#longevity

A magas vérnyomás az egyik legfontosabb hosszú távú egészségügyi kockázat – szakértői útmutató a megelőzéshez

A magas vérnyomás sokáig nem okoz látványos tüneteket, miközben folyamatosan terheli a szervezetet. A szívet, az ereket, a vesét és akár a látást is károsíthatja, míg az érintett gyakran teljesen egészségesnek érzi magát. A magas vérnyomás világnapja jó alkalom arra, hogy ne csak a veszélyekről beszéljünk, hanem arról is: a hipertónia sok esetben megelőzhető, és még kialakult állapotban is rengeteget számít az életmódváltás.


A kardiológiai prevenció új célja: minél több élet az években

A Magyar Kardiológusok Társaságának 2026. május 7–10. között Balatonfüreden rendezett kongresszusán Dr. Vértes András, a Dél-pesti Centrumkórház kardiológusa és az MKT Prevenciós és Rehabilitációs Munkacsoportjának vezetője arról beszélt, hogy 70 év felett a kardiológiai prevenció célja már nem pusztán az infarktusok és stroke-ok számának csökkentése. A tét az, hogy az ember meddig marad önálló, terhelhető és döntésképes.


A fogyás 65 év felett is lehetséges: biztató eredményeket mutat egy új kutatás az időskori elhízás kezelésében

A European Congress on Obesity (ECO), Európa vezető elhízástudományi kongresszusa idén 2026. május 12–15. között Isztambulban zajlik, ahol a kutatók a legfrissebb eredményeket osztják meg az elhízás megelőzéséről és kezeléséről. A testsúlyproblémákkal kapcsolatos kutatások idén is kiemelt figyelmet kapnak, különösen a szemaglutidhoz hasonló új generációs fogyókúrás gyógyszerek, amelyek alapjaiban formálhatják át az elhízás terápiáját. Egy friss elemzés szerint a szemaglutid a 65 év feletti felnőtteknél is jelentős fogyást és kedvező anyagcsere-változásokat eredményezhet, miközben a szakértők arra figyelmeztetnek, az időskori fogyás továbbra is érzékeny és sok kockázatot rejtő terület. Vajon valóban biztonságos lehet a gyógyszeres fogyás idősebb korban, vagy újabb egészségügyi dilemmák előtt állunk?


Tényleg tovább élnek, akik szaunáznak? Megnéztük, mit mondanak a kutatások

A szauna régi, ismerős rutin, de a köré épült ígéretek már nagyon is újak. A forróságtól ma sokan nemcsak megkönnyebbülést várnak, hanem jobb keringést, lassabb öregedést, sőt akár hosszabb életet is. Utánajártunk, mi történik valójában a testben a hőterhelés alatt, mit mutatnak az emberi vizsgálatok a szív, a vérnyomás és az agy kapcsán, kiknek lehet hasznos, és hogyan érdemes biztonságosan belevágni.


A tudós, aki miatt ma már a génjeinkből próbálják megjósolni a betegségeinket

Ma már néhány nap alatt feltérképezhető egy daganat genetikai háttere, ritka betegségek gyanúja esetén DNS-elemzést kérnek, és egyre többször halljuk, hogy az orvoslás jövője személyre szabott lesz. Ennek a genetikai forradalomnak az egyik legfontosabb és legvitatottabb alakja volt Craig Venter, aki nemcsak felgyorsította az emberi genom feltérképezését, hanem azt a kérdést is új szintre emelte: kié valójában az élet kódja?


A 40-esek új egészségügyi kockázatai: meglepő trendek rajzolódnak ki a magyar adatokból

Első ránézésre meglepően jó hírt mutatnak a magyar halálozási statisztikák: jóval kevesebben halnak meg 50 éves kor előtt, mint tíz évvel ezelőtt. A háttérben azonban sokkal összetettebb folyamatok húzódnak meg. Miközben jelentősen csökkent az öngyilkosságok és a halálos balesetek száma, a daganatos betegségek egy része egyre gyakoribb a fiatalabb korosztályokban is. Megnéztük, mi javult valóban az elmúlt évtizedben, mit torzítanak a statisztikák, és milyen egészségügyi kockázatok fenyegetik ma leginkább a 40-eseket Magyarországon.





Nem csak a ciklusod bánhatja: a krónikus kalóriamegvonás rejtett ára nőknél

Sok nő úgy vág bele újabb és újabb diétákba, hogy közben észre sem veszi: a teste már rég vészjeleket küld. Kimaradó ciklus, állandó fáradtság, alvásproblémák, szorongás az étkezés körül, romló teljesítmény – a túlzott kalóriamegvonás ára gyakran nem azonnal látszik. Miközben a longevity világában egyre népszerűbb a kalóriakorlátozás és az időszakos böjt, a női hormonrendszer sokszor egészen másképp reagál az energiahiányra, mint azt a trendek sugallják. Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakember írása.


„Parasztvakításnak tekinthető, ha valaki azt mondja, egyhetes tartózkodással már hosszabbítani lehet az életet”

„Attól jobban érzem magam, hogy a hétvégén elmentem két napra wellnessezni, de ez csak addig tart, amíg hétfőn nem tol le a főnököm. A jóllétért dolgozni kell, és néha szenvedni is” – vallja Puczkó László közgazdász, wellnesskutató. A wellness szó tartalma folyton változik, most éppen az a fő trend, hogy a wellnesshelyszínek fokozatosan átalakulnak longevityklinikákká. Mire ügyeljünk a sok változás közepette? Kinek nem tesz jót a gyógyvízben üldögélés?



