Magyar olimpia lehet 2036-ban, januártól élesedik a vagyonadó, Fásy feleségét kiengedték – Newscast Hallgassa meg itt!

#longevity

110 éves a nagypapa, csak harminc éve halott: hamis alapokra építették az egész longevitymozgalmat?

A hosszú élet titkát sokan a világ legidősebb embereinek étrendjéből, szokásaiból és lakóhelyéből próbálták kiolvasni. Csakhogy egy új könyv szerint a történet egyik alapja jóval ingatagabb lehet, mint gondoltuk: a szupercentenáriusok egy részénél még az sem biztos, hogy valóban annyi ideig éltek, mint állítják róluk. Ha pedig az életkorok mögött pontatlan nyilvántartások, eltűnt anyakönyvek vagy nyugdíjcsalások állnak, abból nehéz megbízható tanácsokat levonni az egészséges öregedésről.

Napi 8–10 óra a székben: hogyan terheli meg a szervezetünket az ülőmunka és a helytelen testtartás?

A hosszú ülés és a rossz testtartás nem csak hátfájdalmat okoz, de hatással lehet az anyagcserére, a vérkeringésre, az energiaszintre és az alvásminőségre is. Erről az összetett hatásmechanizmusról beszélgettünk Dr. Pajk Melitta mozgásterapeutával és Ivanov Ivánnal a BioTechUSA-cégcsoport felsővezetőjével.

Több együtt töltött év: kutyák öregedését lassító gyógyszert fejleszt egy startup

Tablettával lassítanák a tudósok a kutyák öregedését. Bár a készítmény még nem kapott forgalmazási engedélyt, már fontos hatósági mérföldkövekig jutott. A tét túlmutat az állatgyógyászaton, mivel a kutyák egészségesebb öregedése az emberi élettartam-kutatás számára is fontos felismeréseket hozhat. A nagy ígéretek mögött azonban egyelőre még sok a bizonytalanság.

David Beckham fittebb, mint húsz évvel ezelőtt – ez az öt szokása tartja fiatalon 51 évesen

A most 51 éves egykori élsportoló mostani praktikái önmagukban nem számítanak újdonságnak, ritkaság azonban, hogy valaki évekig következetesen kitartson mellettük. Milyen gyakorlatokat végez? Hogyan tudja megőrizni az alvásminőségét? Milyen bőrápolási rutint követ? És mit iktat ki étrendjéből?

Fontos heti harmincféle növényi eredetű ételt fogyasztani? És miért pont ennyit?

A heti harmincféle növényi eredetű étel fogyasztása az elmúlt években látványos táplálkozási trend lett, de első hallásra sokaknak irreálisnak tűnhet. Pedig nemcsak zöldségek és gyümölcsök számíthatnak bele, hanem hüvelyesek, gabonák, magvak, fűszerek, teák, sőt bizonyos esetekben a kávé és az étcsokoládé is. A kérdés inkább az, mennyire kell komolyan venni a harmincas számot, és mit tudunk biztosan arról, hogyan hat a növényi sokféleség a bélmikrobiomra.

Schwab Richárd: Bryan Johnson autoimmun betegsége fontos figyelmeztetés arról, hogy meddig lehet kontrollálni a testünket

A világ legismertebb biohackere, Bryan Johnson évek óta mindent mér, amit csak lehet: az alvását, laborértékeit, étrendjét, edzését és biológiai mutatóit is. Most mégis autoimmun betegséget diagnosztizáltak nála. Schwab Richárd gasztroenterológus és Fejes Lívia onko-dietetikus szerint Johnson esete nem azt bizonyítja, hogy a prevenció felesleges, hanem azt, hogy több ezer adatnál fontosabb lehet egyetlen eltérés okát jól megérteni.

88 éve zajlik egy boldogságkutatás, az eredmény magáért beszél

Pénz? Hírnév? Fittség? Egyik sem. A világ egyik leghosszabb emberi boldogságvizsgálata egészen másban találta meg a hosszú élet, a vidám és felhőtlen időskor legerősebb előrejelzőjét.

