„Munkája esélyessé teszi a Nobel-díjra” – Karikó Katalin a Yale díszdoktora lett
A rangos amerikai magánegyetem elismerését csupán páran kapták meg – köztük a magyar biokémikus.
A rangos amerikai magánegyetem elismerését csupán páran kapták meg – köztük a magyar biokémikus.
A Moderna HIV vírus elleni vakcinája az első fázisú klinikai tesztek alapján működik, ezért most az Egyesült Államokon kívül is kipróbálja azt a cég.
Brit kutatók a szívroham súlyos következményeinek elhárításába vonnák be a Covid–19-vakcinák által közismertté vált mRNS technológiáját. Kiderült ugyanis, hogy ennek segítségével megoldható a szívizmok regenerálása.
A Hongkongi Egyetem egy beszédes tanulmányt adott közre: a kínai és az egyik mRNS-vakcina hatékonyságát vizsgálták az omikronnal szemben.
Jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy a harmadik oltás után a vakcinák nyújtotta védelem jelentősen csökkenne a 60 és 79 év közötti, valamint a 60 év alatti, egészséges immunrendszerű felnőtteknél.
Ausztráliában már megszerezte a hivatalos engedélyt a gyártó, most Európában is megkaphatja.
Több szakértő is hangoztatta már, hogy a koronavírus-fertőzés után beadott vakcina nagyobb védelmet adhat a szervezetnek. Egy japán tanulmány szerint ez az omikronnal szemben is működhet.
Az áfonya méretű kapszula képes magát a gyomorfalhoz „navigálni”. Az amerikai fejlesztéshez a Gömböc elnevezésű geometriai forma is sok segítséget adott.
Francois Gros francia biológus több mint fél évszázada részt vett a hírvivő ribonukleinsav (mRNS) felfedezésében.
Az Amerikában élő magyar biokémikust ezúttal Arany Nyíl-díjjal tüntették ki. „Kitartása emberek milliárdjainak életét változtatta meg” – hangzott el az átadón.
Az Egyesült Államokban élő biokémikus a kétévente odaítélt Kovalenko-medált kapta meg kutatótársával, Drew Weissmannal. Az mRNS-technológia hatékony alkalmazása miatt díjazták őket.
Az mRNS-technika feltalálásáért kapott elismerést Vietnamban vette át a magyar kutató társaival.
A kutatók úgy vélik, hogy a bőrrák fokozott kockázatának kitett embereket elég lenne évente egyszer beoltani.
A Bolyai-díjat kétévente ítélik oda, eddig 100 ezer euró is jár mellé.
A világhírű biokémikussal, az mRNS-alapú vakcinák technológiájának szabadalmaztatójával a Mandiner készített interjút. Karikó azt vallja: „nem kell mellre szívni semmit, pláne nem szabad haragudni másokra.”
A csoport egyelőre kétfajta oltóanyagra tett javaslatot. Az egyik a Sinopharmhoz hasonló.
A magyar biokémikus arról beszélt Debrecenben, hogy meg kell értetni az emberekkel, hogy mitől véd a vakcina.
Élettudományok kategóriában a magyar biokémikus kapja kutatótársával, Drew Weissmannal megosztva a 2022-es Benjamin Franklin-érmet – jelentette be a philadelphiai Franklin Intézet.