Erősítőként működtek a maja épületek
A maja városok épületei hangfalakként, erősítőkként működtek, amelyek viszonylag nagy távolságra juttatták el a zenét vagy a beszédeket - állítják mexikói kutatók.
A maja városok épületei hangfalakként, erősítőkként működtek, amelyek viszonylag nagy távolságra juttatták el a zenét vagy a beszédeket - állítják mexikói kutatók.
A maják, akik elsősorban monumentális építészetükről, művészetükről, írásmódjukról valamint a matematikai és asztronómiai ismereteikről híresek, igen jó mezőgazdászok voltak, termővé fordították még a mocsaras területeket is - állítják amerikai kutatók, akik vizsgálataikról az Amerikai Földtani Társaság denveri ülésén számoltak be.
A maják harci stratégiáját, fegyverzetét elemezte egy mexikói kutató négy régészeti helyszínen lévő faliképek alapján.
Maja uralkodó végső nyughelyét fedezték fel Guatemalában egy piramis alatt - a sír rengeteg jó állapotban fennmaradt fafaragást, kerámiatárgyat, valamint gyermekcsontokat tartalmaz.
A régészeti kutatásokat előrelendítő, új vizsgálati módszert fejlesztett ki egy Közép-Amerikában dolgozó amerikai tudós házaspár, Arlen és Diane Chase. Az orlandói Közép-floridai Egyetem antropológusai repülőgépről kibocsátott lézersugarakkal pásztázták kutatási területüket, s minden várakozásukat felülmúlóan pontos adatokat nyertek a rég letűnt maja civilizációról.
Valószínűleg engesztelő áldozat lehetett az a fejszobor, amelyet miniatűr jáde-kövekből, gyakorlatilag mozaikszerűen állítottak elő a spanyol hódítás előtti korszakban, a mai Guatemala területén – írja a Guatemala Times.
Palenque maja romváros egyik építményét az amerikai földrész legkorábbi ismert vízvezetékének tartják amerikai szakemberek, akik kutatásaikról a Journal of Archaeological Science című folyóirat májusi számában közölnek tanulmányt.
Mexikói régészek reményei szerint egy 1100 éves, a maja civilizáció hanyatlásának időszakából származó sír segíthet megfejteni, hogy mi is történhetett ezzel az egykor volt káprázatos kultúrával.
Óriási maja szoborfejet tártak fel Guatemala dzsungel borította térségében, Petén-tartományban - a lelet arra utal, hogy a régióban fontos város lehetett Chilonche környékén lévő régészeti lelőhely.
A maják elsüllyedt szent szigetét keresik könnyűbúvárok Guatemalában, a vulkanikus eredetű Atitlan-tóban.