Nem biztos, hogy a fogyás tesz egészségesebbé – mondja az antidiéta-szemléletű dietetikus

A diétakultúra sokáig azt ígérte, hogy ha elég fegyelmezettek vagyunk, elég keveset eszünk, eleget mérünk és eleget fogyunk, akkor egészségesebbek is leszünk. Asiama Evelyn antidiéta-szemléletű dietetikus szerint azonban érdemes lenne máshonnan indítani a kérdést: nemcsak azt nézni, hány kilót mutat a mérleg, hanem azt is, hogyan viszonyulunk az evéshez, a mozgáshoz, a testünk változásaihoz és azokhoz a társadalmi elvárásokhoz, amelyek sokszor egészségként adják el a soványságkultuszt.

A felülések kora lejárt? Évtizedekig ezt hittük a kockahas titkának, a tudomány mást mond

Sokan még mindig a felülést tartják a hasizomedzés alapjának: egyszerű, eszköz nélkül végezhető, és gyorsan érezni lehet tőle, hogy dolgozik a has. Csakhogy az, hogy egy gyakorlat égeti az izmokat, még nem biztos, hogy a leghatékonyabban fejleszti azt, amire a testünknek a mindennapokban és sportolás közben valóban szüksége van. Reisz Dániel erőnléti és funkcionális edző segítségével néztük meg, hogyan változott a hasedzésről való gondolkodás.

Helstáb Martin válaszol a kétkedőknek: „A biológiai kor nem a kinézetről szól”

A longevity, vagyis a tudatos, hosszú és egészségben eltöltött élet ma az egyik legtöbbet emlegetett életmódtrend, de vajon mennyire készek elfogadni az emberek, ha valaki a gyakorlatban is bizonyítja, hogy ez működik? A Pulzus interjújára rengeteg kérdés érkezett Helstáb Martinhoz, összeszedtük a válaszait.

Gyorsabban öregednek a fiatalabb generációk, mint a korábbiak

Ez is magyarázhatja, miért nő a korai rákos esetek száma.

Egy budapesti tanár a világ egyik leglassabban öregedő embere – a rutinja pedig bárki számára elérhető

A milliárdos, aki évi több millió dollárt költ arra, hogy fiatalabbnak tűnő szervei legyenek – megszokott szereplő a longevity világában. Helstáb Martin szembemegy a kialakult képpel, és bizonyítja, hogy a hosszú, egészségben eltöltött élet nem pénzkérdés. A Budapesten élő művésztanár és filmrendező szerény költségvetésből, hétköznapi boltokban kapható szerekkel és otthon is megvalósítható szokásokkal érte el, hogy a Longevity World Cup nemzetközi rangsorában a világ hetedik leglassabban öregedő embereként tartsák számon.

Meskó Bertalan: Az AI az orvos partnerévé teheti a pácienst

Sokan még mindig laborokra, biohackingre és a leggazdagabbaknak elérhető orvosi innovációkra gondolnak, amikor longevityről esik szó. Meskó Bertalan orvosi jövőkutató szerint azonban a következő években nem a legfuturisztikusabb technológiák hozhatják a legkézzelfoghatóbb változást, hanem az, ha a mesterséges intelligencia értelmezhető visszajelzést ad a saját egészségünkről. Egy friss UniCredit-riport égy technológiát emel ki a longevitygazdaságban, de Meskó szerint ezek közül rövid távon valójában az AI lehet az, amely a mindennapi megelőzésben és az orvos-beteg kapcsolatban is új helyzetet teremt.

A kánikula gyorsíthatja a biológiai öregedést

A kánikuláról többnyire úgy beszélünk, mint amit valahogy túl kell élni: igyunk eleget, húzzuk le a redőnyt, kerüljük a déli napot. Egyre több kutatás szerint azonban a hőhullámok hatása nem feltétlenül ér véget azzal, hogy lehűl a levegő. Középkorú és idősebb felnőttek adatai alapján a gyakori extrém meleg összefügghet a gyorsabb biológiai öregedéssel, vagyis azzal, milyen állapotban vannak a sejtjeink és szerveink a tényleges életkorunkhoz képest.

