Nem a látványos összeomlás jellemzi leginkább a krónikus stresszt, hanem a lassú biológiai kopás. A tartós feszültség egyszerre érinti a szív- és érrendszert, az immunműködést, az alvást, az emésztést és a gondolkodást is. A probléma éppen attól veszélyes, hogy sokáig hétköznapi túlterheltségnek látszik.
A hosszú élet számomra nem a születésnapi gyertyákról szól, hanem hogy meddig maradtunk mozgékonyak, önállóak, szellemileg frissek. Ez a kíváncsiság hajtott, hogy minél többet tudjak meg a hosszú, egészségben töltött élet tudományáról. Induló sorozatom célja, hogy kézzelfogható, bizonyítékokra épülő kapaszkodókat adjak mindenkinek, aki tudatosan készül a előtte álló évekre. Az első részben szó lesz a longevity négy fő ellenségéről, és kezedbe adok egy összehangolt tervet, amivel már holnap harcba szállhatsz velük. Tarts velem!
A 2026-os trendek azt mutatják, hogy az egészség mérhetővé, optimalizálhatóvá és egyre inkább piacosítottá válik – miközben egyre több kérdés merül fel azzal kapcsolatban, mi szolgálja valóban a hosszú távú jóllétet.
Mennyi az ideális fehérjemennyiség, ami az izomépítésben is javunkra válik? Hozzá lehet-e jutni pusztán természetes forrásokból, a főétkezések alkalmával, vagy érdemes a proteinnel dúsított termékek polcain is kutakodni? Miért van ennek kifejezetten nagy jelentősége idősebb korban? Hatásosak-e a fehérjealapú diéták, és igaz-e, hogy vesekárosodást okozhat a túlzott bevitel? Táplálkozási szakértőt és személyi edzőt kérdeztünk.
Azok az emberek, akik nap mint nap nehézségeket okoznak nekünk, nemcsak a mentális egészségünknek ártanak – hívta fel a figyelmet egy új tanulmány.
Mit érez a sokat látott orvosi jövőkutató, amikor lehetősége nyílik mindent megtudni az egészségéről? Ugyanazt, amit a legtöbb olvasó egy szűrővizsgálat előtt: „Biztosan jó ötlet ez? Mi van, ha találnak valamit?” Meskó Bertalan orvosi jövőkutató végül 60 éves, jövőbeli énje unszolására döntött úgy: belevág.
A hagyományos mérőszámok sokszor elmennek amellett, hogy az emberi szervezet állapota – fájdalom – folyamatosan romlik. Egy kutatócsoport ezért új fogalom bevezetését javasolja a tényleges élettartam és az egészségben eltöltött évek helyett.
Van az a pillanat, amikor egy szó kezd kiüresedni. Nem tartalom híján, hanem mert túl sokan próbálják ráaggatni nagyon is különböző, néha kifejezetten kétes ajánlataikat. Érzésem szerint a longevityvel most pontosan ez történik.
Egy harminc év adatait felölelő európai kutatás szerint az élettartam növekedése a gazdagabb régiókban továbbra is megbízható ütemben zajlik, lassulás a leszakadó térségekben figyelhető meg. De jelentősen befolyásolta az eredményeket a középkorúak halálozása is.
Milyen étrendet kövessünk, hogy egészségesek maradjunk, és hosszú ideig éljünk? A vegetáriánus vagy a vegyes étkezés az egészségesebb? Mennyi fehérjére van valóban szükségünk? Lehet-e izmot építeni vegánként? Mi az, aminek minden egészségtudatos ember konyhájában ott lenne a helye?
A templomos lovagok nemcsak a modern bankrendszert hozták létre nyolcszáz évvel ezelőtt, de tudtukon kívül lerakták a mediterrán étrend alapjait is. Emellett azt is felismerték, hogy a rendszeres tisztálkodással elkerülhetik a fertőzéseket. Csoda, hogy megégették őket?
Egy friss tanulmány bőséges népegészségügyi mintán mutatott ki közvetlen ok-okozati összefüggést a súlytöbblet és a demencia emelkedett kockázata között. A munka arra is rámutat, hogy a magas vérnyomás kezelése és az egészséges testsúly fenntartása elsődleges az időskori hanyatlás megelőzésében.
Míg Nyugaton egyre inkább „csodamarkerként” állítják be a homociszteinmérést, itthon a szakemberek csak abban az esetben kérik ezt a drága vizsgálatot, ha megmagyarázhatatlan tünetekkel, betegséggel szembesülnek.
Csökkenti-e egyes krónikus betegségek és a halálozás kockázatát, ha változatos testmozgást végzünk? A Harvard kutatói hatalmas mintán, évtizedeken át vizsgálták a kérdést.
A sejtjeinkben folyamatosan zajlik egy láthatatlan karbantartás: fehérjék milliói készülnek, hajtogatódnak, javulnak vagy tűnnek el. Ha ez a finom egyensúly – az úgynevezett proteosztázis – felborul, a hibás fehérjék felhalmozódnak, ami számos öregedéssel összefüggő betegséghez vezethet. Dr. Somogyvári Milán molekuláris biológussal arról beszélgettünk, hogyan működik a sejtek „minőségbiztosítása”, és mit tehetünk azért, hogy ez a rendszer minél tovább jól működjön.
A nők öregedéstől való félelme sejtszinten is nyomot hagyhat – állapította meg egy új kutatás.
„Az emberi test sokkal tovább és sokkal elegánsabban őrzi meg rugalmasságát, mint ahogy korábban feltételeztük. Az izom alkalmazkodik, az anyagcsere újrakalibrál” – mutat biztató jövőképet Andrea B. Maier, a longevity világszerte elismert szakértője, aki szerint lebecsüljük a test alkalmazkodóképességét. Mi az a minimum, amit ingyen is megtehetünk az egészséges öregedésért, milyen megoldásra érdemes pénzt áldozni, és mire nem? Miért meghatározó tényező az egészséges öregedésben az izomerő?
A kesernyés édesség egyik molekuláris összetevője segíthet, hogy lassabban öregedjünk – erre utal legalábbis egy friss kutatás.
Az elhízás nem esztétikai kérdés, súlyos szövődményeket okozhat, és megrövidítheti az életünket. Jó hír, hogy a súlyosabb esetekben rendelkezésre áll gyógyszeres kezelés és akár műtéti segítség is. Március 4-e az elhízás világnapja, körképünkben megmutatjuk a lehetséges gyógymódokat.
Újabb bizonyítékot találtak a tudósok arra, hogy a szellemi edzésnek milyen pozitív hatásai vannak az agy hosszú távú egészségére.
