#longevity

Nem csak az időskor betegsége: a D-vitamin hiánya évtizedekkel előre jelezheti az Alzheimer-kórt

Az Alzheimer-kór kockázata már jóval a tünetek előtt, akár 40 éves korban elkezdhet kirajzolódni – állítja egy új kutatás. A tudósok szerint a D-vitamin hiánya összefügghet az agyban zajló, korai Alzheimerhez köthető elváltozásokkal, még teljesen egészséges embereknél is. Az eredmények arra utalnak, hogy egy egyszerű vérvizsgálat akár évtizedekkel előre jelezheti a demencia kockázatát. De vajon tényleg ennyire korán eldőlhet az agyunk jövője?


Öregedés számokban: mennyit érnek a biológiai életkort mérő tesztek?

Az otthon elvégezhető, biológiai életkort mérő tesztek piaca látványosan bővül, miközben a mögöttük álló tudomány még nem teljesen kiforrott. Valóban megmutathatják ezek a vizsgálatok, hogy „valójában” hány éves a szervezetünk? A robbanásszerűen növekvő longevity iparágban egyre többen keresik a választ: lassítható-e az öregedés, vagy csak egy újabb jól hangzó számot kapunk? Összegyűjtöttük, mit tud ma a tudomány a biológiai életkorról, és mire érdemes figyelni, mielőtt tesztet vásárolunk.


Egy szorítás, ami mindent elárul: tényleg a fogáserő jósolja meg, meddig élünk?

A hosszú élet titkát sokáig a génekben vagy az életmódban kerestük. Most egy meglepően egyszerű mérőszám került reflektorfénybe: hogy milyen erősen tudunk megszorítani valamit a kezünkkel. A fogáserő valóban összefügg az élettartammal és az általános egészségi állapottal – de nem úgy, ahogy elsőre gondolnánk. Nem a markunkban van a hosszú élet kulcsa, hanem abban, amit a markunk ereje valójában jelez rólunk.


Milyen állapotban érkezünk meg az utolsó évtizedünkbe? – Peter Attia szerint ez a longevity lényege

Peter Attia szerint az öregedés igazi kérdése nem az, hány évig élünk, hanem hogy az utolsó évtizedünkben mennyi marad meg az erőnkből, a szellemi frissességünkből és az önállóságunkból. A longevity egyik legismertebb orvosa azt állítja: nem akkor kell elkezdeni foglalkozni a testünk tartalékaival, amikor már fogynak, hanem évtizedekkel korábban. De miközben Attia sokaknak adott új nyelvet az egészséges öregedéshez, a módszereit és közéleti hitelességét is érdemes kritikusan nézni.


A rejtett folyamat, ami az öregedés tempóját is befolyásolja – hogyan vegyük rá sejtjeinket a folyamatos megújulásra?

Az autofágia szó első hallásra talán ijesztő, jelentése „önfalás” – valójában azonban nem önpusztítás, hanem szervezett „köztisztaság”, az egészséges öregedés egyik kulcsfontosságú folyamata. Juhász Gábor sejtbiológus, genetikus magyarázta el, mi zajlik ilyenkor a testünkben, hogyan változik ez a korral, és milyen életmóddal segíthetjük elő, hogy setjeink öntisztító rendszere a lehető legtovább jól működjön.


A céges menzán több múlik, mint hinnénk – hogyan lehet az egészségesebb menü a nap legkézenfekvőbb döntése?

A munkahelyi ebédet sok cég még mindig logisztikai ügyként kezeli. Legyen gyors, megfizethető, és ne akassza meg a munkanapot. Pedig az ebédszünetben naponta ismétlődő apró döntések idővel szokássá állnak össze. Ami rendszeresen a tálcára kerül, nemcsak a dolgozók étkezési rutinját és egészségét alakítja, hanem a vállalati kultúrát is. Megnéztük, mit mond ma a tudomány arról, hogyan lehet egy céges menzát úgy átalakítani, hogy az egészségesebb választás legyen a könnyebb döntés.


A képernyőzés nagyobb pusztítást végez a gyerekhátakon, mint a nehéz iskolatáska – a gyógytornász szerint így lehet elejét venni a gerincbántalmaknak

„Technyak” és „gamerhát” – nevük is van már azoknak a torzulásoknak, amiket a technológia folyamatos használata okozhat a gerincen. Nem véletlenül terjedt el az a kijelentés, hogy az ülés az új dohányzás: az ülő életmód is alattomosan, szinte észrevétlenül rombolja az egészséget. Jó hír, hogy változás gyerekkorban még visszafordítható – hogy hogyan, arról is beszéltünk Tarnai-Horváth Tünde gyógytornász szakemberrel.


