Amerika büszke a bevándorló Karikó Katalinra
A magyar tudós mellett többek között John Olivert és Helen Mirrent is elismerte a Carnegie Alapítvány.
A magyar tudós mellett többek között John Olivert és Helen Mirrent is elismerte a Carnegie Alapítvány.
Egy új kutatás szerint mindkét mRNS-alapú vakcina erős immunreakciót vált ki, amely akár évekig tartó védelmet is nyújthat a koronavírus ellen.
A világhírű kutatóbiológus, biokémikus is megkapta az Asztúria hercegnője-díjat tudomány és technológia kategóriában. Az elismerést a spanyol Nobel-díjként emlegetik.
Még mindig vizsgálja az összefüggést a nagyon ritka esetek és az mRNS alapú oltások között az amerikai járványügyi hatóság.
A kutatók megnézték a térfogatot, a spermium-koncentrációt, valamint a spermiumok mozgásképességét, de jelentős eltérést egyiknél sem találtak.
Egy, a Nature-ben megjelent tanulmányt tekintett át Kemenesi Gábor virológus.
Bardócz Zsuzsanna a Facebookra feltöltött videójában azt állítja, hogy a kínai vakcinát kivéve az összes többi „kísérleti génterápia”. A felvételt álhírként jelölte meg a tényellenőrző.
Izrael egészségügyi minisztériuma után az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ is hasonló jelenségről számolt be.
A sztori mi más is lehetne, mint az mRNS-alapú vakcina, Karikó egyik legfontosabb munkája.
A világhírű kutatóbiológus, biokémikus Karikó Katalin szerint vannak emberek, akiknek teljesen mindegy, hogy mit mondanak, ők akkor is elutasítják az oltást. Az Egyesült Államokban élő szakember három napig vendégeskedik Szegeden.
Az mRNS-típusú vakcinák a legújabb felmérések szerint a koronavírus-betegség hosszan tartó tüneteit is enyhítik.
Az új ajánlás csak az mRNS alapú oltóanyagokra vonatkozik, és vannak kivételek.
Az mRNS-vakcinák alapját kidolgozó magyar kutató szerint a Pfizer oltása a vírus brit és brazil változata ellen ugyanúgy véd, mint a vuhani ellen. Ugyanakkor valamivel kisebb a hatásossága a vírus dél-afrikai variánsával szemben.
Az mRNS-alapú oltások kifejlesztésében kulcsszerepet játszó, egyébként Amerikában élő biokémikus május 27-ig Magyarországon van, de innen is teljes időben dolgozik.
Ha az mRNS-alapú vakcinákhoz hasonlítják őket, gyengén teljesítenek – mondta a kínai járványügy vezetője.
Középiskolai és egyetemi éveiről mesélt a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Kommcast című műsorában Karikó Katalin, az intézményből indult, ma világszerte ismert biológus. A színes anekdotákkal fűszerezett beszélgetésből kiderül, hogy a tudós – akinek munkássága nélkül nem léteznének a koronavírus ellen védő legmodernebb vakcinák – milyen emberi és szakmai úton jutott el oda, hogy ma legfeljebb Puskás Öcsivel van versenyben a legismertebb magyar címért.
Az mRNS-alapú vakcinákkal beoltott kórházi dolgozók ezreit vizsgálták az Egyesült Államokban, úgy jutottak erre az eredményre.
Az mRNS-alapú vakcinatechnológiáért kapja a magyar kutató az Osztrák Iparegyesület díját.
A Nógrád megyei Szirákon, dédszülei patinás házában alakította ki biotechnológiai laboratóriumát az mRNS-alapú vakcinák minőség-ellenőrzésében szerepet játszó ellenanyag felfedezője. Lukács Noémi biológus családi vállalkozásban működő cége világméretű szállítója az antitesteknek, melyekkel a vakcinagyártók kizárhatják az oltóanyag dsRNS-szennyezettségét.
A magyar biokémikus, Pardi Norbert is részt vett a Pfizer, a BionTech és a Moderna által fejlesztett koronavírus elleni oltóanyag technológiájának kidolgozásában, Karikó Katalin munkatársaként. A kisújszállási születésű tudós tíz évvel ezelőtt, szegedi diplomája megszerzése után, a HIV elleni vakcina kutatásán kezdett dolgozni az Egyesült Államokban. A most 40 éves Pardi a "borhoz főz", és ismét elkezdett zongorázni.