Orbán Viktor, Bognár György és Hajdú B. István bő másfél órában fejtette meg, mi következik most, az ír fociválogatottól elszenvedett vereség után, mi a baj az akadémiai rendszerrel, miért nehéz a magyar klubcsapatok helyzete a nemzetközi porondon, és miről is szól igazából a futball.
Egy komplett mágnestáblát meg lehetne tölteni azokkal a leágazásokkal, ahányféleképpen együtt kell élnie a nemzetnek Orbán Viktor futballrajongásával, a sportágra különösebb eredmény nélkül ráhordott közpénzhegyektől a magánrepülős meccsre járások finanszírozásáig. Ám a miniszterelnök nem éri be annyival, hogy mindannyiunk pénzéből nagyvonalúan támogatja kedvenc hobbiját, aminek csak egyik tétele, hogy az NB I.-ben cirka ötmillió forint a játékosok havi nettó átlagbére. A miniszterelnök hasonlóan erőteljes késztetést érez arra is, hogy időről időre váteszi tulajdonságokat megcsillantó futballszakértőként álljon a nyilvánossága elé. Erre készül csütörtök este is, azután, hogy vasárnap a válogatott kiesett a vb-selejtezőből, amivel szerinte „tüdőlövést kapott az egész ország”. Ám hogy mennyire érdemes komolyan venni Orbán futballvízióit, elemzéseit és szavahihetőségét, azt könnyű eldönteni, ha felidézzük néhány korábbi szakértését.
A külcsín megvan, szép stadionok és jól felszerelt edzőkomplexumok épültek az elmúlt 15 évben, nemzetközi szinten is jegyzett játékosokat azonban keveset sikerült felnevelni a hazai utánpótlásműhelyekben ez idő alatt. Ameddig ebben nem következik be gyökeres változás, kár a világbajnoki szereplésben reménykedni. Hívhatják akárhogy a szövetségi kapitányt, álmokból senki sem fog tudni várat építeni.
A magyar válogatott drámai végjátékot követően, az utolsó pillanatban kapott góllal veszítette el a sorsdöntő, Írország elleni vb-selejtezőt, így zsinórban tizedszer is lemarad a világbajnokságról. Mi hiányzott a magyar csapatból ahhoz, hogy legalább a pótselejtezőt elérje? És mi lesz ezután Marco Rossival?
Azzal, hogy Írország lelépte Portugáliát, még minden nyitott az utolsó forduló előtt. Szól a csengő, nyílik az osztálynapló, rögtönzött matekórát is tartunk, majd ráfordulunk a vasárnapi esélyekre.
Most jön az a válogatottnál, amiben mi, magyarok annyira profik vagyunk: a számolgatás. Ennél persze többről is lesz szó, például arról, kik azok a játékosok, akikben bízhatunk Örményország és Írország ellen.
Az örmények ellen negyvenedik alkalommal lép pályára a magyar válogatott színeiben az Union Berlinben játszó Schäfer András, akivel a sorsdöntő vb-selejtezőkről, a lisszaboni bravúrról, a sérüléseiről és a betegségéről, az elpuhuló játékvezetőkről, a trash talkolásról, a focisták nagyképűségéről, illetve a mentális felkészülés fontosságáról is beszélgettünk. Interjú.