Ez a vérérték már azelőtt jelez, hogy bármilyen tünetet észrevennél

A koleszterinről ma már sokan tudják, hogy köze van a szív- és érrendszeri kockázathoz, a gyulladásról viszont jóval ritkábban gondolkodunk ugyanígy. Ebben segíthet eligazodni a hsCRP-vizsgálat, amely akkor is jelezhet, amikor még nincs panasz, csak a szervezet belső működése tolódik kedvezőtlen irányba. Megmutatjuk, kinek lehet fontos ez a laborérték, mit lehet belőle valóban kiolvasni, és mikor érdemes komolyabban venni.

Már nem élnek, de nem is tűnnek el – mit csinálnak a zombi sejtek az öregedő szervezetben?

Az öregedő szervezetben nemcsak az számít, mi romlik el, hanem az is, mit nem sikerül időben eltakarítani. A kutatók egyre nagyobb figyelmet fordítanak azokra a sejtekre, amelyek már nem osztódnak tovább, de továbbra is üzeneteket küldenek a környezetüknek. Ezek a köznyelvben „zombi sejteknek” nevezett szeneszcens sejtek egyszerre lehetnek védelmezők és bajkeverők – éppen ezért nem olyan egyszerű megszabadulni tőlük, mint elsőre gondolnánk.

Ízületkímélő, mégis hatékony: ezért lehet a biciklizés az egészséges öregedés egyik eszköze

A hosszú és egészséges élet titkát kutató longevity-szemlélet egyik legfontosabb tanulsága, hogy nem feltétlenül a legújabb csodaszerek, étrendkiegészítők vagy drága egészségügyi beavatkozások jelentik a legnagyobb előnyt. A tudományos kutatások rendre ugyanarra a következtetésre jutnak: a rendszeres mozgás továbbra is az egyik legerősebb eszköz az egészséges öregedés támogatásában. Ezen belül pedig a kerékpározás különösen érdekes helyet foglal el. De vajon tényleg kortalan sport-e a biciklizés? Lehet-e belőle az egészséges öregedés, vagyis a longevity egyik eszköze? És hol van az a határ, amikor a lelkesedés már többet árt, mint használ?

Bryan Johnson: A biohacker, aki vércserével, őssejtekkel és önmaga klónozásával küzd a halál ellen

Bryan Johnson mindent mér, mindent szabályoz, és az egész életét annak rendeli alá, hogy minél tovább éljen. A világ legismertebb biohackere egyszerre tette divatossá a biomarkereket, az alvásoptimalizálást és a megelőzést, miközben a Blueprintből üzletet, a Don’t Die szlogenből pedig már-már világnézetet épített. De mit ér a teljes kontroll ígérete, ha közben nála is olyan betegség jelenik meg, amelyet a tökéletes rutin sem előzött meg?

Kiszámolták a tudósok, meddig élhet maximum az ember, és van egy elég rossz hírük

Orosz kutatók vizsgálata alapján a halhatatlanság elérése csupán illúzió, és soha nem valósulhat meg. Legalábbis biológiai értelemben véve nem.

A test 90 felett is képes fejlődni: mit tanulhatunk a százéves sportolóktól?

Faudzsa Szingh 89 évesen kezdett rendszeresen futni, 100 évesen pedig maratont teljesített. Julia Hawkins százévesen állított fel korosztályos sprintrekordot, Robert Marchand pedig százon túl is javítani tudott a kerékpáros teljesítményén. Ezek a történetek nem azt üzenik, hogy mindenkinek maratont kell futnia időskorban, hanem azt, hogy a test még nagyon későn is képes alkalmazkodni, fejlődni és visszanyerni valamennyit abból, amit elveszettnek hittünk. A kérdés inkább az: mit tanulhatunk a százéves sportolóktól akkor is, ha nekünk a cél csak annyi, hogy jó erőben, stabilabban és önállóbban éljünk?

1 2 3 4 ... 9