIA titkos jelentései is.
Mark Galetti Oroszország-szakértő szerint nem kizárt, hogy a Kreml rendelte meg a katonai vlogger elleni merényletet. A Guardian és a Die Welt a Trump-perről és annak lehetséges következményeiről ír, előbbi úgy fogalmaz, fájdalmasan behatárolt Trump értelmi és érzelmi horizontja. Mi következik, ha ismét Trump lesz az elnök? Mit tehet ennek érdekében Putyin? Hány határkerítés van most világszerte? Válogatás a nemzetközi lapok írásaiból a hvg360-on.
Akár tetszik, akár nem, még legalább 10 évig egy agresszív és veszedelmes Oroszországgal kell számolni, és erre Európa nincs felkészülve.
A magyar kormány már enyhítette a vendégmunkások alkalmazásának feltételeit, ez azonban éles ellentétben áll Orbánék idegenellenes retorikával, így fogalmaz a debreceni akkumulátorgyár építéséről beszámoló riportjában a Deutsche Welle. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Vlagyimir Putyin az Egyesült Államokkal szembeni zsigeri bizalmatlanságot lovagolja meg, Oroszországot pedig áldozatnak állítja be. És semmit sem lehet jobban eladni, mint a védelemnek álcázott agressziót, állítja Ute Frevert történész, az emberi fejlődéssel foglalkozó berlini Max Planck Intézet igazgatója.