Nem csak az időskor betegsége: a D-vitamin hiánya évtizedekkel előre jelezheti az Alzheimer-kórt

Az Alzheimer-kór kockázata már jóval a tünetek előtt, akár 40 éves korban elkezdhet kirajzolódni – állítja egy új kutatás. A tudósok szerint a D-vitamin hiánya összefügghet az agyban zajló, korai Alzheimerhez köthető elváltozásokkal, még teljesen egészséges embereknél is. Az eredmények arra utalnak, hogy egy egyszerű vérvizsgálat akár évtizedekkel előre jelezheti a demencia kockázatát. De vajon tényleg ennyire korán eldőlhet az agyunk jövője?


Öregedés számokban: mennyit érnek a biológiai életkort mérő tesztek?

Az otthon elvégezhető, biológiai életkort mérő tesztek piaca látványosan bővül, miközben a mögöttük álló tudomány még nem teljesen kiforrott. Valóban megmutathatják ezek a vizsgálatok, hogy „valójában” hány éves a szervezetünk? A robbanásszerűen növekvő longevity iparágban egyre többen keresik a választ: lassítható-e az öregedés, vagy csak egy újabb jól hangzó számot kapunk? Összegyűjtöttük, mit tud ma a tudomány a biológiai életkorról, és mire érdemes figyelni, mielőtt tesztet vásárolunk.


Egy szorítás, ami mindent elárul: tényleg a fogáserő jósolja meg, meddig élünk?

A hosszú élet titkát sokáig a génekben vagy az életmódban kerestük. Most egy meglepően egyszerű mérőszám került reflektorfénybe: hogy milyen erősen tudunk megszorítani valamit a kezünkkel. A fogáserő valóban összefügg az élettartammal és az általános egészségi állapottal – de nem úgy, ahogy elsőre gondolnánk. Nem a markunkban van a hosszú élet kulcsa, hanem abban, amit a markunk ereje valójában jelez rólunk.


Milyen állapotban érkezünk meg az utolsó évtizedünkbe? – Peter Attia szerint ez a longevity lényege

Peter Attia szerint az öregedés igazi kérdése nem az, hány évig élünk, hanem hogy az utolsó évtizedünkben mennyi marad meg az erőnkből, a szellemi frissességünkből és az önállóságunkból. A longevity egyik legismertebb orvosa azt állítja: nem akkor kell elkezdeni foglalkozni a testünk tartalékaival, amikor már fogynak, hanem évtizedekkel korábban. De miközben Attia sokaknak adott új nyelvet az egészséges öregedéshez, a módszereit és közéleti hitelességét is érdemes kritikusan nézni.


A rejtett folyamat, ami az öregedés tempóját is befolyásolja – hogyan vegyük rá sejtjeinket a folyamatos megújulásra?

Az autofágia szó első hallásra talán ijesztő, jelentése „önfalás” – valójában azonban nem önpusztítás, hanem szervezett „köztisztaság”, az egészséges öregedés egyik kulcsfontosságú folyamata. Juhász Gábor sejtbiológus, genetikus magyarázta el, mi zajlik ilyenkor a testünkben, hogyan változik ez a korral, és milyen életmóddal segíthetjük elő, hogy setjeink öntisztító rendszere a lehető legtovább jól működjön.


A céges menzán több múlik, mint hinnénk – hogyan lehet az egészségesebb menü a nap legkézenfekvőbb döntése?

A munkahelyi ebédet sok cég még mindig logisztikai ügyként kezeli. Legyen gyors, megfizethető, és ne akassza meg a munkanapot. Pedig az ebédszünetben naponta ismétlődő apró döntések idővel szokássá állnak össze. Ami rendszeresen a tálcára kerül, nemcsak a dolgozók étkezési rutinját és egészségét alakítja, hanem a vállalati kultúrát is. Megnéztük, mit mond ma a tudomány arról, hogyan lehet egy céges menzát úgy átalakítani, hogy az egészségesebb választás legyen a könnyebb döntés.


A képernyőzés nagyobb pusztítást végez a gyerekhátakon, mint a nehéz iskolatáska – a gyógytornász szerint így lehet elejét venni a gerincbántalmaknak

„Technyak” és „gamerhát” – nevük is van már azoknak a torzulásoknak, amiket a technológia folyamatos használata okozhat a gerincen. Nem véletlenül terjedt el az a kijelentés, hogy az ülés az új dohányzás: az ülő életmód is alattomosan, szinte észrevétlenül rombolja az egészséget. Jó hír, hogy változás gyerekkorban még visszafordítható – hogy hogyan, arról is beszéltünk Tarnai-Horváth Tünde gyógytornász szakemberrel.


Így lassítható az öregedés: egy kulcsfehérje segíthet megőrizni az erőt

Az öregedés biológiai értelemben összetett folyamat, az immunrendszer működésének átalakulásával és a szervezetben fennálló gyulladásos folyamatokkal is számolni kell. Egy friss tanulmány most egy olyan fehérjére irányítja a figyelmet, amely kulcsszerepet játszhat az öregedéssel összefüggő fizikai hanyatlás lassításában, igaz, ezt egyelőre egérkísérletekben sikerült kimutatni.