Kedden reggel a Riadólánc a Városligetért Facebook-csoportban azt írták, az Ötvenhatosok terén, a Néprajzi Múzeum építkezésénél nagyjából ötven kopasz várakozik, feltehetően a már előkészített fák átültetésére készülnek.
Megnéztük, hogy áll a választások előtt a Liget-projekt. Magas, fekete kerítésekkel körülvett építkezéseket találtunk mindenfelé, ezért drónfelvételeket készítettünk az éppen folyó munkákról. Eddig csak a legkevésbé népszerűtlen építkezések kezdődtek meg, azok sem sokat haladtak.
Egy gödör tátong a Városligetben a Közlekedési Múzeum egykori épülete helyén, amit a Liget projekt részeként romboltak porig, hogy az ígéretek szerint egyszer eredeti formájában építhessék újjá.
A nemzet kertésze, Bálint gazda hosszabb interjút adott a szombaton második éve aktív Ligetvédőknek, amelyben elmondja gondolatait a Liget Projektről, a budapesti Városligetről, és arról, kellenek-e múzeumok a városi parkokba.
Az egyik legnagyobb háttérintézmény építése a Magyar Nemzet szerint akár egyéves csúszásban is lehet. A Szépművészeti Múzeum azt ígérte: tartják a határidőt. A Városliget Zrt. szintén azt állítja, már idén elkezdődik a beköltözés.
A Városliget Zrt. vezérigazgatója azt mondta az épülő restaurálási és raktározási központról: Londonig kell elmenni, hogy ilyen háttérintézményt találjunk.
Az M3-as bevezetőjét is át kell majd építeni, a Kós Károly sétányt pedig lezárják az autók elől.
Jöttek a Ligetvédők, és egyelőre megakadályozták több fa átültetését, amit a sportpályák építése miatt végeztek volna.
Még idén decemberben megkezdődik a Néprajzi Múzeum építése a Városliget melletti Ötvenhatosok terén, a Liget Budapest projekt keretében.
Apróbb változtatásokat kellene átvezetni a Városliget beépítését szabályozó dokumentumban, de az erről tartott közmeghallgatás legfőbb tanulsága az volt, hogy egy ilyen jellegű fejlesztésnél a koncepció kidolgozása előtt is érdemes megkérdezni az embereket – mert utána már leginkább a tűzoltás marad.
Bardóczi Sándor tájépítész összerakta, ami összetartozik: ha eladó egy üresen álló, nehezen hasznosítható épület Budapesten, a kormány pedig egy ugyanakkorát akar építeni egy közparkba, miért nem találnak egymásra a felek? Mindenki jól járna, kivéve a kormányközeli beruházók.
A bontások után most már tényleg megindulnak az építések a Ligetben, és az első, leghamarabb megvalósuló projekteket nehéz ellenezni – a Vakok Kertje rekonstrukciója, a kutyások "játszótere" vagy az iskolák által használt sportpálya népszerű fejlesztés lesz. De beindulnak a nagyobb projektek első munkálatai is – itt már lehet számítani tiltakozásokra. A Városliget Zrt.-nél jártunk.
A Petőfi Csarnok bontásánál négy próbálkozás után sikerült trélerre tenni egy munkagépet, amit el akartak szállítani, de végül feladták az egészet, mert a tréler nem tudott elindulni a súlyos rakománnyal – derül ki a ligetvédők videójából.
Sportpályák, futókör, rózsakert, kutyafuttatók, faültetés, az Olof Palme sétány megszüntetése és a Kós Károly autómentesítése – ilyen ötletek vannak a Városliget tájépítészeti megújításának tervében.
Élőben jelentkeztünk a Városliget Rondó nevű részéről, ahol kedden civilek próbálták megakadályozni, hogy munkások fákat emeljenek ki és vigyenek máshová. 11 óra után rendőrök érkeztek a helyszínre, és el is vitték onnan a demonstrálókat – egy kivétellel.
A Néprajzi Múzeum őszre tervezett építkezései miatt kell a fákat elültetni mostani helyükről. Ráadásul kiemelt dendrológiai értékű és 150 évesnél idősebb fákról is szó van.
A kőbányai Északi Járműjavító helyét szemelték ki a Közlekedési Múzeum új helyszíneként, a Nemzeti Cirkuszművészeti Központnak viszont még csak keresik a helyét.
A Liget Budapest program valódi célja kezdetektől nem a park restaurációja volt, hanem a Milleneumi Ezredéves Kiállításé - írja az Építészfórumon Bardóczi Sándor tájépítész, aki szerint már látszik, hogy a nagyon sok kommunikációs pénzből sziklaszilárdnak láttatott koncepció mégis valójában futóhomokra épült.
