Újabb dolog derült ki a neandervölgyi emberről
A neandervölgyi ember elsőként találta fel, hogy miként lehet hasznosítani a mamutcsontokat "építőanyagként" - erről tanúskodnak francia régészek ukrajnai ásatásai.
A neandervölgyi ember elsőként találta fel, hogy miként lehet hasznosítani a mamutcsontokat "építőanyagként" - erről tanúskodnak francia régészek ukrajnai ásatásai.
Körülbelül negyvenezer éves, jó állapotban megmaradt mamutot találtak a tudósok Szibéria északi részén.
Több tízezer éves mamut csontjait találta meg egy horgász a Tiszában Rákóczifalvánál, teljesen véletlenül.
Öt éven belül tervezik "feltámasztani" a gyapjas mamutot japán genetikusok.
A felkarcsontok tanúsága szerint rendkívül erősek voltak a neandervölgyi férfiak. Elsősorban a férfi hormonok "pumpálták fel" izmaikat, aminek a szinte kizárólag húsból álló étrend lehetett az oka a kutatók szerint - írja a Discovery News.
Új teóriával álltak elő amerikai tudósok. Pollenvizsgálatokkal megállapították, hogy Szibéria és Észak-Amerika jelentős területein azért szaporodtak el a nyírfák, mert a mamutok nem legelték le a csemetéket, így azok hatalmas területeket foglaltak el.
Amerikai kutatók által kifejlesztett módszerrel megállapítható rég kihalt állatok testhőmérséklete, és végre eldönthető a kérdés például, hogy a dinoszauruszok meleg vagy hidegvérű teremtések voltak-e.
A mamutnak "fagyálló" vére volt, hogy a hidegben is el tudja látni testét oxigénnel - idézte a Nature Genetics című folyóiratban megjelent tanulmányt a BBC.
A gyapjas mamutok és más őskori nagytestű állatok, az úgynevezett megafauna képviselői jóval azelőtt eltűntek a Föld színéről, mielőtt az ember megtanult volna hatékony vadászfegyvereket gyártani – állítják amerikai kutatók.
Egy szibériai mamut csontváza jelentette az egyik legérdekesebb tételt egy andorrai árverésen; a 12 ezer éves csontokért 145 ezer eurót (40,3 millió forint) fizetett egy vevő.