Így lassítható az öregedés: egy kulcsfehérje segíthet megőrizni az erőt

Az öregedés biológiai értelemben összetett folyamat, az immunrendszer működésének átalakulásával és a szervezetben fennálló gyulladásos folyamatokkal is számolni kell. Egy friss tanulmány most egy olyan fehérjére irányítja a figyelmet, amely kulcsszerepet játszhat az öregedéssel összefüggő fizikai hanyatlás lassításában, igaz, ezt egyelőre egérkísérletekben sikerült kimutatni.



Meddig gyötörjük magunkat csak azért, hogy tovább éljünk? – a hormézis titka

Ha egy rossz alvás, pár hét mozgáshiány vagy egy kisebb fertőzés is jobban megvisel, nem biztos, hogy csak az idő múlását érzed. A hormézis kutatása azt próbálja megérteni, miért nem az állandó kímélet, hanem a jól adagolt terhelés segít megőrizni a szervezet alkalmazkodóképességét. Mi történik a sejtekben, amikor egészséges stressz hatása alá kerül a szervezet? Melyek a hormézis tudományosan bizonyított módszerei, és mi az, amihez érdemes óvatosan hozzáállni?



Így aktiválhatod a hormonális csodafegyvert a tartós fogyás érdekében

A GLP-1 hormon az utóbbi évek egyik legfelkapottabb fogyási kulcsszava lett, főként az olyan gyógyszeres megoldások miatt, mint az Ozempic – pedig a tested magától is képes termelni és befolyásolni az étvágyat, a jóllakottságot és a vércukorszintet. Hogyan támogathatod a saját hormonrendszeredet, és mi a tartós fogyás valódi titka? Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakember írása.


„Az egészség a norma felső foka, a test minden” – ilyen lenne, ha egészségdiktatúrában élnénk

A disztópikus jövőben az egészséges életmód, a tudatos étkezés és a sport nem lehetőség, hanem kötelesség. Juli Zeh magyarul idén megjelent regényében egyetlen cigaretta elszívása is súlyos következményekkel jár, a személyes egészségi adatok gyűjtése pedig korlátlan. A német szerző előre ráérzett azokra a társadalmi trendekre, amelyek napjainkban váltak igazán uralkodóvá.



Gyógyszer, kozmetikum vagy felesleges pénzkidobás? Segítünk rendet tenni a peptidek között

Fiatalabb bőr, makacs zsírpárnák, gyorsabb felépülés és látványosabb regeneráció – az interneten ma szinte minden problémára kínálnak valamilyen peptidet. A tudományos kép azonban ennél jóval összetettebb. A peptidek között vannak régóta használt gyógyszerek, kozmetikai hatóanyagok és olyan felkapott injekciók is, amelyek mögött egyelőre nincs meggyőző humán bizonyíték. Cikkünkben Dr. Mező Gábor D.Sc., tudományos tanácsadó, a HUN-REN–ELTE Peptidkémiai Kutatócsoport vezetője segít szétválasztani a tudományos eredményeket a drága ígéretektől.


Ha csak pár dolgot csinálsz jól – a legfontosabb longevitytippek egy biokémikustól

Rhonda Patrick nem azért lett a longevity egyik legismertebb szereplője, mert könnyű válaszokat ad. Épp ellenkezőleg: részletesen, kutatásokra támaszkodva és feltűnő óvatossággal magyarázza el, hogyan hatnak a mindennapi döntéseink a szervezet működésére. Egy olyan közegben, ahol a hangerő gyakran fontosabb a hitelességnél, ez önmagában ritka érték.



Valóban lassíthatja az öregedést a mindennapos multivitamin-szedés? Már van tudományos válasz

A kutatókat már régóta foglalkoztatja egy komplex étrend-kiegészítő, amely képes lehet befolyásolni a biológiai öregedés DNS-alapú folyamatait. Mit jelentenek az eddig elért eredmények a hosszú élet és a prevenció szempontjából? Valóban lassíthatja az öregedést a mindennapos vitaminpótlás, vagy csak újabb egészségipari mítosszal van dolgunk? Egy friss kutatásban ezekre a kérdésekre kerestek válaszokat a tudósok.



Ezért telnek el évek egy szempillantás alatt – és így élhetünk hosszabbnak tűnő életet a tudomány szerint

Az idő érzékelése az emlékeinken és az érzelmeinken is múlik. Nem vagyunk kiszolgáltatva agyunk szubjektív benyomásainak, tudatosan alakíthatjuk, milyennek érezzük az idő múlását. De hogyan tehetjük fiatalossá a gondolkodásunkat és időérzékelésünket, ha úgy érezzük, csak rohannak a napok és az évek? Mit tanulhatunk a magánykísérletekből? És miért azt listázzuk, amit már megcsináltunk, nem pedig azt, hogy mik a feladataink?